Nyári délelőtt, tűző napsütés, kihalt belváros. A távolból kutyaugatás hallatszik. A Kálmán Imre utcában keresztben áll egy troli, elhagyatott, mint egy apokaliptikus mozifilmben.
Nem is tévedünk sokat, mivel tényleg egy forgatásra érkezünk, de jelen esetben nem egy amerikai szuperprodukció kedvéért állították meg az életet a pesti, ötödik kerületi utcában, hanem Mundruczó Kornél legújabb mozija, a Fehér Isten miatt. Az egyik átállás után bekísérnek a szentélybe, konkrétan a kontrollmonitorok mögé, ahol a rendező és állandó alkotótársa, Petrányi Viktória producer dirigálja az eseményeket. Több jelenet „összerakását” is végignézzük, Mundruczó és Petrányi közösen vitatja meg, hogy egy-egy eseménysort milyen kameraállásokból rögzítsenek – van olyan szcéna, amelyet három pontról is felvesznek. A stáb eközben folyamatosan dolgozik, néha átengedik az átmenő forgalmat. Olykor elhúz egy locsolóautó is, egy kacsintás és egy mosoly után elárulják, hogy vizes aszfalttal sokkal szebben néz majd ki a felvétel.
A rendező és a producer tulajdonképpen akciójelenetet dirigál: a főszereplő kamaszlányt alakító Psotta Zsófi biciklin menekül, méghozzá kétszáz kutya elől. Az összevágott képsorok biztosan egészen hátborzongatóak lesznek a kész műben, itt azonban a kutyusok békésen elfutnak a biciklijével eleső kislány mellett… De a látvány így is lenyűgöző. Elvégre nem túl gyakori, hogy mintegy kétszáz eb masírozzon a belvárosban. A kutyák futását többször is felveszik, ők meg igazi falkaként viselkednek: a vezérek elől peckesen, a picik és a gyengébbek, ha lemaradósan is, de futnak a végtelenbe. A lezárt utca végén aztán befogják és visszaviszik őket a kiindulási ponthoz, hogy megismételhessék a felvételt. S hogy itt tényleg minden természetes és életszagú, bizonyítja, hogy akadnak renitens állatszínészek, amelyek a feladatot feledve sebtében lemorzsolódnak, mondjuk egy kellemes kis árnyékos sarok kedvéért.
A rendszerváltás óta visszatérő kérdés a magyar filmművészettel kapcsolatban, hogy vajon szerzőink és rendezőink miért nem dolgozzák fel a jelen társadalmi kérdéseit – ahogy például a világ fesztiváljain taroló román alkotók teszik. Úgy tűnik, az örök polémia lassan érvényét veszti, ugyanis Mundruczó Kornél végre magára vállalta a feladatot. A forgatási munkálatokon épp túllévő produkció, a Fehér Isten ugyanis valós, de legalábbis valószerű felvetésből indul ki: Magyarországon elfogadják az ebadót, melynek értelmében a keverék kutyák után többet kell fizetni, mint a fajtiszták esetében, az originál, pardon, őshonos magyar fajták gazdái pedig mentesülnek a fizetési kötelezettség alól. Mundruczó és alkotótársai ebből kiindulva eljátszottak a gondolattal, mi lenne, ha Budapesten tömegesen utcára tennék a „korcsokat”, azok pedig falkába verődnének, és fellázadnának korábbi gazdáik ellen. Ezzel párhuzamosan Lili sorsát is nyomon követhetjük: az anyjával élő kislány pár hónapra az apjához kerül, aki az intézkedés hallatán kidobja a kutyáját, de az ifjú gazdi a nyomába ered.
– Erre nem lehet egyszerű választ adni – mondja Petrányi arra a kérdésünkre, hogy a Fehér Isten tényleg Mundruczó Kornél „nyitása” lesz-e a nagyközönség felé, ugyanakkor elismeri, hogy számos műfaji elemet csempésznek bele a műbe. Ha úgy tetszik, tudatosan tervezték meg, hogy a nézőnek mikor kell majd izgulnia, nevetnie vagy sírnia. „Másféle történet ez, amilyet eddig meséltünk, sokkal szigorúbb dramaturgiára épül. Nem titkolt szándék, hogy nyissunk a közönség felé, hogy más embereket is megszólítsunk, mint eddig. De mindezt persze a saját hangunkon szeretnénk tenni, szóval per definitionem közönségfilmre túlzás lenne gondolni. Szeretnénk belépni egy másik ajtón, és megnézni, hogy ott kik kíváncsiak ránk – húzta alá Petrányi. Azt már Mundruczó Kornél teszi hozzá, hogy a Fehér Isten a maga módján kalandfilm lesz, természetéből adódóan, mivel egy kutya kalandjait nézzük végig, illetve egy kislányét, aki keresi őt, és különböző akadályokat kell leküzdeniük, mint egy mesében. A rendező szavai szerint előző filmjével, a Szelíd teremtéssel véget ért valami: tízévnyi munka ars poeticus lezárása volt, amit nem is lehet, de nem is kell folytatni. Most sok helyszín, sok szereplő van egymásba fűzve két kiszámíthatatlan elemmel, azaz a kutyával és a kislánnyal. – Nem a számunkra eddig jól ismert, megbízható formavilágban készítünk filmet, ez mindenképpen kihívás. Illetve a történetből fakadóan is nagyobb súlyt kezelünk, hiszen ez nem egy kevés szereplős kamaratörténet – summázta Mundruczó.
– A Fehér Isten egy olyan történet a kisebbségekről, amelyet a kisebbségek esszenciájával mesélsz el. A kutyák is egy kisebbség, ők az emberek barátai, erre lettek szocializálva, de bárhol és bármikor beléjük rúghatunk – mondja Mundruczó. Hozzátéve: a kutyák meg lesznek személyesítve, így a cél az, hogy őket a saját tükörképünknek, embernek lássuk. A cím is erre a perspektívára utal: a kutyáknak mi vagyunk a Fehér Isten.
Külön érdekesség, hogy a Fehér Isten tulajdonképpen kis költségvetésű partizánfilmnek indult, de végül kinőtte magát, mert akik beszálltak, azok nagyobb művet láttak benne. De például az is sorsszerű volt, hogy a főszereplő kutyát Amerikában találták meg: a Hagent alakító shar pei-labrador keveréket, Luke-ot a „világ legjobb trénere”, Teresa Miller hozta Magyarországra. Mint casting direktor, ő találta meg korábban Babe-et, a kismalacot is. A rendező szerint lenyűgöző volt, ahogy a forgatás során elérte, hogy egy családi kutyából vadállat legyen. Itthoni partnere Halász Árpád volt, aki a tömegkutyákat és a kisebb kutyaszereplőket trénelte, kettejük fantasztikus együttműködéséből jött létre minden kutyajelenet.
– A legnagyobb döbbenet akkor ért, amikor rájöttem, hogy egy kutya tud ugyanolyan lenni, mint egy színész – mondja Mundruczó Kornél. Egyszer összeszámolták a gesztustárát: mintegy huszonegy különböző gesztust tudott előadni, az alvástól a vicsorgáson át az imitált alvásig. A filmes szerint nagyon fura volt, hogy tulajdonképpen rendeznie kellett egy kutyát, még akkor is, ha ezt Teresa segítségével tette. Példaképpen azt a jelenetet említi, amikor Hagen mint Monte Cristo grófja, bosszút áll azokon, akik gonoszak voltak vele. Az első gyilkosságnál, amikor az ebnek vicsorognia kellett, és bevérezték a száját, hogy látsszék, már túl van az ölésen, Teresa elsírta magát, annyira átélte. Mundruczó Kornél pedig rajta keresztül tudott „bejutni” a kutya személyiségéhez. Ahogy fogalmaz, a kutya mint számos transzcendens dolog, az emberi ráción kívül esik, nem tudhatjuk, hogy mit érez vagy gondol. Sokat tanultak a forgatás alatt ember és állat mibenlétéről, ami nagyon felemelő élmény volt.
Pesti film, koprodukcióban
A Fehér Isten magyar–német–svéd koprodukcióban készül. A Magyar Nemzeti Filmalap 280 millió forinttal támogatta a produkciót, de a gyártó, a Proton Cinema komoly saját tőkét is invesztált a filmbe – mondta lapunknak Petrányi Viktória. A teljes büdzsé 676 millió forint, az MNF támogatása ennek 41 százalékát adja, de a teljes magyar részvétel mintegy 70 százalékra rúg. A külföldi partnerek főleg a hang és a kép utómunkájában vesznek részt. Mindazonáltal igazi budapesti film készül: a stáb az ötvenöt napos forgatás során megfordult az Erzsébet hídon, az Alagútban, Szabadság téren, a Városligetben, az Anker közben és főváros számos más, emblematikus helyén. A Fehér Isten előreláthatóan 2014 tavaszán vagy őszén kerülhet a mozikba.
Forrás: nol.hu