Több mint háromszázhatvanezer egyszerűsített honosítási kérelmet adtak be az elmúlt két évben, ezek közül valamivel több mint háromszázhúszezer személy esetében meg is adták a magyar állampolgárságot – derül ki a Népszabadság birtokába került kormányzati összesítésből.
Az állampolgárság megadása, illetve – ahogy Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes szokta mondani – a „nemzet közjogi újraegyesítése” régóta prioritásként szerepel a jelenleg kormányzó pártszövetség politikai céljai között. A honosítással és a vele esetleg járó szavazati joggal kapcsolatban a Fidesz kommunikációja azonban mást is mondott a jelenleg képviselt elvekhez képest: Szijjártó Péter (akkori szóvivő) például 2006-ban úgy fogalmazott, hogy „a határon túliak nem kérnek választójogot, ezért a Fidesz sem kívánja ezt biztosítani számukra”. Martonyi János jelenlegi külügyminiszter ugyanekkor kijelentette: „soha nem kapcsoltuk össze a magyar állampolgárság kérdését a választójog ügyével, a két dolog nem kezelhető együtt”.
Sőt még a 2010-es választások előtt is meglehetősen határozott álláspontot képviseltek a kérdésben, Répássy Róbert (jelenlegi igazságügyi államtitkár) például azt mondta: „a Fidesz elképzeléseiben nem szerepel, hogy a kettős állampolgárság mellett szavazati jogot is adjon a határon túli magyaroknak”. Ezt kiegészítvén Martonyi János úgy fogalmazott 2010 májusában: „a határon túli magyarok egyéni kérelem alapján kapnak magyar állampolgárságot, s ez nem fog magyarországi választójoggal járni”.
Azóta tudható, hogy az egyszerűsített honosítás során állampolgárságot szerző határon túliak is részesei lehetnek a 2014-es országgyűlési választásoknak, igaz, voksaik pontos leadásának módja egyelőre még nem tisztázott.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrég azt a tájékoztatást adta, hogy a beadott kérelmeknek mindössze másfél százalékát utasították el. Ezek nagy többsége olyan ember, akiről kiderült, hogy semmilyen, még a környezetében elvárható szinten sem beszél és nem is tanul magyarul, illetve felszólításra sem tett eleget a hiánypótlásnak. Kevesen ugyan, de olyanok is vannak közöttük, akiket köz- vagy nemzetbiztonsági kockázat miatt utasítottak el. „Felelősségünk az, hogy ügynökök vagy szélsőséges őrültek ne kapjanak magyar állampolgárságot” – fogalmazott a kormányfőhelyettes, hozzátéve: az elutasításokat még egyszer áttekintik, hogy senkit ne érjen méltánytalanság.
A lapunk birtokában lévő kormányzati összesítés szerint 2011 és 2012 között külföldön 185 204 kérelmet nyújtottak be, Magyarországon pedig további 177 ezer honosítási dokumentumot. Az elmúlt két évben 320 524 személy kapott magyar állampolgárságot, a külföldön leadott kérelmek közül a legtöbbet Romániában (125 ezer), illetve Szerbiában (39 ezer) és Ukrajnában (8 ezer) fogadták be a hivatalok. Az Egyesült Államokban ezerháromszázan kértek állampolgárságot, Kanadában és Izraelben valamivel többen, mint nyolcszázan. Ausztriában négyszáz, Ausztráliában pedig háromszázhúsz kérelmet adtak be, míg például Horvátországban hatszázhúszat, Írországban négyszázat, Svájcban több mint háromszázat, Brazíliában pedig százhatvanhetet.
A statisztika érdekessége, hogy Algériában, Kuvaitban és Indiában is csak ketten-ketten, az Egyesült Arab Emírségekben és Libanonban húszan, Japánban hatan, Katarban nyolcan, a milliárdnál is több lakosú Kínában pedig mindössze hatan kértek magyar állampolgárságot. További érdekesség, hogy Iránban, Indonéziában, Szíriában, Tajvanon, Thaiföldön, Tunéziában és Vietnamban mindössze egyetlen ember gondolta, hogy szeretne élni az egyszerűsített honosítás lehetőségével.
forrás: nol.hu