Eddig a médiatanács egyik tagját, Koltay Andrást, illetve az MTVA vezetőjét, Böröcz Istvánt tartották esélyesnek a Fideszben arra, hogy az egy hónapja elhunyt Szalai Annamária utódja legyen a médiahatóság élén. Az [origo] információja szerint újabban viszont már Deutsch Tamás a favorit, a Fidesz EP képviselőjének nemcsak a pártban, hanem szakmai berkekben is vannak támogatói. Úgy tudjuk, el is vállalná a feladatot, bár a Fideszben is többen kockázatosnak, illetve pikánsnak tartanák a kinevezését. (Forrás:Origo)
Deutsch Tamás lehet az egy hónapja elhunyt Szalai Annamária utódja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) élén – értesült az [origo]. A fideszes EP képviselő jelölésének információink szerint a Fideszen kívül, szakmai berkekben is vannak támogatói.
Az [origo] kormánypárti forrásai az elmúlt egy hónapban Böröcz Istvánt (jobboldali képünkön), a közmédia műsorait gyártó és vagyonát kezelő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezetőjét emlegették a poszt legnagyobb esélyeseként. Annál is inkább, mert a médiatörvény márciusi, az Európai Bizottság nyomására elfogadott módosítása olyan szigorúan szabta meg az elnöki poszt betöltésének feltételeit, hogy annak jószerével csak Koltay András médiajogász (baloldali képünkön), a médiatanács tagja és Böröcz felelt volna meg. 
A poszthoz feltételül szabták a legalább ötéves, a médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletével, illetve hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatot vagy a médiatudomány területén szerzett tudományos fokozatot, és a területen végzett tízéves oktatási gyakorlatot, így Böröcz is csak akkor felelne meg, ha a tapasztalatai közé beszámítanák a 2000-2002 között a Posta vezérigazgató-helyetteseként töltött éveit.
Bár az utódlás ügyében a Miniszterelnökség és a szakmai szervezetek közötti múlt heti egyeztetésen Koltay (a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségétől (Makúsz) és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületétől (MTE) is kapott jelölést. Aki a Hvg.hu szerint olyannyira ambicionálja a posztot, hogy a közreműködésével előkészített márciusi törvénymódosítást is magára szabta; cikkünk megjelenése után Koltay András felhívta a szerkesztőségünket, és elmondta, hogy a Hvg.hu cikkének állításait becsületsértő, súlyos rágalomnak tartja. 
A Fideszben azonban nem igazán támogatják a jelölését, mert túlságosan autonóm lehet és nincs meg a kellő politikai beágyazottsága.
Böröczcel szemben pedig azért vannak sokaknak – köztük a miniszterelnöknek is – fenntartásai, mert a sajtóban többször is téma volt az állítólagos állambiztonsági múltja: először egy 2005-ben közzétett, 219 nevet tartalmazó ügynöklistán szerepelt a neve, majd 2011-es MTVA elnöki kinevezése előtt pár nappal az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának fejlécét viselő, titkosszolgálati beszervezésre utaló 6-os kartonja került fel az internetre. Böröcz ugyan visszautasította a vádakat, és önmagában a 6-os karton sem igazolja a tényleges ügynöki munkát, a kormánypárti képviselők és vezetők körében nagyon negatív a megítélése, így az utóbbi napokban jóval kevesebbet forgott a neve. Sőt az MTVA vezérigazgatója információink szerint egy minapi vezetői értekezleten már maga beszélt arról, hogy nem lesz a médiahatóság vezetője – igaz, ezt nem azzal indokolta, hogy kiesett a jelöltek közül, hanem hogy annyira fontosnak tartja az MTVA-nál végzett munkáját, hogy nem akar váltani.
Az Index az utódlásról szóló ötletelés kezdetén arról írt, hogy a hatóság elnökének kiválasztásánál két érdekcsoport harcol a Fideszben: az egyik szerint egy Szalai Annamáriához hasonlóan erős, jobboldali elkötelezettségű, a médiában magas pozíciót betöltő ember kellene az NMHH élére, a másik viszont a hatóság támadhatatlanságának érdekében egy kevésbé ismert szakpolitikust látna szívesen.
Deutsch ebből a szempontból nem tartozik egyik kategóriába sem: a 2004 és 2006 között az Országgyűlés alelnöki tisztét is betöltő korábbi sportminiszter „túllóg” a jobboldali kategórián, hiszen Fidesz-alapító és aktív Fidesz-tag, másfelől nem volt korábban semmilyen médiapozíciója.
A szigorú törvényi feltételeknek mégis megfelelhet, ha az Alkotmánybíróság ideális választ ad a kormány múlt heti alkotmányértelmezésére. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter ugyanis – a jelölési kört esetlegesen tágítandó – azzal a kérdéssel fordult a testülethez, hogy a hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatnak számít-e a közszolgálati médiumok kuratóriumi tagsága, a parlament médiaügyi bizottságában vállalt szerep, a médiaügyekkel összefüggő ügyvédi vagy bírói tevékenység.
Ha az Alkotmánybíróság ez utóbbiakra igennel válaszol, akkor a jogi végzettségű Deutschnak összejön az ötéves gyakorlat: 1997 és ’98 között az Országgyűlés sajtóbizottságának tagja, 2007 és 2009 között pedig a digitális átállást felügyelő eseti bizottság alelnöke volt. Ezenkívül 92-93-ban, majd 94-95-ben is tagja volt a médiatörvényt előkészítő parlamenti bizottságnak.
A 2009-es EP-képviselővé választása óta félig Brüsszelben élő politikus információink szerint vállalná a feladatot.
Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti képviselők közül többen ugyanakkor politikailag kockázatosnak, illetve pikánsnak nevezték a kinevezését. Az előbbi jelzőt esetleg bel- és külföldi támadásokat is kiváltó pártkötődése miatt említették többen, igaz, mások ennél fontosabbnak nevezték, hogy a forintmilliárdok és eurómilliók felett diszponáló szervezet vezetője teljesen megbízható, „a mi emberünk” legyen. Pikánsnak Deutsch közismert szabadszájúsága miatt nevezeték az esetleges jelölést: a politikus két éve sportot űz belőle, hogy a politikai történéseket időnként erős kifejezésekkel kommentálja a Twitteren. 2011 decemberében a köztévé emlékezetes Lomnici-botránya után, amikor a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét kiretusálták a híradó tudósításából, Deutsch a Twitteren azt ígérte, hogy ha nem rúgják ki a felelősöket az MTVA-ból, akkor ugróiskolát rajzol az MTI Naphegy téri főbejárata elé, „aztán valamennyi retusáló idióta pattoghat kifelé!” Az ígéretét két héttel később be is tartotta: kislánya színes krétáival megrajzolta az épület előtt az ugróiskolát, ismét hangsúlyozva, hogy szerinte „idióta eljárás volt Lomnici kitakarása”. (Idén Deutsch ezt írta a Facebook-on Szaniszló Ferenc Táncsics-díja kapcsán: „Vonják vissza ennek a szaniszló nevű elmeháborodott zsebnyilasnak a díját! Lécci, lécci, lécci!” Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az állami kitüntetést utóbb vissza is kérte az Echo-TV műsorvezetőjétől. P.A.)
A márciusban módosított médiatörvény szerint az NMHH elnökét a miniszterelnök jelöli, és a köztársasági elnök nevezheti ki. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János a szakmai szervezetekkel folytatott múlt heti egyeztetés után azt mondta, hogy a miniszterelnök az után küldi el jelölését az államfőnek, hogy megismerte az Alkotmánybíróság elnökének jogértelmezését a médiahatóság elnökére vonatkozó feltételekkel kapcsolatban.
A Miniszterelnökséghez információink szerint összesen kilenc jelölés futott be a múlt hétig, de a törvény csak a szakmai szervezetekkel való egyeztetés kötelezettségét írta elő a kormányfőnek, azt nem, hogy az általuk javasolt jelöltek közül kell választania. (Origo)