A bűnnek nincs származása sem nemzetisége, nincsenek bűnös népek, csak bűnös tettek, bűnös indulatok, bűnös emberek vannak – hangoztatta Áder János szerdán a vajdasági Csúrog főtéren mondott beszédében, miután Tomislav Nikolic szerb államfővel közösen fejet hajtott a II. világháborúban ártatlanul megölt áldozatok újonnan létesített emlékhelyeinél.
A Temerin melletti faluban, amely az elmúlt években az 1944-45-ös titói karhatalom megtorlásainak szimbólumává vált, közösen rótta le kegyeletét a II. világháborúban ártatlanul kivégzett magyarok és szerbek újonnan létesített emlékhelyein Áder János és Tomislav Nikolic.
A két államfő közös főhajtása a délvidéki magyarság által régóta várt, történelmi esemény volt, hetven évvel a vérengzések után első ízben történt meg ez a gesztus. A csúrogi megemlékezésre a Vajdaság minden szegletéből érkeztek buszokkal délvidéki magyarok, becslések szerint mintegy két-háromezren gyűltek össze az egykoron vesztőhelyként szolgáló csúrogi sintérgödör helyén létesített, magyar áldozatoknak emléket állító szoborkompozíciónál, amely apát és fiát ábrázolja, háttérben egy megtépázott feszülettel.
A csúrogi megemlékezést élőben közvetítette a vajdasági állami televízió, és részt vettek rajta a délvidéki magyar pártok és civil szervezetek vezetői, köztük Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke és Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke is. Vajdasági magyar és szerb ortodox vallási vezetők is jelen voltak nagy számban a megemlékezésen, a közös elnöki főhajtás előtt a magyar áldozatoknak állított szobor előtt Pénzes János szabadkai római katolikus püspök vezette az egyházi szertartást, Irinej bácskai szerb ortodox püspök pedig fohászt mondott; majd az úgynevezett Topalov-raktárban, a szerb áldozatok emlékére kialakított múzeumban fordított sorrendben történt mindez.
Az egyházi vezetők fohásza után Áder János és Tomislav Nikolic együtt helyezett el koszorúkat, és hajtott fejet az áldozatok előtt.
A közös elnöki főhajtás után a két államfő a csúrogi ortodox templom előtti téren mondott beszédet az egybegyűlt magyarok és szerbek sokasága előtt.
Áder János azt hangoztatta, hogy hét évtizeddel ezelőtt vér folyt Csúrog utcáin. „Magyar és szerb emberek haltak meg. Ártatlan szerbek 1942-ben és ártatlan magyarok 1944-45 telén. Ártatlan magyarok, mert voltak, akik úgy vélték, az ő nemzetük ártatlan áldozataiért egy másik nemzet ártatlan áldozatainak vérét kell kiontani” – hangoztatta a magyar köztársasági elnök.
„Ami itt és a környező magyarlakta településeken történt, tömeges bosszúhadjárat része volt. Véres bosszú azért, amit más magyar emberek követtek el ártatlan szerb emberekkel szemben” – folytatta a magyar államfő. Hozzátette, hogy ez a bosszú bűnben fogant és erkölcstelen volt, mint ahogy ugyanilyen bűnben fogant és erkölcstelen cselekedet volt minden egyes ártatlan szerb élet kioltása.
„Közel 70 évet kellett várnunk arra, hogy egymás szemébe nézve közösen is kimondhassuk: a bűnnek nincs származása sem nemzetisége, nincsenek bűnös népek, csak bűnös tettek, bűnös indulatok, bűnös emberek vannak” – mondta Áder János.
„Az, hogy a Szerb Köztársaság államfőjével ma itt állunk, világos üzenetet jelent. Azt üzeni minden magyarnak és minden szerbnek, hogy nekünk, ma élőknek van erőnk szembenézni a múlttal, és van erőnk szembenézni az igazsággal” – hangoztatta az államfő. Azt a gondolatot fejtette ki beszéde végén, hogy az államfők közös csúrogi főhajtásával és megemlékezésével a szerb-magyar együttélés története egy olyan fontos nappal vált gazdagabbá, amelynek dátumát arany betűkkel őrzik majd meg az utókornak a két ország kapcsolatáról szóló történelemkönyvek.
Tomislav Nikolic a csúrogi templom előtti beszédében nagy teret szentelt a történelmi múlt eseményeinek, kitérve a két nép hősies harcára az Oszmán Birodalom ellen, és az önálló államok létrehozásáért folytatott küzdelmekre. A szerbek és a magyarok régmúltban gyökerező kulturális és szellemi kapcsolatairól beszélt, számos példát hozva fel bizonyítékul. A szerb államfő a szerb és a magyar nép történelmi ellentéteire, a közös múlt tragédiáira is kitért, felidézve az első és második világháború vérzivataros eseményeit.
„Nem felejthetjük el, hogy minden áldozatnak és bűnelkövetőnek van neve” – hangoztatta Tomislav Nikolic, s hozzátette, hogy a múlt nem változtatható meg, de okulni lehet belőle, és mai generációnak a feladata az, hogy megállapítsa a személyes felelősséget az elkövetett bűntényekért. Mindenekelőtt emlékezni kell és meg kell bocsátani egymásnak – tette hozzá.
„Az utódoknak úgy kell emlékezniük a mai, mindkét oldalon ártatlanul meggyilkolt emberek emlékének szentelt eseményre, mint népeink őszinte megbékélésének a szimbólumára” – mondta Tomislav Nikolic. A szerb államfő hozzátette, úgy tekint Áder János szerbiai látogatására, mint amellyel a két ország közötti együttműködés újabb, még intenzívebb és gyümölcsözőbb szakaszába lépett.
Forrás: MTI