A növekedés támogatására és a hitelezés bővítésére három intézkedésből álló növekedési hitelprogram indításáról döntött a jegybank monetáris tanácsa – jelentette be a testület eseti, csütörtöki ülését követően Matolcsy György jegybankelnök. Elmondta: az ülésen olyan lépésekről döntött a monetáris tanács, amelyek a következő évek magyar gazdaság- és monetáris politikáját kedvező irányba változtatják. A program előképe a brit jegybank „finanszírozás a hitelezésért” programja – tudtuk meg.
Az első intézkedéssel a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet biztosít a jegybank a kereskedelmi bankokon keresztül fejlesztési és forgóeszköz célokra, illetve uniós programok saját erejére. Az MNB a kereskedelmi bankoknak nulla százalékos kamattal nyújtja a forrást, amelyek maximum plusz 2 százalékos kamatot számíthatnak fel, ezt esetleg egy 0,5 százalékos garancia-díj növelheti. Kiemelte: a programot először egy három hónapos próbaidőszakra, június elsejétől vezetik be. A kereskedelmi bankok döntik el, hogy hitelképes-e egy adott vállalat és ennek a kockázatnak a kezelése továbbra is a bankrendszer feladata lesz, de a hitel az MNB mérlegében jelenik majd meg. Ez egyfajta kockázatmegosztást és gyorsított, egyszerű hitelfolyósítási folyamatot eredményez – mondta. További 250 milliárdos keretből a kkv-knak devizahitel-kiváltó lehetőséget biztosítanak, aktuális árfolyamon, az előzővel megegyező kamatfeltételekkel, a devizatartalék terhére, legfeljebb a hazai bankok kkv devizahitel-állományának 15 százalékáig. A jegybankelnök emlékeztetett rá, hogy a kkv-hitelállomány 54 százaléka devizahitel. A harmadik intézkedéssel a kéthetes MNB-kötvényállományt 4500 milliárd forintról 3600 milliárdra csökkentik, a devizatartalékokból biztosított devizacserével, amely 3 milliárd euróval csökkenti a devizatartalékot. Ezt a lépést – amelyről egyeztetnek a bankokkal – a magyar pénzügyi rendszer sebezhetőségének csökkentésével, illetve a külső rövid lejáratú adósság 
mérséklésének szükségességével indokolta az MNB. Matolcsy György hangsúlyozta, az intézkedéseknek „célzott és korlátozott, ám minden esetben kedvező hatásai lesznek a gazdaságra”. Egyben leszögezte, hogy a program kockázatai „tűréshatáron belül vannak”. Hozzátette: amennyiben a 250 milliárd forintnyi új hitel kerül a gazdaságba, akkor 39 százalékos adócentralizációval számolva 100 milliárd forinttal nőhetnek a költségvetés bevételei. A jegybankelnök hangsúlyozta: az inflációs cél teljesülése és a pénzügyi stabilitás lehetővé teszi a kormány növekedési stratégiájának jegybanki támogatását. Hozzátette: Magyarországnak növekedési fordulatra van szüksége és ez indokolja, hogy a jegybank támogassa a kormány növekedési programját. Matolcsy György jelezte azt is: a monetáris tanács „egységes, hatékony és együttműködő”, és tagjai hasonlóan gondolkoznak a magyar gazdaságpolitika kérdéseiről. Kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank mérlegfőösszege a kkv-hitelprogram és a devizahitel-kiváltó hitelintézkedés hatására 500 milliárd forinttal nőhet, ami nem jelentős a jegybanki mérlegfőösszeghez viszonyítva. Az MNB honlapján megjelent közlemény szerint a növekedési hitelprogramjának alapvető célja: kedvezményes jegybanki finanszírozással a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetének segítése, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A közlemény kitér arra: Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken, ami különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel azokat a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. Hozzáteszik: a mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehetnek az intézkedések. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja. Az ismertetett adatok szerint 2012 végén a mikro- és kisvállalkozások devizahitel-állománya 866,5 milliárd forint, a középvállalkozásoké 997,6 milliárd forint, együttesen 1864,1 milliárd forint volt. A közleményben felhívják arra is a figyelmet, hogy a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló kidolgozását. A program része a gazdaság külső sérülékenységének mérséklése, ami lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv-hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és a forrásoldalon a kéthetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1 százalékához közelítő kamatkiadásokat. 
A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége – amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével – azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.A közlemény kitér arra: a jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre „kettős kamatláb”. A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4 százaléka, a kkv hitelállomány 7 százaléka. A közlemény szerint a hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását sem. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
A monetáris tanács a keretekről döntött
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa csütörtökön a növekedési hitelprogram kereteiről döntött, és ezt követően tárgyal majd a bankokkal a részletekről – mondta Palotai Dániel, az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója a jegybank elemzői fórumán. Határozottan jobb megoldásnak nevezte, hogy nem előbb tárgyaltak a bankokkal. Úgy fogalmazott: sokkal hatékonyabb eljárást eredményez, ha a kereteket már lefektették annál, mintha a szakértők a monetáris tanács felhatalmazása nélkül tárgyalnának. Palotai Dániel Matolcsy György bejelentésére utalva emlékeztetett: a jegybank elnöke hétfőn bankvezetőkkel tart közös munkareggelit, majd más pénzintézetekkel is egyeztetni fog. Az elemzői fórumon Nagy Márton, a pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgató elmondta: a hitelprogram során még tárgyalni kell a pénzintézetekkel arról, hogy a kedvezményes hitelfolyósítás pontosan milyen felár, célzottság, futamidő és időzítéssel történik. Az elemző leszögezte: nem adminisztrációs korláttal csökkentik a jegybanknál tartott kéthetes kötvényállományt, hanem a bankokkal, illetve más szereplőkkel kidolgozott „pozitív ösztönző” eszközök révén, és a 3600 milliárd forintos összegre jegybanki célként kell tekinteni, semmint a kötvényállományra kivetett felső korlátként. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kéthetes kötvényállomány csökkentésére vonatkozó terv révén, és abban az esetben, ha a devizahitel-állomány kiváltására vonatkozó programot teljes egészében a devizatartalékokból finanszírozza a jegybank, akkor legfeljebb 4 milliárd euróval csökken a jegybanki devizatartalék. (Február végén a jegybank devizatartalékai 35,9 milliárd euróra rúgtak.) Leszögezte: a devizatartalékok szintje ugyanakkor – a csökkenő rövid lejáratú külső finanszírozási kitettség miatt – így is megfelel majd a konzervatívabb hüvelykujj-szabályoknak. Matolcsy György kijelentésére, amely szerint a jegybanki kötvényállomány csökkentésének másodlagos hatása révén a jegybank idei eredménye a korábban jósolt 380 milliárd forintos veszteség helyett akár nullszaldós is lehet, a szakértők kiemelték, hogy ezen kívül számos hatás befolyásolhatja a jegybanki eredményeket. Palotai Dániel emlékeztetett: a devizatartalékban szereplő euró átlagos bekerülési árfolyama 270-275 forint körül van, így a devizatartalék egy részének piaci áron történő felhasználása pozitív hatással lehet az eredményre.