A legfrissebb, 2013. júniusi adatok szerint a 2007 és 2013 között az uniós költségvetésből számára elérhető felzárkóztatási források körülbelül 47 százalékát fizették ki Magyarországnak. Az uniós átlagtól jobban elmaradunk, mint tavaly decemberben.
A 2007 és 2013 között rendelkezésére álló felzárkóztatási források (strukturális alapok és kohéziós alap) 47,09 százalékát hívta le 2013 közepéig Magyarország – derül ki a BruxInfo által látott legfrissebb statisztikákból. Ez a teljesítmény a 21-ik helyezéshez elegendő a 27 uniós tagállam közül. Csak Romániában (26,2%), Bulgáriában (39% felett), Csehországban (39 százalék felett) Olaszországban (éppen 40% felett), Máltán (41% alatt) és Szlovákiában (45% felett) volt alacsonyabb szinten az abszorpció.
Az uniós átlagos felhasználás mértéke 52,4 százalék volt – az elérhető forrásoknak ennyi százalékát fizette ki eddig az Európai Bizottság a tagállamoknak. A kifizetésekre elvileg 2015 végéig van lehetőség a mostani pénzügyi keret terhére.
Tavaly decemberben 43 százalékon állt hazánk és ez akkor 2 százalékkal maradt el az uniós átlagtól. Ehhez képest az idén júniusi helyzet alapján 5 százalékra nőtt a távolság.
Összegszerűen Magyarország számára valamivel több, mint 24,9 milliárd eurót különítettek el 2007 és 2013 között. Ebből 11,73 milliárd eurót utaltak át 2013 júniusáig az országnak.
Sorrendben Észtországnak, Litvániának, Portugáliának és Írországnak sikerült eddig a legnagyobb arányban lehívnia a papíron rendelkezésére álló regionális politikai támogatásokat. Az észtek és a litvánok megközelítették a 70 százalékos szintet, de például Görögország is 56 százalék felett jár.
Az egyes alapok közül a legnagyobb strukturális alapból, az európai regionális fejlesztési alapból tudta aránylag a legtöbb forrást lehívni mostanáig Magyarország, 55,23 százalékot. Ez a 27 fős mezőnyben a 14-ik helyhez volt elég, és meghaladta az 53,8 százalékos EU-átlagot. Az ERDF-ből Litvániának fizette ki a rendelkezésre álló források legnagyobb arányát, több mint 71 százalékát az EU. A litvánok után az észtek következnek. A sereghajtó itt is Románia (nem egész 26 százalékos abszorpcióval), de az alig több mint 36 százalékos szinten álló Olaszország és 40 százalékot elérő Ausztria sem büszkélkedhet a teljesítményével.
Az Európai Szociális Alapból elérhető támogatásoknak eddig a 46,9 százalékát sikerült lehívni, ami a 21-ik helyhez elég és majdnem 10 százalékkal elmarad az uniós átlagtól. Itt is a románok szerepeltek eddig a leggyászosabban (29,75%), Málta, Bulgária, Csehország és Szlovákia is rosszabbul teljesít a magyaroknál. Lettország vezeti a sort 87 százalék fölötti abszorpcióval, az észtek, az osztrákok és a portugálok előtt.
A kohéziós alapra jogosult uniós tagállamok 15 fős mezőnyében Magyarország az eddig kifizetett támogatások arányát tekintve 35,25 százalékkal a 11-ik helyet foglalja el. Csak a románokat (24,6%), a szlovéneket, a szlovákokat és a cseheket utasítja maga mögé. Az uniós átlag a kohéziós alap esetében 44,3 százalék, de a spanyolok például már 70 százalék közelében járnak és a Litvánok is 66 százalék feletti részeredményt értek el.
Forrás: Bruxinfo