Németországban az elmúlt két évben 530 szerbiai orvos kapott munkát. Oda jutottunk, hogy nem is tudjuk már mivel marasztalni a szakembereinket – írja a Novosti.
Az orvosok mind nagyobb számban szedik a sátorfájukat és keresik boldogulásukat külföldön. Leginkább Németországban és Szlovéniában, de nem ritkán Máltán, a skandináv országokban vagy a Közel-Keleten. Az év kezdete óta a szerbiai orvosi kamarától több mint 800-an kérték a külföldi elhelyezkedéshez nélkülözhetetlen tanúsítványt. A legtöbb köztük a fiatal általános orvos, akik egyenesen a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásából “indulnak világgá”, de vannak aneszteziológusok, sebészek, szívsebészek is, akik úgy döntenek, külföldön keresik a szakmai és magánéleti boldogulást.
Dr. Tatjana Radosavljević, a Szerbiai Orvosi Kamara igazgatója azt mondja, nincsenek visszajelzései azzal kapcsolatban, hányan mentek el valóban külföldre, de úgy véli, aki egyszer rászánja magát, az előbb-utóbb valóban el is megy.
“Naponta 3-4 tanúsítványt írok alá, amelyekkel orvosaink külföldön igazolni tudják, hogy az orvosi kamara tagjai, s hogy becsületbíróság nem ítélte el őket. Az egész folyamat tavaly ősszel vált erőteljesebbé. Korábban havonta 1-2 ilyen dokumentumot adtunk ki. A német orvosi kamarától kapott jelentések szerint az elmúlt két évben ott 530 szerbiai orvos létesített munkaviszonyt, mi több, 67-üknek sikerült magánpraxist is nyitni! Ez egy tragédia az országunkra nézve. Abba a helyzetbe kerültünk, hogy egyszerűen nem tudjuk mivel visszatartani a szakembereket: nincsenek munkahelyek, az orvosi fizetések pedig nálunk 4-7-szer kisebbek, mint mondjuk Németországban”.
Orvosaink pedig mostmár könnyebben munkához jutnak külföldön. Németország, ahol komoly orvoshiány van, mert a német egészségügyi dolgozók Amerikába és Angliába mennek, immáron nem kéri a diplomák honosítását sem, az egyetlen feltétel a nyelvismeret.
“Sajnos, mind kifejezetteb az orvosok elvándorlása Szerbiában is, akárcsak más, szegény országokban”, erősítette meg dr. Dragan Cvetić, az orvosok és gyógyszerészek szakszervezetének elnöke, a belgrádi Bežanijska kosa klinikai központ aneszteziológusa, aki felhívta a figyelmet arra az abszurd helyzetre is, hogy más államoktól eltérően Szerbiában nagy hiány mutatkozik aneszteziológusokban, radiológusokban, patológusokban, ugyanakkor temérdek orvos várakozik évek óta munkára a munkaközvetítőben. “Ha figyelembe vesszük, hogy nálunk egy szakorvos átlagfizetése 700 euró körül van, a munkafeltételek pedig jóval az európai minimum alatt vannak, akkor minden világos. Ha ez így folytatódik, s nem látom, hogy változna, legfeljebb rosszabb lesz, akkor amikor belépünk az EU-ba és gyakorlatilag is minden akadály megszűnik a külföldi munkavállalás előtt, jó orvosok nélkül maradunk és nehezen tudjuk majd betölteni a távozásukkal keletkező űrt, mert az ilyen fizetések és munkakörülmények miatt az afrikai és ázsiai kollégáknak sem leszünk érdekesek”.
Radosavljević professzor arra emlékeztetett, hogy Lengyelországból az EU-ba való belépést követően 3000 orvos ment külföldre, ami – mondja – velünk is nagyon könnyen megtörténhet. “További hátrányunk, hogy az egészségügyben dolgozók meglehetősen idősek. Az orvosoknak majdnem a fele elmúlt 50 éves, az elkövetkező 5-7 évben a szakorvosok több mint 60 százaléka elmegy nyugdíjba. Évek óta az a gyakorlat az egészségügyben, hogy a nyugdíjba vonuló kolléga munkahelyét megszüntetik. Az egészségügyi minisztérium mostanában jött rá, hogy ez nagy hiba volt, s most igyekszik felfiatalítani az állományt, de jó lenne elgondolkodni a volontőr specializáción, mert az a szakosítás leggyorsabb módja. A munkaközvetítőből Németországba távozó orvosaink kint azonnal mehetnek szakosításra.”
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában jelenleg 2300 munkára váró orvos van. Iskoláztatásukra az ország fejenként mintegy 100 ezer eurót fordított.
Németországban orvoshiány van, mert az utóbbi időben tömegével nyílnak az új egészségügyi intézmények. Pillanatnyilag 5500 orvos hiányzik, de egyes számítások szerint a közeljövőben ez a szám 20 ezerre is felkúszhat. A legkeresettebbek a belgyógyászok, sebészek, nőgyógyászok és aneszteziológusok. Az itthoninál jóval magasabb bérezés mellett 31 napos évi szabadság jár, plusz segítség a lakáskérdés megoldásában és a nyelvtanulásban. A túlóra egy részét külön fizetik, egy részét pedig szabadnapok formájában törlesztik.
forrás: vajma.info