Cáfolta lapunknak Rui Tavares portugál európai parlamenti (EP) képviselő, hogy szerdai brüsszeli találkozójukon bocsánatot kért volna Farkas Flóriántól, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökétől. Az EP által július 3-án elfogadott, az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozó jelentés szerzője sajnálkozását fejezte ki, hogy a magyar sajtóban számos téves információ jelenik meg a jelentéssel kapcsolatban.
A zöldpárti EP-képviselő cáfolta azt is, hogy a Farkas Flóriánnal folytatott megbeszélésen elismerte volna, hogy hibázott, és bocsánatot kért volna a jelentésben foglaltakért.
„Semmi ilyesmi nem történt. Farkas Flórián felvetette, hogy találkoznunk kellett volna még a jelentés megírása előtt. Erre azt válaszoltam, ez nem rajtam múlt. Számos találkozónk volt magyar országgyűlési képviselőkkel, ezek a magyar parlamentben zajlottak, lehetőség lett volna, hogy megszervezzenek egy ilyen találkozót. Különféle parlamenti bizottságokkal, pártok frakcióival folytattunk megbeszéléseket, találkoztunk a Fidesz-frakcióval is, és mivel Farkas úr ennek a frakciónak a tagja, elhozhatták volna őt is a megbeszélésre. Mondtam, hogy jó lett volna, ha találkozunk, de ez nem rajtam, hanem a Fidesz-frakción.”
Bár nem szívesen kommentálta a Farkas Flóriánnal lezajlott találkozó körülményeit, Rui Tavares – lapunk brüsszeli információit megerősítve – elmondta,”szokatlannak” találta, hogy amikor belépett saját irodájába, már ott várta egy kamera, noha ezt előre nem jelezték. Utóbb ellenőrizte a találkozót kezdeményező e-mailt, abban fotólehetőséget kértek, de forgatásról nem tettek említést. Ugyancsak megerősítette, hogy a Magyar Nemzet című lap brüsszeli tudósítója (Lovas István – a szerk.) volt Farkas Flórián tolmácsa a találkozón. „Ajtóm nyitva áll mindenki előtt, számos civil szervezet képviselői keresnek meg, de ezek munkatalálkozók, nem pedig sajtóesemények” – mondta a portugál EP-képviselő.
A nevéhez kötött jelentéssel kapcsolatban azt mondta: „Vannak, akik azt a látszatot akarják kelteni, hogy a jelentés a magyar közüzemi díjakról szól, mások szerint pedig arról, hogy a magyar kormány rasszista, antiszemita vagy romaellenes. Természetesen a jelentés nem erről szól. Megállapítja, hogy a rasszizmus jelensége az Európai Unió számos országában létezik és a tagállamok határozott kötelezettsége, hogy harcoljanak a diszkrimináció minden formája ellen. A jelentésben tényeket sorolunk fel – jó és rossz tényeket. Említést teszünk például arról, hogy a magyar kormány romastratégiát tett közzé, méghozzá elsőként a tagállamok közül. Aki elolvassa az anyagot, megtalálja ezt. A jelentést időnként azzal vádolják, hogy elfogult egyik vagy a másik oldal felé, ám erről sincs szó.”
Tavares szerint mi sem áll távolabb az igazságtól, mint hogy elhatárolódott volna saját jelentésétől. Mint rámutatott, ez már nem az ő jelentése, hanem az Európai Parlament határozata, hiszen azt 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás mellett az EP elfogadta. Emlékeztetett rá, hogy az EP hét frakciója közül csupán egy döntött úgy, hogy ellene szavaz. Hangsúlyozta, hogy egy évig dolgoztak a dokumentumon, amelyhez legalább ötszáz módosító indítvány érkezett, szavaztak róla a bizottságokban, és a plenáris ülésen. „Senki nem kérdőjelezte meg a jelentés következtetéseit, senki nem vonta kétségbe ténybeli tartalmát” – emelte ki a portugál EP-képviselő. „Egyetlen egy ténybeli kifogás nem érkezett, pedig kértem, hogy mutassanak rá a konkrét hibákra. Ahol azt kérték, hogy pontosítsunk, megtettük.”
A magyar parlamentben elfogadott, az EP-jelentést elítélő határozatról Tavares azt mondta: „A határozat egyfelől azt állítja, hogy a jelentés megkérdőjelezi Magyarország szuverenitását, és ennek védelmére szólítja fel a magyar kormányt. Ám beszéljünk világosan, a magyar szuverenitást senki nem támadja, senki nem kérdőjelezi meg. Épp ellenkezőleg, a jelentés védelmébe veszi azokat a demokratikus alapjogokat, amelyekben valamennyien egyetértünk, és amelyek a szuverenitás sarokkövei. Mi – magyarok és portugálok – jól tudjuk, a demokrácia, a jogállamiság, az alapjogok tiszteletben tartása a szuverenitás alapkövei. A határozat másik része azt állítja, hogy a jelentés a magyar energiaárakról szól, és nemzetközi cégek érdekeit védelmezi, noha erről szó sem esik a jelentésben. Ez köszönő viszonyban sem áll a valósággal. Ezek az állítások megkérdőjelezik az Európai Parlament komolyságát, függetlenségét, s ez elfogadhatatlan.” Mint mondta, ez már az EP és a magyar parlament közötti viszonyt érinti, a kérdést a parlamenti elnököknek kell tisztázniuk.
Tavares meglepőnek nevezte azt is, hogy az Orbán-kormány már előre megkérdőjelezi a jelentésben javasolt, úgynevezett koppenhágai bizottság legitimitását, noha ez a bizottság még meg sem alakult. Úgy vélte, a bizottság létrehozásának terve éppenséggel tekintetbe veszi a magyar kormány fenntartásait. Ez egy nem politikai jellegű testület lenne, amelynek célja nem a tagállamok, hanem az európai intézmények ellenőrzése. A koppenhágai bizottságban független, tekintélyes, hozzáértő személyiségek vennének részt.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar parlament határozata kihatással lehet-e a jelentés további sorsára, lesz-e az EP-nek elég ereje, hogy keresztülvigye a javaslatokat, Tavares kiemelte: „Természetesen tudomásul vettük a magyar parlament határozatát, ám az abban foglaltak a jelentés érdemi részét nem érintik”. A portugál EP-képviselő ugyanakkor optimista.
„Az Európai Bizottság már pozitívan válaszolt a javaslatainkra, megfelelő csatornákon keresztül folytatjuk a tárgyalásokat azok kivitelezéséről. José Manuel Barroso bizottsági elnök és Viviane Reding alelnök is nyilvánosan leszögezte, figyelembe veszik a jelentésben foglaltakat. Nagyon pozitív vagyok a jelentésben foglalt javaslatok jövőjét illetően”.
E. É. / Népszava