Roma napot ünnepeltek a világhírű freskófaluban, Bódvalenkén. A szlovák határhoz közeli kétszáz lelkes, főként cigányok lakta település élete 2009-ben vett gyökeres fordulatot azzal, hogy útjára indította projektjét a korábban tolmácsként dolgozó Pásztor Eszter. A program célja, hogy szabadtéri kiállítással bontsa a többségi társadalom előítéleteit, ugyanakkor fellendítse a falusi turizmust.
Így aztán a településre magyar származású, illetve külföldi roma festőművészeket hívtak meg, akik a házak falára képeket festenek. Most épp 13 művész 26 monumentális képe látható, s így a falu maga Pásztor Eszter szerint a „világon egyedülálló turisztikai attrakció, amire minden roma ember büszke lehet”. Ám hiába a látványosság, a freskófalunak egyelőre nem sikerült kitörnie a szegénységből.
– A legnagyobb gond, hogy nincs pénz azokra a beruházásokra, amelyek elengedhetetlenek lennének ahhoz, hogy a turisták idejöjjenek. Három egyetem öt tanszékéről segítettek nekünk pályázatokat írni, valamiért mégsem nyertünk – fogalmaz Pásztor Eszter. Valóban, az infrastruktúra hiányzik: nincs se étterem, se szálláshely a faluban. A helyiek vendégszeretete pedig önmagában nem elég a turizmus fellendítéséhez. Pedig valamilyen szempont alapján eldől, ki és mire kaphat az uniós fejlesztési pénzekből. Az egyik szomszédos település például 37 millió forintot kapott arra, hogy felhúzzon egy dombot a faluban, mert az szánkópályaként várhatóan télen is vonzza majd a turistákat. Pásztor Eszter megindultan beszél arról, hogy az a szegénység, amellyel 2009-ben találkozott a faluban, az elmúlt években tovább mélyült.
– Az egy főre jutó havi átlagjövedelem három év alatt harminc százalékkal csökkent. Ez körülbelül nyolcezer forintot jelent – mondja Pásztor Eszter, hozzátéve, hogy ez a tény, valamint a helyieket sújtó 50 százalékos infláció „már a humanitárius katasztrófa szintjét súrolja”. És a szegénység mellett az előítéletes környezettel is birkózniuk kell: – Az állami Start munkaprogramra beadott kisállat-tenyésztési pályázatunkat azzal utasította el a munkaügyi központ, hogy „a cigányok úgyis megennék az állatokat” – fogalmaz. Nos, ebbe a faluba érkezett pénteken Balog Zoltán, a humántárca minisztere, hogy az összefogás fontosságáról beszéljen.
– A roma kultúra napján fontos, hogy együtt tudjunk ünnepelni. A freskók és a zene összehozzák a romákat és nem romákat. Most már csak munka kellene, jó iskola, tüzelő és orvos, vagyis mindaz, ami az élethez kell. Az lenne a jó, hogy ennek megteremtésében össze tudna fogni a kormány, a civilek és az egyházak. A kormányban mi ezért dolgozunk. Hosszú út van még előttünk. Lungo drom, azaz lováriul hosszú út – fogalmazott ünnepi beszédében, egyúttal utalva Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnökének civil szervezetére, a Lungo Dromra, amely már régóta a Fidesz–KDNP szövetségese.
– A hosszú út valóban lungo drom. Azt pedig, hogy „idetartozunk”, így mondják: kathe trajuvas. Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk – így reflektált a miniszter szavaira Setét Jenő, az Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózat alapítója. E csoportot ő hozta létre, s az „Ide tartozunk! Népszámlálás 2011” nevű kampánnyal sikerrel aktivizálta a roma közösségeket. Munkájának eredményeként jelentősen növekedett a roma közösségekhez tartozók bevallása, azaz a 2001. évi 190 ezer főhöz képest 120 ezerrel növekedett, annak ellenére, hogy a kampányt igencsak nehezítette a szélsőjobb erős romaellenes aktivitása.
Setét Jenő kiemelte, hogy a magyarországi romákat rendkívüli mértékben sújtja a munkanélküliség, és a roma gyerekek többsége szegregált iskolákba jár. – És ami a legszörnyűbb: évek óta fizikailag is fenyegetik őket szélsőjobboldali félkatonai szervezetek. Közösen kell követelnünk ezeknek a szervezeteknek a betiltását – ezt az üzenetét már Balog Zoltánnak címezte, akinek még szánt egy további gondolatot: – Még mindig a gyermekeink együtt nevelésében hiszek. Az elkülönítés akkor sem integráció, ha azt felzárkózásnak nevezik. Setét Jenő így utalt arra, hogy Balog Zoltán egy nappal korábban közleményben szögezte le a Népszabadság cikkére reagálva, hogy ha a felzárkózás a cél, akkor a magyar kormány kiáll a szegregáció mellett.
Andor László ünnepi beszédében megemlítette, hogy a romákat sújtó szegénységre és munkanélküliségre válaszokat kell keresni. – Ennek szellemében határozott úgy az unió, hogy szükség van a tagállamok közötti együttműködésre, amely segíti a romák integrációját – utalt Andor az EU 2011-ben elfogadott roma-keretstratégiájára. Bár Andor erre már nem tért ki, de a magyar kormány az egyenlőbánásmód-törvény közelgő módosításával és azzal, hogy felzárkózás címén támogatja az iskolai szegregációt, épp azokat a kötelezettségeit szegi meg, amelyeket e dokumentumban vállalt.
A biztos beszélt ugyanakkor arról a dilemmáról, hogy mit tehet Brüsszel a fejlesztési pénzek jobb minőségű, a szegénységet csökkentő felhasználása érdekében. A szociálpolitika ugyanis tagállami hatáskör, Brüsszelnek most csak nagyon korlátozott eszközei vannak arra, hogy ezen a téren befolyásolja az egyes országok politikáját. Ha direktívákat nem is, ajánlásokat azonban adhatnak a tagállamoknak. Néhány héttel ezelőtt fogadta el az Európai Bizottság azt a szociális beruházási csomagot, amely Andor László nevéhez fűződik. A csomag elkészítését az a felismerés ösztönözte, hogy a válsággal sújtott Európában sok tagállamban elszabadult a jövedelmi egyenlőtlenség, drasztikusan nőtt a szegénység.
A roma kultúra szép arca
Az emberi erőforrások minisztere szerint fontos, hogy megmutassák a roma kultúra szép arcát, és megüzenjék minden „jó szándékú magyarnak”: a romák itt vannak, ilyenek is, ezért ne azonosítsák őket a rossz hírekkel, előítéletekkel. Balog Zoltán erről az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által szervezett Cigánykerék – roma értékek fesztiválja gáláján beszélt szombaton Budapesten. Balog azt mondta, vannak olyanok, akik nem érdekeltek az értékek, a valódi kultúra továbbadásában, akiknek lételemük, hogy megosztó ideológiák mögé bújva erőszakot szítsanak.
Szükség van arra, hogy rávilágítsanak a jó dolgokra, de a szürke hétköznapokban is tennie kell a kormánynak, ezért emelték be Magyarország uniós elnöksége programjába is a roma felzárkóztatást – mondta a miniszter. Ezzel kapcsolatban közölte: Európa és Magyarország is abban érdekelt, hogy a tagállamok roma közösségei a szülőföldjükön boldoguljanak. A kormány abban akar partner lenni, hogy életszerű válaszokat találjanak.
A kormány intézkedéseit sorolva Balog Zoltán kifejtette: elsőként készítették el a nemzeti felzárkóztatási stratégiát, és megállapodást kötöttek az Országos Roma Önkormányzattal. Hozzátette: a cigányoknak el kell hinniük, hogy államalkotó tényezők, a roma integráció mindenkinek közös érdeke. A miniszter szerint a kormány azt az utat választotta, amelyben ha valakinek van méltósága, akkor felelőssége is van, a törvény előtt mindenki egyenlő. Az államnak meg kell védenie azokat, akiket fenyegetnek, és büntetnie kell azt, aki akár szóban, akár cselekedettel bánt, gyűlöletet kelt.
Koncertek és színielőadások mellett táncház is várta az érdeklődőket a MOM Kulturális Központban. Minden évben április első hétvégéjén ünnepeljük a roma kultúrát, a nemzetközi roma napot pedig április 8-án tartják.
Forrás: nol.hu