Kihallgatták vasárnap Mohamed Murszi megbuktatott egyiptomi elnököt. A belbiztonsági szolgálat ügynökei arról faggatták, miként, milyen körülmények között szökött meg a börtönből 2011 elején, a Hoszni Mubarak akkori elnök hatalmát megdöntő lázadás idején – közölték egyiptomi igazságügyi források.
Nemcsak Murszit, hanem a Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet más vezetőit is kihallgatták az ügyben. A belbiztonsági szolgálat arra keresi a választ, hogy a Muzulmán Testvériség kapott-e segítséget olyan külföldi szervezetektől, mint például a palesztin Hamász vagy a libanoni Hezbollah. Júniusban egy egyiptomi bíróság megállapította e két szervezet szerepét.
Az ügyészség szombati bejelentése szerint kémkedés, tüntetők meggyilkolására való felbujtás és gazdasági károkozás gyanújával indul vizsgálat Murszi és nyolc társa ellen. Köztük van Mohamed Badíe, a Muzulmán Testvériség szellemi vezére, valamint Eszám al-Erján, a szervezet politikai pártjának helyettes vezetője. A kihallgatás helyszínéről semmit nem tudni, mint ahogy azt is csak sejteni lehet, hogy a hatalom éléről július 3-án elmozdított elnököt a köztársasági gárda egyik kairói laktanyájában őrzik.
Letette a hivatali esküt vasárnap Kairóban a nemzetközi kapcsolatokért felelős egyiptomi alelnökké kinevezett Mohamed el-Baradei, a megbuktatott Mohamed Murszi elnök világi ellenzékének egyik vezéralakja – közölte az ideiglenes elnökség. A korábban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) vezető Nobel-békedíjas kinevezését a posztra kedden jelentette be az elnöki hivatal szóvivője, néhány órával a közgazdász Hádzim el-Beblávinak a miniszterelnökséggel való megbízása után. Ez utóbbi tisztségre a 71 éves Baradeit is esélyesnek tartották.
Ugyancsak vasárnap ismertté vált, hogy Nabíl Fahmi, Egyiptom volt washingtoni nagykövete lesz az ideiglenes kormány külügyminisztere. Fahmi vasárnap jelentette be, hogy elfogadta Hádzim el-Beblávi megbízott egyiptomi miniszterelnök felkérését, és vállalja a külügyminiszteri tisztséget.
Ahmed Galál liberális közgazdász is vasárnap közölte: elfogadta a felkérést, hogy ő legyen az új, ideiglenes kormány pénzügyminisztere. Mohamed Amín el-Mahdi magas rangú bíró pedig szintén bejelentette, hogy hajlandó vezetni az igazságügy-minisztériumot. Beblávi külön-külön találkozik az új kabinet miniszterjelöltjeivel, amely várhatóan néhány napon belül megalakul.
Védelmébe vette Mohamed Murszi iszlamista elnök megbuktatását Abdel-Fattah esz-Szíszi hadsereg-főparancsnok, azt hangoztatva, hogy a nép akarata szerint cselekedett az előző kormány „botlásai” után. Szavait vasárnap közölte az egyiptomi média.
A fegyveres erők „a nép sürgetésére” cselekedtek – jelentette ki a tábornok első beszédében azóta, hogy július 3-án eltávolították a hatalomból Murszi államfőt. Mint mondta, „senki sem diktálhat vagy kényszeríthet ki olyan utat vagy gondolatot, amelyet nem fogadnak el (az emberek)”. Az elnök az ellene indult tömegtüntetésekkel elvesztette legitimitását – tette hozzá.
A főparancsnok hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyetlen csoport, szervezet sem lesz kizárva a politikából. „Kivétel nélkül minden politikai erőnek tudnia kell, hogy mindenki számára van lehetőség a politikai életben, és egyetlen ideológiai mozgalom számára sem tilos a részvétel” – hangoztatta.
Az egyiptomi főállamügyész elrendelte vasárnap az eddig kormányzó Muzulmán Testvériség 14 vezetőjének vagyonbefagyasztását – közölték igazságügyi források. Az érintettek között van Mohamed Badíe, a Muzulmán Testvériség vezetője és helyettese, Hairát as-Sáter, valamint a testvériség politikai pártjának helyettes vezetője, Eszám al-Erján – tették hozzá a források.
Mielőbbi választásokra sürgette Egyiptomot vasárnap Catherine Ashton, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben. „A lehető legfontosabb, hogy Egyiptom gyorsan visszatérjen egy legitim kormányzathoz és a demokratikus struktúrákhoz – hangoztatta Ashton. – Az EU különösen azt hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy mielőbb demokratikus választásokat tartsanak.”
A főképviselő nyomatékosan felszólította az iszlamista Szabadság és Igazságosság Pártját, a Muzulmán Testvériség politikai szárnyát, hogy vegyen részt az egyiptomi politikai élet szereplőinek megbékélési folyamatában. A Muzulmán Testvériség, amelyhez a megbuktatott elnök is tartozik, eddig elutasította részvételét az alakuló ideiglenes kabinetben.
Ashton állásfoglalásában elítélte az egyiptomi politikai elnyomást és erőszakot. „Két és fél évvel ezelőtt az egyiptomi nép békét, méltóságot és társadalmi igazságosságot követelt. E vágyak egy jobb Egyiptom után erősebbek és sürgetőbbek, mint valaha” – jelentette ki.
Forrás: MTI