Múlt pénteken még 80 ezer hektárt borított belvíz, tegnap már 145 ezer hektárnyi terület állt víz alatt az elmúlt napok csapadékos és fokozatosan enyhülő időjárása miatt. A vasárnapi újabb, helyenként tíz millimétert elérő csapadék is hozzájárult ahhoz, hogy a felső talajrétegek teljesen telítettek, a belvízelvezető csatornákban a vízszintek jelentősen megemelkedtek.
Országosan 145 ezer hektár a belvízzel elöntött terület, ebből 63 ezer hektár vetés és szántó. Legnagyobb, 20 ezer hektár fölötti elöntések Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Csongrád megyében vannak, de Békésben és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is 10 ezer fölötti területeket jelentettek. Tizenkét vízügyi igazgatóság területén van érvényben belvízvédelmi készültség 66 szakaszon, ebből tizenhét szakaszon I. fokú, negyven szakaszon II. fokú és kilenc szakaszon III. fokú a belvízvédelmi készültség. A III. fokot a dombóvári belvízvédelmi szakaszon a Kapos magas vízszintje, a Zala és a Kis-Balaton mentén négy, valamint Békésben szintén négy szakaszon a nagy mennyiségű csapadék miatt kellett elrendelni. Ha nem szakaszokat, hanem településeket nézünk, akkor a helyzet a következő: tizenkét önkormányzat (Dunavarsány, Szurdokpüspöki, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Balástya, Tiszalök, Jászalsószentgyörgy, Jásztelek, Fegyvernek, Békéscsaba, Sarkadkeresztúr, Köröstarcsa) I. fokú, öt önkormányzat (Tomajmonostora, Felgyő, Nagyecsed, Kötegyán, Körösladány) II. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el.
A belvíz elleni védekezés napi költsége 34 millió forint körül alakul. Az elkövetkező napok olvadása és csapadék hatására a védekezés napi költsége tovább emelkedik. A belvíz gyors levezetése érdekében a csatornákat kotorják – a szivattyútelepeken a nagy mennyiségű uszadék nehezíti a belvízátemelést. Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Igazgatóság szóvivőjének tájékoztatása szerint az elkövetkező hat napban további 20-25 mm csapadék várható. Amennyiben az előre jelzett csapadék tényleg leesik, az elöntött területek nagysága tovább fog emelkedni.
A csapadék a belvíz mellett a folyók vízszintjét is növeli. A Duna és a Tisza lényegében valamennyi részvízgyűjtőjén hullott területi átlagban jelentős mennyiségű (hat nap alatt 20-60 mm) csapadék. A csapadék és a vízgyűjtőkön korábban felhalmozódott, valamint a közelmúltban lehullott hó olvadásának hatására a Duna hazai mellékfolyóin, és a Tisza vízrendszerén szinte mindenhol jelentősen emelkedtek a vízszintek.
A kiáradt Ipoly hét portát öntött el hétfőn hajnalban a Nógrád megyei Ipolytarnócon – a hét családot egy hónappal ezelőtt már kiköltöztették, mert idén már másodszor önt ki itt a folyó. Zala megyében négy út volt járhatatlan és 12 útszakaszon csak sebességkorlátozással lehetett közlekedni az áradások okozta vízátfolyások miatt – tájékoztatta a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője az MTI-t. Vas megyében közúton megközelíthetetlen volt Csénye, Bögöt és Porpác. Vasárnap estétől hétfő reggelig összesen közel száz riasztást kaptak a katasztrófavédelem hivatásos tűzoltóegységei, ezeknek több mint fele műszaki mentés volt, néhány kivételtől eltekintve valamennyi az ár- és belvízi védekezéshez kapcsolódott – tájékoztatott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). A Rába árhulláma Szentgotthárdnál vasárnap kora délután tetőzött.
Az elmúlt időszakban kialakult gyors lefolyású árvizek ellen jelenleg 1739 kilométeren védekeznek, az országos vízjelző szolgálat folyamatosan elemzi és értékeli a hidrometeorológiai előrejelzéseket, amelyek alapján a további védekezési munkák tervezhetők – mondta Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási helyettes államtitkára hétfőn Jásztelken, a közúti hídnál tartott sajtótájékoztatóján. „Biztosíthatok mindenkit, hogy a szakszerű védekezéshez megvannak a feltételek, és ezt is tesszük” – idézte a helyettes államtitkárt az MTI.
Jelenleg 1739 km töltésen van árvízvédelmi készültség az országban, 1166 km-en I. fokú (Ipoly, Nyergespatak, Zagyva, Zala, Mura, Rába, Túr, Palád-patak, Lónyay-csatorna, a Tisza középső szakaszán, Berettyón, a Kálló-éren, a Körösökön, valamint azokon a töltésszakaszokon, ahol az előző, lefutott árhullám utáni helyreállítási munkák folynak), 418 km-en II. fokú (Takta, Hangony-patak, Szinva-patak, Szörnyűvölgyi-patak, Szuha-patak, Sajó, Tarna, Tarnóca, Bene, Gyöngyös, Szarv-ágy, Zagyva, Kraszna, Hortobágy-Berettyó,) és 155 km-en III. fokú (Láhn-patak, Pinka-patak, Vörös-patak, Rába, Fekete-Körös és Zagyva).
A kincstári optimizmust megingathatja, ha figyelembe vesszük, hogy soha nem volt még annyi hó ilyenkor a Duna és a Dráva vízgyűjtőjén, mint napjainkban. Az Országos Vízjelző Szolgálat adatai szerint Nagymarosnál április elsején eddig 13,26 köbkilométernyi volt a hóban tárolt vízkészlet maximális értéke, ez az érték tegnap 13,6 köbkilométer volt. A Dráva ugyancsak megdöntötte az eddigi maximumot. Őrtilosnál 5,5 köbkilométernyi volt a hóban tárolt vízkészlet mennyisége, az eddigi rekord 3,59 köbkilométer volt. A Muránál hasonló a helyzet: az eddigi maximum 0,84 köbkilométer volt, ugyanakkor tegnap 1,17 köbkilométert regisztráltak a szakemberek.
A tavalyi aszályos év után a sok csapadék jót tett az őszi vetéseknek. A tavaszi vetésűek viszont késve kerülnek a földbe. Akár még hetekig nem lehet majd a földekre menni, és elkezdeni a talaj-előkészítést – különösen a belvizes területeken. A kései vetések miatt rövidülhet a vegetációs időszak, aminek negatív hatása csökkenő terméseredményekben is megjelenhet. A Portfolio.hu összeállítása szerint a tavaszi vetésű növények közül el van maradva a tavaszi árpa, a borsó vetése, valamint a burgonya ültetése.
Még nincs katasztrófahelyzet
Bár az ország számos területén van érvényben belvízvédelmi, valamivel kevesebb helyen pedig árvízvédelmi készültség, a hivatásos katasztrófavédelmi erőknek hétfőn mindössze 33 településen kellett nem egészen kilencven esetben beavatkozniuk. Vasárnap egyébként mindössze 28 alkalommal riasztották a tűzoltókat. A vízügyi hatóságok, illetve az önkormányzatok többnyire tehát más szervezetek bevonása nélkül urai a helyzetnek.
A Zala megyei Lovásziban az áradó Kerka-patak több lakóházat is veszélyeztetett – azokat a katasztrófavédelem a helyi lakosság bevonásával homokzsákokkal kerítette körül –, és onnan a lenti hivatásos tűzoltók közreműködésével 14 főt telepítettek ki, közülük tizenkettőt az előre kijelölt befogadóhelyre szállítottak.
A Nógrád megyei Ipolytarnócról két családot kellett kitelepíteni, s valamennyi érintett személyt egy előre kijelölt ideiglenes szállásra vitték.
Nagykanizsán a Principális-csatorna mentén a katasztrófavédelem ugyancsak polgári erők bevonásával homokzsákokat helyezett el, mert az áradás lakott területet fenyegetett. Fejér megyében hat településen, többek között Székesfehérváron volt szükség ilyen védekezésre, de összességében csak körülbelül 1500 homokzsákot használtak fel. Jász-Nagykun-Szolnok megyében – ahol a raktárakban mintegy százezer homokzsák található – a katasztrófavédelem nyolcezret osztott ki, mert egyebek mellett Jászberényben és Jászfelsőszentgyörgyön is nyúlgátat kellett építeni mintegy százméteres hosszon.
Másutt a tűzoltóknak elsősorban a lakóingatlanok pincéjébe betört víz miatt kellett beavatkozniuk. A katasztrófavédelmi egységeket Győr-Moson-Sopron, Pest, Vas és Veszprém megyében riasztották ilyen okból. Ugyanakkor a hivatásos tűzoltók néhány helyen a saját eszközeikkel segítenek a belvíz eltávolításában is.
Akár százezer embert lehet mozgósítani
Nagyobb térségeket fenyegető belvízre, árvízre, egyes területeken pedig villámárvízre is felkészült a katasztrófavédelem – tájékoztatott a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A védekezést nehezíti, hogy az időjárás egyre újabb meglepetésekkel szolgál. Például gyakrabban kell számolni nagy mennyiségű csapadékkal, s eltolódik az évszakváltások szokásos időpontja is.
A korábbi tapasztalatok alapján is a leginkább veszélyeztetett térségek között említették a belvíz fenyegette Alföldet, illetve Baranya, Somogy és Tolna egyes területeit, ahol a gyors olvadás miatt hirtelen megáradó kisebb vízfolyások okozhatnak gondot. Az előrejelzések szerint kockázatot jelent Borsodban a Sajó, a Bódva, a Hernád és Nógrádban az Ipoly, míg délen a Dráva és a Mura, de figyelik a Körösök vidékét is, ahol április első napjaiban szintén árhullám alakulhat ki. Ezeken a területeken valamennyi hivatásos tűzoltó-parancsnokságra máris ötezer homokzsákot küldtek.
A belvíz elleni védekezés alapvetően az önkormányzatok feladata, de csaknem hárommillió ember árvízvédelméért is a helyhatóságok felelnek. Mindehhez a vízügy műszaki irányítókkal nyújt segítséget, de ténylegesen itt is a katasztrófavédelem a beavatkozó szervezet. Szakembereik egyébként máris a veszélyeztetett településeken vannak, bár egyelőre inkább csak a szükséges intézkedések előkészítésében működnek közre. A baj megelőzésére, a biztonságra ugyanakkor az érintett térségekben élők aktív közreműködése nélkül nincs esély. A lakosságtól elvárják például azt is, hogy gondoskodjon a vízelvezető rendszerek karbantartásáról, és ezt a katasztrófavédelem tavaly ellenőrizte is.
A katasztrófavédelemtől kapott tájékoztatás szerint valamennyi veszélyeztetett településen el kellett készíteni a kockázatelemzésen alapuló vízkár-elhárítási tervet, amelynek része az esetleges beavatkozások forgatókönyve. Ehhez mindenütt meghatározták a helyben igénybe vehető erőket és eszközöket is. Az emberéletet és az anyagi javakat közvetlenül fenyegető helyzetben a legoperatívabb egységek, vagyis a hivatásos tűzoltók vethetők be elsőként.
Amennyiben nincs közvetlen életveszély, a vízügyi apparátus mellett az önkéntes tűzoltók, az önkéntes mentőszervezetek, illetve az önkéntes polgári védelmi szervezetek lépnek működésbe, de ha ez is kevés, a polgári védelmi szolgálatra kötelezetteken a sor, s ez utóbbiakkal együtt jóval több mint százezer embert lehet mozgósítani. Szükséghelyzetben a települési polgármester valamennyi lakost kirendelheti például a gátakhoz. A védekezési terv része az is, hogy számba vették mindazokat a magánszemélyeket, illetve vállalkozások tulajdonában levő gépeket és járműveket is, amelyekre veszélyhelyzetben szükség lehet. Ezek közé tartoznak többek között földmunkagépek, teherautók. Amennyiben valamire szükség lenne, az eszközt a kezelőjével együtt kötelezik a beavatkozásban való közreműködésre, és az igénybevételért a tulajdonos a szokásos piaci árra számíthat.