A NATO-Oroszország Tanács ülésével, Szergej Lavrovnak, az orosz diplomácia irányítójának a részvételével folytatódott szerda délelőtt az atlanti szövetség tagállamainak külügyminiszteri értekezlete, amelyen Magyarországot Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára képviseli.
A napirenden szerepel egyfelől azoknak a területeknek az áttekintése, amelyeken a NATO és Oroszország között hasznos együttműködés alakult ki. Ilyen a terrorizmus, illetve a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem. E két témakörnek is vannak fontos afgán szálai – így például az oroszok afgán rendőröket képeznek ki a drogcsempészek elleni küzdelemre -, de Afganisztán vonatkozásában szélesebb az együttműködés az észak-atlanti szervezet és Moszkva között.
Különösen fontossá válik ez a kapcsolat a közeljövőben, amikor az Afganisztánból 2014 végére távozó ISAF nemzetközi haderő kivonása során hatalmas mennyiségű teherszállítmányt kell kijuttatni Afganisztánból. Az orosz útvonal hasznosságát külön aláhúzza az a tény, hogy a pakisztáni útvonal egyáltalán nem biztonságos.
A felek megvitatják azokat a kérdéseket is, amelyekben nincs egyetértés, így például a rakétavédelem ügyét. Nevük mellőzését kérő NATO-tisztségviselők úgy vélik, a NATO javaslatainak elutasításával az oroszok a jelek szerint érveket szeretnének találni ahhoz, hogy az atlanti szövetséget ellenfélnek állítsák be, és ezzel alátámasszák saját rakétafejlesztési terveiket.
Vélhetőleg szóba kerülnek a Szergej Lavrovval folytatott eszmecserén a szíriai polgárháború tárgyalásos rendezésének lehetőségei és az iráni atomprogrammal kapcsolatos megállapodási törekvések is – bár ezekben a kérdésekben, különösen ami Szíriát illeti, ott a NATO, mint katonai szövetség nagyon hangsúlyozottan igyekszik távol tartani magát a fejleményektől, illetve azok értékelésétől.
Ezután a NATO-külügyminiszterek – az ISAF nevű afganisztáni nemzetközi haderőben részes nem NATO-tagországok képviselőinek bevonásával – az afgán külügy- és belügyminiszterrel tanácskoznak. Az atlanti szövetség arra vár tőlük választ, mikor hajlandó végre aláírni Hamid Karzai afgán elnök azt az amerikai-afgán biztonsági megállapodást, amelynek alapján megteremthetők az ISAF 2014-es kivonása utáni időszakra szóló új, immár nem harci tevékenységre, hanem kiképzésre, tanácsadásra és támogatásra – azon belül pénzügyi támogatásra is – összpontosító nemzetközi küldetés jogi keretei.
forrás: mti