Csalódottak vagyunk, mert a legfőbb bírói testület is a bankok oldalára állt a mai döntésével – reagált Rogán Antal a Kúria devizahitelek ügyében hozott határozatára.
Mint ismert: a Kúria döntése kimondja, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfeleknek kell viselnie. Rogán Antal más témában tartott sajtótájékoztatóján elmondta, szerinte nemcsak az a fontos kérdés, hogy mit döntött el a Kúria, hanem az is, hogy mit nem.
„Szeretnénk tanulmányozni a részletes ítéletet, ugyanis a mostani döntésből nem derül ki, hogy foglalkozott-e, és ha igen, akkor milyen döntést hozott a Kúria például az egyoldalú kamatemelések vagy az árfolyamrés ügyében” – tette hozzá. A frakcióvezető szerint mindkét terület olyan, ahol a bankok megkárosították az ügyfeleket.
Az egyoldalú kamatemelés jelentős többletköltséget jelentett, valamint az árfolyamrés is milliárdokban mérhető veszteséget okozott összességében a devizahiteleseknek számára. Ezekben a kérdésekben is érdemi döntést várunk a Kúriától. Ha ezek megszületnek, akkor alakítja ki a parlament a végső álláspontját – fejtette ki Rogán Antal.
A frakcióvezető elmondta azt is, amíg a végső jogi helyzet nem ismert, addig az árfolyamgát kinyitása mindenki előtt lehetőséget jelent.
Rogán Antal ezért arra biztatja az érintetteket, hogy éljenek a lehetőséggel, és lépjenek be az árfolyamgátba. A politikus arról is beszélt, hogy nem érti, hogy miért fordult a Kúria az Európai Bírósághoz. Én a Kúriát elég bölcsnek érzem ahhoz, hogy maga is meg tudja hozni döntését – jegyezte meg.
Rogán Antal leszögezte azt is, fenntartják azt az álláspontjukat, amely szerint a devizahitel rossz termék, ezért ki kell vezetni azt.
A kormány nem halogathatja tovább az érdemi lépéseket
A Kúria állásfoglalása után nincs ok arra, hogy a kormány tovább halogassa az érdemi lépéseket a devizahitelesek ügyében – mondta Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese.
A politikus hétfőn újságírók előtt azt hangsúlyozta, felesleges volt a kormány elmúlt hónapokban követett időhúzó taktikája, hogy nem tett érdemi lépéseket, hanem a Kúria jogegységi állásfoglalására várt. A várakozás közepette a kormány nem volt hajlandó a leginkább rászorulókat segítő lépéseket megtenni – tette hozzá.
A Kúria hétfői döntését úgy értékelte, hogy innentől kezdve nincs ok arra, hogy a kormány tovább halogassa az érdemi lépéseket. Mint mondta, várják a magáncsőd intézményének beterjesztését, a Nemzeti Eszközkezelő megerősítését, a bérlakásprogram elindítását.
Az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke szerint ha ezeket a lépéseket megteszi a kormány, akkor nemcsak a magasabb jövedelmű, tehetősebb, önálló megtakarítással rendelkező devizahiteleseken, hanem legnehezebb helyzetben lévő, és az otthonuk elvesztése előtt álló vagy azt már elvesztő devizahiteleseken is segíthetnek.
Simon Gábor azt mondta, azzal egyetértenek, hogy önmagában ez nem egy jogi, hanem társadalom- és gazdaságpolitikai probléma, amit nem lehet egy jogi lépéssel megoldani.
Egy komplex gazdasági, társadalompolitikai lépéssorozatra van szükség – mondta, hozzátéve, azt gondolják, hogy a kormány a felelősséget nem lökheti át a Kúria nyakába.
A kormány hagyja megfulladni az embereket a hitelcsapdában
A Jobbik szerint a Kúria hétfői döntésével bebizonyosodott, hogy nemcsak igazságot nem tud szolgáltatni az igazságszolgáltatás, de a jogot is hibásan értelmezi és kiszolgáltatja a bankok önkényének a magyar lakosságot. Volner János sajtótájékoztatóján kijelentette: hétfőn kiderült, hogy a bíróság nem fog a devizahitelesek oldalára állni, csak a bankok érdekeit védi.
Hangsúlyozta: a kormány a bíróságokhoz hasonlóan nem tett érdemi lépéseket, hogy megakadályozza a bankok egyoldalú kamatemelését. A Jobbik a „legkeményebben visszautasítja” a Kúria döntését és a kormány halogató taktikáját is és ha nem lesz „nagyon rövid időn belül döntés”, akkor országos demonstrációt szervez annak érdekében, hogy kikényszerítsék a devizahitelesek védelmét.
Leszögezte: a devizahitelesek nem csak azt az árfolyamváltozást fizetik meg, hanem a kétszeresére emelkedő kamatterheket is, amelyekkel a hitelfelvétel időpontjában nem számolhattak és ami annak köszönhető, hogy a kormány hagyja áthárítani a bankszektorra kivetett adókat a devizahitelesekre és „hagyja őket megfulladni a devizahitelek csapdájában”.
Volner János szerint a politikának a jogalkotás a dolga, de a kormány időhúzó taktikájának az a lényege, hogy nem alkot világos törvényi szabályozást, így „ide-oda pattog a labda a Kúria és a kormány között”. Pedig a Jobbik szerint a kétharmados kormánytöbbségnek lenne lehetősége egy hét alatt rendbe tenni a devizahitelek jogi környezetét az Országgyűlésben.
Az LMP sajnálatosnak tartja, de tudomásul veszi a Kúria döntését
Az LMP szerint sajnálatos a Kúria devizahitelesek ügyében meghozott jogegységi döntése, de a párt ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a határozatot – közölte Schiffer András.
Az ellenzéki párt frakcióvezetője sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy a Kúria polgári kollégiuma hétfőn hozta meg jogegységi határozatát, amely szerint nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés.
Az LMP társelnöke szerint a jogegységi döntés után még sürgetőbbé vált, hogy a Ház foglalkozzon Ertsey Katalin és Vágó Gábor néhány hónapja benyújtott törvényjavaslatával. Eszerint a parlamentnek meg kellene tiltani a közjegyzői okiratokon alapuló kilakoltatásokat, ahogy tilossá kellene tenni, hogy a pénzintézetek átruházhassák követeléseiket az adósságbehajtó cégeknek – ismertette az indítványt. Hozzátette, a bíróságokat pedig arra kellene kötelezni, hogy az eléjük kerülő kölcsönszerződések egészét vizsgálják.
Schiffer András azt mondta, ha jogegységi döntés teljes terjedelmében nyilvánossá válik, akkor mérlegelni kell, hogy – a visszamenőleges jogalkotás tilalma mellett – milyen törvényalkotási lépéseket lehet tenni annak érdekében, hogy a „bankok csalárd módon ne fosztogathassák tovább az embereket”.
forrás: fidesz.hu, mszp.hu, jobbik.hu, lehetmas.hu