Európa egyre inkább teret veszít az egyre éleződő élelmiszer-termelési versenyben, ha nem változtat a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos szabályozásán. Ez az egyik üzenete az Európai Tudományos Akadémiák tudományos tanácsadó testülete (EASAC) által közelmúltban készült jelentésének, melyet a testület tagjai nemrég a brüsszeli illetékeseknek is bemutattak.
Erről Balázs Ervin akadémikus, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke számolt be lapunknak. A professzor szerint ez a tudományos akadémiák első közös fellépése annak érdekében, hogy a politikusok az igazolt tudományos tények birtokában dönthessenek ebben a meglehetősen átpolitizált ügyben. A jelentés leszögezi, hogy jóllehet 1996 óta egyetlen tudományosan igazolt esetet sem írtak le, mely a GM-szervezetek egészségügyi, vagy környezeti kárait bizonyítaná, a kutatók mégis olyan új generációs GM-növényeket fejlesztenek, melyek még inkább kiállnának minden biztonsági próbát.
Ezek sok esetben ugyanabból a fajból, netán egy hagyományosan beltenyésztett rokon törzsből származnak, vagy célzott mutagenezissel hozták létre őket, amelyben egy génnek csupán bizonyos célzott alkotórészeit (nukleotidjeit) cserélik ki. Néhány ilyen technológia csupán epigenetikai változásokat hoz létre az utódnövényekben, ami változatlanul hagyja a növény DNS-ét, eredeti genomját, és az így létrehozott fajta megkülönböztethetetlen a hagyományosan nemesített változattól. Az ilyen, második generációs technikák, melyek nem operálnak idegen génekkel, de ugyanúgy javítanák a fajták betegség-ellenállóságát, tápanyagtartalmát és terméshozamát, sokat lendíthetnének Európa mezőgazdasági innovációján.
Ezeket azonban a jogi szabályozásnak máshogyan kellene kezelni, mint az első generációs GM-növényeket. A tudóstestület jelentése azt is kiemeli, az uniónak e technológiák támogatása mellett a jövőben az új terméket és nem az előállítás folyamát kellene szabályoznia. A jelenlegi helyzet ugyanis versenyhátrányt okoz, és egyértelműen a multinacionális cégeket segíti. Ma ugyanis egyetlen génmódosítás kivizsgálása és regisztrációja hétmillió euróba kerül. Ennyi pénze pedig sem a kis- és közepes cégeknek, sem az egyetemeknek, kutatóintézeteknek nincs, csakis annak a néhány multinacionális cégnek, amely a nemesítési piacot uralja.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal egyik tanácsadói testülete nemrégiben értékelte a második generációs génmódosítás veszélyeit, és azt a hagyományos nemesítéssel egyenértékűnek ítélte. Az európai tudományos akadémiák jelentése szerint fennáll a veszély, hogy amennyiben az uniós hatóságok nem lépnek, a genetikai nemesítésben dolgozó európai kutatók és innovatív cégek Amerikában, Kanadában, Kínában, Dél-Amerikában vagy Indiában folytatják munkájukat, ami további versenyhátrányt eredményez. (A fejlődő országokban termelt GM-termények mennyisége egyébként már meghaladta a fejlett világ termelését.) Jelenleg 8 EU-tagország (köztük hazánk) nyilvánította magát GM-mentesnek, miközben a lisszaboni szerződés szerint a tagországokban nem szabadna az uniós rendelkezéseknél szigorúbb szabályozást életbe léptetni.
Brüsszel azonban nem lép fel ezek ellen, mint ahogy Balázs Ervin szerint az akadémiai jelentésre is csak azt válaszolták, hogy akkor indítják el a jelenlegi szabályok megváltoztatását, ha a tudományos akadémiák előbb meggyőzik saját országuk kormányait. Hazánkban már korábban is konszenzus volt a fő politikai pártok között a GM-ellenességben, és a jövő évi választások miatt bármiféle változásra kicsi az esély. De az unióban is választások lesznek és a zöldpártok ereje rövid távon ugyancsak megakadályozza a szabályozás megváltozását. Erre a professzor szerint csak akkor lesz esély, ha ezt a gazdasági szükségszerűség, az európai mezőgazdaság érdeke kényszeríti majd ki. Ami viszont hazai probléma, hogy a jelenlegi éles GM-ellenesség miatt az e területen dolgozó biológusok nem jutnak kutatási támogatáshoz, vagyis a GM-ellenesség alaptörvénybe emelése felülírni látszik a tudományos kutatás ugyancsak alkotmányban rögzített szabadságát.
Ha például egy kutató kap külföldről, mondjuk 5 szem GM vetőmagot kutatási célra, ennek kísérleti célú elvetését előbb engedélyeztetni kell az agrártárca géntechnológiai bizottságával, amelyik ehhez előírhatja az öt maggal egy etetési kísérletet elő sertésen, egéren és egy vadon élő állaton. Sajnos az egyes akadémiák sem álltak ki eddig megfelelő szinten a szakmaiság érdekében a génmanipulációs kutatások szabadsága érdekében. Kétségtelen, hogy a GMO-kal szembeni álláspontot a multik esetenként valóban erőszakos és erőfölénnyel visszaélő viselkedése generálja. Ez a genetikai módosítással foglalkozó kutatókra is a gyanú árnyékát vetíti, ami alól nem könnyű kibújni, különösen, mivel legtöbbször el vannak zárva a nagy cégek kezében lévő technológiáktól. Az európai akadémiák tanácsadó testületének most készült jelentése ezért is szorgalmaz egy kisvállalkozásoknak és állami kutatóknak is nagyobb teret adó új szabályozást.
forrás: nol.hu