Igazi földi paradicsomi világ lesz, tavakkal, zöldellő füvekkel, madarakkal, növényekkel, selymes legelőkkel – ezt mondják a szakértők, amikor arról beszélnek, miért van szükség a Borsodi Mezőség területén a vizes élőhelyek rendbetételére, megújítására, rehabilitálására. Átereszeket, zsilipeket, gátakat építenek, rendbe teszik a földutakat: a programra uniós forrásokból több ütemben csaknem félmilliárd forintot fordítanak.
Ebből a pénzből jut majdnem háromszázmillió forint a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc cégének, a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek, amely a Békés Drén Környezetvédelmi, Vízés Mélyépítési Kft.-vel közösen nyerte el nemrégiben a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága által kiírt közbeszerzési pályázatot egyes kivitelezési munkákra.
Mészáros Lőrinc egykori gázszerelő, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke – akinek a családja az Ángyán-jelentés szerint Alcsútdoboz és Vál meghirdetett földjeinek túlnyomó többségét, Kajászó és Óbarok meghirdetett földjeinek pedig egyharmadát birtokolja állami földbérleti szerződéssel, s hozzájuk került a Fejér megyében eddig bérbe adott összes terület egynegyede – Dél-Borsodban egyelőre nem pályázott földterületekre.
Itt is voltak azonban visszás földügyek: ebben a térségben a Gerzsánszki Lajos – ő Budai Gyulának, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárának távoli rokona – és családtagjai érdekeltségébe tartozó két cég, a Karmopol-Agro Kft., valamint a Mercato Finanszírozó Kft. 34 nyertes pályázattal összesen 774 hektár, 5174 aranykorona értékű szántó, legelő, rét és kivett árok bérleti jogát szerezte meg, ami a Borsod megyében eddig bérbe adott összes terület majd húsz százaléka.
A Start 2003 Bt. pedig három nyertes pályázattal 496 hektárt szerzett a Bükki Nemzeti Park második fordulós pályázatán: ez a tiszaújvárosi Kanyok Attilának, a város fideszes polgármesterjelöltjének, Mengyi Roland Borsod megyei közgyűlési elnök közvetlen munkatársának a cége. A cég székhelyét 2012 januárjában, néhány nappal a földbérleti pályázat határidejének lejárta előtt helyezte át Oszlárról Mezőcsátra, egy elhanyagolt, lepukkant családi házba, s egyidejűleg áruszállítási, közúti fuvarozási főtevékenységét „egyéb szarvasmarha tenyésztésre” változtatta.
A Geter-Farm Kft. pedig összesen 466 hektárnyi állami föld bérleti jogát nyerte el. E céget 2012 januárjában, néhány nappal a pályázati határidő lejárta előtt alapították. Székhelye Gelej, tulajdonosa a Gelejen élő gazdaköri tag, Demeter Péter, akinek a felesége Tállai András belügyminisztériumi államtitkár feleségének az unokatestvére. Eddig 800 birkát tartott, 160 hektáron gazdálkodott, így az újonnan elnyert állami földbérlettel együtt gazdaságának területe 625 hektárra nőtt. Bogárdi Ferenc pedig magánszemélyként és Böllérudvar Kft. nevű cégével 300 hektárt nyert el: ő könyvelőként és könyvvizsgálóként korábban bedolgozott a Tállai András és felesége által működtetett könyvelői irodába.
Kanyok Attilával – miként arra Ángyán József volt államtitkár negyedik, összességében nyolc megye visszás földügyeit elemző jelentése is felhívja a figyelmet – az általa elnyert haszonbérleti egységek nagyobb részére a Bükki Nemzeti Park csak 2014. augusztus 31-ig kötött szerződést.
„Helyi feltételezések szerint ennek oka az lehet, hogy Kanyokot csak »elterelő célpontként« juttatták földhöz, így kívánva elvonni a helyi közösség és a sajtó figyelmét a Tállai András köreihez tartozókról, akik az állami földbérleti pályázatokon – tán nem véletlenül – már eddig is ezer hektárt messze meghaladó mezőgazdasági területhez jutottak” – írja jelentésében Ángyán József. Hozzáteszi: ráadásul e területek körülveszik azt a Szentistván határában lévő Batúz-tanyát, ahol jelenleg is zajlik egy nagyszabású, 600 millió forintos, uniós pénzzel megtámogatott beruházás. Furioso-törzstenyészetet, lovardát és konferencia-központot építenek, amely e területekkel együtt – ha a Bükki Nemzeti Park a jövőben netán valamilyen okból nem tudná működtetni, és például koncesszióba adná – egy tekintélyes nemesi-politikusi nagybirtok központjává válhatna – véli Ángyán József. Szerinte erre a törekvésre utal, hogy a beruházással kapcsolatos „akadékoskodó” hatóságokat gyorsan „helyre tették”.
A 18 ezer hektáros – a Bükki Nemzeti Park kezelésében lévő – Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetnek egy részét – 2800 hektárt – tavaly vitatott körülmények között, a térségben élő családokat háttérbe szorítva adták bérbe. Az indulatok azóta sem csitulnak, s valószínűleg még magasabbra csapnak, ha a 2014 nyarán lejáró földbérleti szerződésekre az eddigihez hasonló módon írják ki az új pályázatokat.
Mintegy 9000 hektárnyi olyan nemzeti parki területről van szó, amelynek egy része a felcsúti Mészáros Lőrinc cége és egy békési vállalkozás által közösen rehabilitált vizes élőhely szomszédságában terül el. Korábban már az is feszültségeket váltott ki, hogy egyes nemzeti parkok más-más feltételekkel adták bérbe a kezelésükben lévő földeket.
Lapunk elsőként számolt be arról, hogy jelentős különbségek voltak a Bükki Nemzeti Park sokat vitatott dél-borsodi mezőségi földjeire és a Körös–Maros Nemzeti Park területeire kiírt pályázatok elbírálási szempontjai között. Míg az előbbi területen olyan is indulhatott, aki esetleg a pályázat kiírása előtt néhány nappal tette át székhelyét az adott terület húsz kilométeres körzetébe, addig a Körösök vidékén megkövetelték, hogy a pályázó legalább három éve rendelkezzen az adott térségben bejelentett lakhellyel vagy székhellyel. Békésben, Csongrádban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig azzal is megnehezítették a lehetséges spekulánsok dolgát, hogy a nemzeti parkos területekért a családi gazdálkodók mellett csak olyan jogi személy indulhatott a versenyben, akinek a bevétele a megelőző adóévben legalább felerészben mezőgazdasági tevékenységből származott. A Körös–Maros vidékén nem kértek olyan gazdálkodási tervet sem, amely Borsodban lehetővé tette a szubjektív elbírálást.
Most, hogy a dél-borsodi területeken újabb nemzeti parkos földek tartós bérbeadását tervezik, felvetődik a kérdés: vajon szigorítják-e a feltételeket? Szabó Csaba, a vidékfejlesztési tárca miniszteri megbízottja kérdésünkre közölte: már elkészültek a kiírások, az elbírálási szempontok, s ezekben nem szerepel, hogy a leendő pályázónak legalább három éve az adott terület húsz kilométeres körzetében kell laknia, vagy ott székhellyel kell rendelkeznie. Szerinte erre az engedményre azért van szükség, hogy minél több gazdát tudjanak földhöz juttatni.
Hamarosan országszerte 140 ezer hektárnyi olyan földterületet hirdetnek meg bérbeadásra, amelyeket nemzeti park kezel. Kérdésünkre, hogy egységes-e mindenhol a pályázati feltételrendszer, azt a választ kaptuk, hogy „nagyjából igen”, de egyes helyek természeti adottságai miatt lehetnek eltérések. A miniszteri biztos elmondta, hogy Fazekas Sándor, a vidékfejlesztési tárca vezetője már aláírta azt a rendeletet, amely e földek bérbe adásának feltételrendszerére vonatkozik, s már a nemzeti parkoknál vannak azok a dokumentumok, amelyek alapján hamarosan meghirdetik e területeket.
Sárvári Attila, a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület titkára, az Élőlánc Magyarországért Párt elnökségi tagja szerint felháborító az a közöny és cinizmus, amellyel az újabb nemzeti parkos földek bérbeadását intézi a kormány. Ez annál is inkább visszás, mert az elmúlt húsz évben a leglényegesebb nemzeti parkos fejlesztéseket a helyben élők érdekeire való hivatkozással és az ő segítségükkel tudták elérni.
Közölte: azzal, hogy nem tesznek be „fékeket” a rendszerbe, s nem akadályozzák meg, hogy bárki hirtelen bejelentkezzen egy romos házba, és megszerezzen több száz hektárnyi területet – miként azt tette például Kanyok Attila ?deszes tiszaújvárosi polgármesterjelölt is –, csak még inkább felkorbácsolják az amúgy sem túl békés mezőségi gazdák indulatait. Ilyen feltételekkel akár az is megeshet, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester Borsodban is degeszre nyeri majd magát, s nota bene esetleg egy olyan földterület fölött bábáskodhat, amely környezetének rendbetételére véletlenül épp az ő cége nyert el több százmillió forintos közbeszerzési pályázatot.