Jól haladnak Martfűn a volt szilárdhulladék-lerakó rekultivációs munkái. A 2,4 milliárdos, 17 Körös-Tisza menti települést, köztük Martfűt is érintő projekt a környezetszennyezés, környezeti terhelés mérséklését, lehetőségek szerinti megszüntetését szolgálja. Az erre a célra fordítható európai uniós támogatásnak köszönhetően végre sor kerül a bezárt helyi szeméttelepek végleges lezárására.
A hulladéklerakók felszíni és felszín alatti környezetszennyező hatásait technikai és agronómiai eljárásokkal csökkentik, a tájjelleg esztétikai szempontjainak figyelembevételével. A munkálatok során kialakított, a csapadék megfelelő elvezetését szolgáló mesterséges dombokat speciális záró rétegekkel látják el, majd füvesítik a hajdani szeméttelepek területét.
A beruházást a projektben szereplő települések – köztük Martfű Város Önkormányzata – által létrehozott, Körös-Tisza Menti Önkormányzatok Hulladékrekultivációs Társulása valósítja meg. Az önkormányzati tulajdonban lévő martfűi kommunális hulladéklerakó rekultivációjára 301 millió forint áll rendelkezésre.
A hulladék áthalmozását, kiegyenlítését, a megfelelő tereprendezést követően, a hulladék letakarásához szigetelőrétegként 15 ezer m3 agyagtalaj, szivárgó rétegként, takaróföldként és felső takarórétegként pedig közel 45 ezer m3 homok és szerves anyag tartalmú földréteg bedolgozására kerül sor.
Az egyenletes lejtéssel kialakított mesterséges (szemét)dombfelületet 30 cm vastag kiegyenlítő réteg, majd újabb 30 cm-es szigetelő agyag réteg védi a csapadékvíz bejutásától. Erre lebomló, több rétegű (fehér fóliának látszó) geoszintetikus szivárgóréteg kerül, ami elvezeti a csapadékvizet. Végül 20 cm vastag gyökérzáró réteg (homok), felette 30 cm szerves anyag tartalmú, humuszos réteg gondoskodik a szeméttelep végleges lezárásáról. A területet övárok veszi majd körül, amely egyben szikkasztó árokként is szolgál a mesterséges dombról lefolyó csapadék számára.
A rekultivációs munkák befejezésére várhatóan jövő tavasszal kerül sor.
– A projekt lényege, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően, az elhagyott szeméttelepeket rekultiváljuk. Ezt az Európai Unió támogatja, és nem is kell saját erőt tenni hozzá az önkormányzatoknak. Az a feladatunk, hogy ezt a munkát levezényeljük, és szakszerűen elvégeztessük a kivitelezőkkel.
Az a legfontosabb, hogy az esővíz ne kerüljön oda a szeméttesthez, mert esetlegesen feloldja annak bizonyos részeit, ami a talajt, a vízadó réteget is szennyezheti. A másik fontos szempont, hogy a szeméttest ne érintkezhessen a külvilággal. Erre vannak ezek a fedőrétegek. Végül is így biztonsággal el lesz temetve az a szemét, amit sok év alatt a lakosságtól begyűjtöttek, esetleg ipari hulladékként elhelyeztek – összegezte a munkálatok lényegét Molnár Bálint, a Körös-Tisza Menti Önkormányzatok Hulladékrekultivációs Társulásának elnöke, a gesztori teendőket ellátó Öcsöd Nagyközség polgármestere. – A kivitelezés a környezetvédelmi hatóságok előírásainak megfelelően történik. Folyamatos mintavétellel ellenőrzik a fedőanyagok minőségét, tömörségét, a megfelelő rétegvastagságot, ami kellő biztosítékot jelent az önkormányzatok számára a hatóságok által előírt munkák tényleges elvégzésére.
Az önkormányzatoknak, utókezelési kötelezettségként, rendben kell tartaniuk a volt hulladéktelepek területét. A talajvíz figyelő mintavételi kutak vizét is folyamatosan ellenőriztetniük kell, figyelemmel kísérve a szennyeződés esetleges terjedését.
A Martfűi, üzemen kívül helyezett hulladéklerakó telep lezárásának és utógondozásának engedélyes terve, műszaki leírása alapján a várostól 1 km-re található hulladéklerakó telepen 2001 januárjától szűnt meg a hulladékbeszállítás. Előtte évi 6,2 ezer m3 kommunális hulladékot hordtak ide, így az üzemelés kezdetétől kb. 200 ezer m3 szilárd hulladék elhelyezésére került sor. A lerakott kommunális jellegű hulladékok a korábban mély területet gyakorlatilag feltöltötték.
A Tisza Cipőgyár veszélyes hulladékának (főleg krómcserzett bőr és bélésanyag) átmeneti tárolása is itt zajlott, fémhordókban, burkolattal ellátott, bekerített területen.
Az 1990-es évek elején 30-40 cm-es földréteget terítettek el a hulladékdepónián. 1998-ban majd 2001-ben a növényolajgyárban készült komposztból került ide 50-60 cm-es vastagságú takaróréteg (flotált technológiai szennyvíziszap felhasználásával előállított komposzt).
A hulladéklerakó telep körül, északi és déli oldalon 2-2 talajvízfigyelő kút biztosít 1996-tól akkreditált laboratórium által dokumentált vízvizsgálati eredményeket.
A 2003-ban, a kutak közelében készült furatok, talaj- és talajvíz vizsgálatok határértéket meghaladó szennyezőanyag koncentrációt nem mutattak. A szennyezés a hulladéklerakó alatti szűk környezetben helyezkedik el.
A hulladékdepónia alatt kb. 80 cm-es vízzáró agyagréteg húzódik, ami alatt finom homokréteg található.
A talaj- és rétegvizek nyomáskülönbségének vizsgálata alapján a térség pozitív nyomású, a talajvizek lefelé szivárgása nem lehetséges.
A gázképződéssel járó lebomlási folyamatok nagymértékben már korábban végbementek, így a végső lezárás után jelentős gázképződéssel nem kell számolni.
Az engedélyes terv alapján a felszínközeli földtani képződmények löszös kifejlődése miatt a terület esetleges szennyeződésekkel szemben kérdéses vízminőségi védekezőképességgel rendelkezik. A térség pozitív nyomásállapota miatt azonban a rétegvíztartó képződmények nem veszélyeztetettek.
Az uralkodó (átlagos) talajvízáramlás a Tisza felé irányul, de a talajvíz áramlási sebessége alacsony. A szennyeződés a martfűi belterületet érintő, legkorábbi elérési idejét 600 évben határozták meg a tervdokumentáció készítői. A hulladéktelep végleges lezárása, a káros környezeti hatások valamint a talaj szennyezésének csökkentésével, éppen ezt a folyamatot gátolja.
forrás: mti