Egyiptológia – Sírleletek egy zűrzavaros korból
Négy magas rangú személy sírját fedezték fel egyszerre spanyol kutatók Luxorban, az ősi Thébában. A Dra Abu el-Naga nevű dombon talált halottak a rejtélyes 17. dinasztiához tartoztak, és közvetlen közelükben találták meg az ezt követő 18. dinasztiához tartozó Hatsepszut fáraónő kincstárnokának, Dzsehutinak a sírját is. De miért temettette magát a kincstárnok a korábbi dinasztia sírhelyére?
A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) vezette Dzsehuti-program keretében folyó kutatások során találták meg a 17. dinasztiához tartozó, mintegy 3550 éve halott előkelőségeket.
A felfedezés segít jobban megérteni az ősi Egyiptom történetének azt a kevéssé ismert periódusát, amikor Théba lett a birodalom fővárosa, de hatalma csak a déli országrészre terjedt ki Núbiáig, mivel északon az idegen királyok, az északnyugatról a középbirodalomra támadó vad hükszoszok uralkodtak, akiknek székhelye a Nílus-delta keleti részén volt, s csaknem száz évig terjedő hatalmukat Palesztináig és Szíriáig terjesztették ki – olvasható a CSIC honlapján José Manuel Galánnak, a Mediterrán és Közel-keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete kutatójának közleményében.
A 17. dinasztia (i. e. 1580–i. e. 1550) Egyiptom úgynevezett második átmeneti periódusának (i. e. 1800 és i. e. 1550 között) utolsó uralkodócsaládja volt. A zűrzavaros korszakról, amelyben az uralkodók nem tudták egész birodalmukra kiterjeszteni ellenőrzésüket, nagyon keveset tudunk, ezért jelentős a mostani felfedezés. A spanyol kutatók által a Dra Abu el-Naga-dombon most megtalált egyik sírban bizonyos Intefmosze nyugodott, akit a sírban talált egyik felirat „a király fiának” nevez. Galán szerint ez arra utal, hogy Intefmosze Szobekemszaf, a 17. dinasztia egyik első fáraójának fia volt.
A sírhoz egy kis vályogtégla kápolna is tartozik, amelyet a mintegy 7 méter mélyen lévő sírakna bejáratánál helyeztek el. A sírkamra hátsó falánál felfedezett lukon keresztül lehet bejutni a második sírkamrába, amely egy Ahhotep nevű magas rangú hivatalnoknak készült. A sírban három festett agyagszobrocskát, úgynevezett usébtit találtak, amelyekre a halott nevét írták fel. A szobrocskák közül kettőt aprócska, feliratos agyagszarkofágban helyeztek el, míg a harmadik kilenc vászondarabba volt tekerve éppúgy, mint a valódi múmiák, és mindegyik vászondarabon fekete színű felirat nyomai fedezhetők fel. A szobrocskák szokatlan, megejtően naiv stílusban készültek – írja Galán a honlapon megjelent közleményében.
A kutatók egy érintetlen szarkofágot is találtak, amelyben egy fiú nyugodott, aki 3550 évvel ezelőtt élhetett, valamint egy másik gyerek, bizonyos Ahmosze-Szapair usébti szobrocskái és a mumifikálásához használt vászondarabok is előkerültek.
Az előkelő fiúcska a 17–18. dinasztia átmeneti idején élhetett.
A kutatók szerint egyértelmű, hogy a Dra Abu el-Naga-dombra, amely Théba nekropoliszának északi csücskében található, a 17. dinasztia és a 18. dinasztia kezdetének uralkodói, családtagjai és legmagasabb rangú hivatalnokai temetkeztek. Ám Dzsehuti a 18. dinasztia ötödik fáraója, Hatsepszut királynő (Kr. e. 1479–Kr. e. 1458) kincstárnoka volt. A többi udvaronctól eltérően Kr. e. 1470 körül készített sírját nem Deir el-Bahariban, Hatsepszut fáraónő halotti templomának körzetében építtette, hanem a fél kilométerrel távolabb eső Dra Abu el-Naga-dombot választotta örök nyughelyéül.
A spanyol kutatók szerint éppen azért, mert vélhetően az általa nagyra becsült 17. dinasztia tagjai oda temetkeztek. Ennek a dinasztiának az uralkodói szorították ki ugyanis végül az északi uralkodókat, a hükszoszokat, egységesítették megint az országot, és vetették meg az alapjait az új korszak, a Kr. e. 1532-től kezdődő újbirodalom létrejöttének, amelyben majd Théba központtal megerősítik és újra felvirágoztatják az Egyiptomi Birodalmat.
Forrás: nol.hu