Szerbia és Koszovó – A brüsszeli egyezséget még Belgrádban és Pristinában is jóvá kell hagyni
Majd hétfőn levélben értesítjük az Európai Uniót, hogy elfogadjuk-e az egyezséget vagy nem – ígérte Ivica Dacsics szerb miniszterelnök a „történelminek” nevezett koszovói–szerb megállapodásról, melyet pénteken, az utolsó pillanatban szignóztak (még nem írták alá) a két fél kormányfői Brüsszelben.
A szerb kormány a B92 hírportál értesülései szerint ma dönt az egyezség elfogadásáról, azonban azt később a parlamentnek is megküldi jóváhagyásra. A koszovói ellenzék nem támogatja az egyezséget, de úgy tűnik, Pristina ezzel együtt bele fog menni az alkuba. A koszovói szerb kisebbség – akiknek Észak-Koszovóban, pontosabban Észak-Mitrovicában lévő, a koszovói hatóságokkal párhuzamosan létező intézményeinek átalakítása volt a tárgyalások legkritikusabb pontja – egyelőre népszavazást akar.
Az egyezség megnyithatja az utat Szerbiának az EU-csatlakozáshoz (egyelőre a tárgyalások megkezdéséhez nem kaptak dátumot), és a 2008-ban függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Koszovó is normalizálhatja viszonyait, illetve egy jövőbeli stabilizációs és társulási egyezménnyel hivatalos formába öntheti kapcsolatait az EU-val.
Az uniós külügyminiszterek ma ülnek össze Luxemburgban, és elvileg dönthetnek arról, hogy Szerbia dátumot kapjon, amit aztán még júniusban megerősítenek az uniós állam- és kormányfők. Nagy a tét: Horvátország július elsején csatlakozik az EU-hoz, ami Belgrádnak fájó emlékeztető lesz arról, mennyire el vannak maradva az európai integrációban. Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője múlt héten – szerb kérésre – hívta ismét, egy utolsó körre Brüsszelbe a feleket.
A hét közepének 12-14 órás tárgyalásaihoz képest pénteken gyorsan, négy óra alatt befejezték az alkudozást, igaz, már csak egyetlen pontról vitatkoztak a 15 pontos rövid egyezményben. Ez pedig az a 14. pont volt, mely szerint a felek nem akadályozhatják egymás integrációját az EU-ba. Eredetileg a koszovóiak szerették volna, ha több nemzetközi intézmény, például az ENSZ is bekerül a szövegbe, hiszen ott Szerbia – moszkvai segítséggel – simán blokkolja a koszovói csatlakozást. Szerbiában ugyanakkor ezt a kompromisszumot Tomiszlav Nikolics elnök egyik tanácsadója máris úgy értelmezte: ez biztosítja, hogy Koszovó a jövőben sem kaphat tagságot az ENSZ-ben.
Hashim Thaci koszovói miniszterelnök viszont egyenesen Koszovó nemzetközi státusának, területi integritásának és szuverenitásának elismeréseként értékelte az egyezséget. A megállapodás – ha tényleg létrejön – valóban történelmi. Az Észak-Koszovóban élő körülbelül 50 ezer szerb és intézményeik problémája veszélyes gyutacsként maradt ott a szerb–koszovói konfliktusból. Az egyezmény szerint az északi terület jogilag Koszovó része lesz, de autonómiát élveznek az egészségügy, az oktatás, a gazdasági fejlesztés területén. A rendőrséget elvileg beolvasztják a koszovói szervezetbe, de négy szerb önkormányzatnak szerb rendőrparancsnoka lesz. A bíróságok is beolvadnak a központi szervezetbe, amelynek lesz külön az észak-mitrovicai ügyekkel foglalkozó ága. Az önkormányzati választásokat koszovói törvények szerint az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) részvételével szervezik.
Most az EU részéről a tagállamoknál pattog a labda, Brüsszel elvégezte a feladatát. Németország volt eddig az egyik leginkább szkeptikus a szerb csatlakozással kapcsolatban, s Berlint valószínűleg a szeptemberi német választások is óvatosabbá teszik. Ráadásul a megállapodás több, elszakadást követelő területekkel bíró uniós országban (Belgium, Spanyolország) kérdéseket vetett fel, tekintve hogy erős autonómiát biztosít a szerbeknek, ami precedenst jelenthet. Kérdés az is, mennyire győzi meg az egyezmény az öt uniós országot (Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország, Szlovákia), melyek eddig nem ismerték el Koszovót független államnak.
A koszovói szerbek nemet mondanak
Milan Ivanovics, az észak-koszovói Szerb Nemzeti Tanács elnöke vasárnap kijelentette, a szerbeknek nincs esélyük a túlélésre Koszovóban, ha megvalósul az április 19-én Brüsszelben elfogadott megállapodás. Szerinte a megállapodás egyetlen pontja sem garantálja a szerbek biztonságát. „Alkalmazásával kikerülünk a Szerb Köztársaság alkotmányos és jogi rendszeréből, és egy olyan állapot vár ránk, mely megsemmisítésünket, asszimilációnkat, kivándorlásunkat jelenti, vagy etnikai tisztogatást a régióban” – mondta a Beta hírügynökség jelentése szerint. (Vajdaság Ma)
Forrás: nol.hu