Hiába kérte Novák Előd jobbikos képviselő, a parlament nem függesztette fel mentelmi jogát hétfőn. Az ellenzéki politikust Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója jelentette fel.
A hétfői szavazáson 48-an szavaztak Novák Előd mentelmi jogának felfüggesztésére – a Jobbik-frakció tagjai mellett nyolc fideszes és négy független képviselő -, 36-an ellenezték azt, 190 képviselő, köztük a kormánypártiak többsége, tartózkodott.
A jobbikos képviselőt Kubatov Gábor jelentette fel, arra hivatkozva, hogy egy közleményében a becsületét csorbító, politikusi és magánemberi hitelét megkérdőjelező kijelentéseket fogalmazott meg.
Az ellenzéki politikus tavaly szeptemberi kommünikéjében egyebek mellett azt írta: Kubatov Gábor „Biszku Bélához hasonlóan kerülte eddig a médianyilvánosságot saját bűncselekménye, a jogosulatlan adatkezelés ügyében”, továbbá, hogy „a Fidesz elnökségének jóváhagyásával működteti törvénytelen adatbázisát, amelyben más pártok szimpatizánsait is nyilvántartják”.
Novák Előd e kijelentéseket hétfői parlamenti felszólalásában is megismételte. Majd azt mondta: a Kubatov-listák ügye máig tisztázatlan, de szerinte mentelmi jogának felfüggesztésével pontot lehetne tenni annak végére.
A Jobbik korábban vizsgálóbizottság létrehozását is kezdeményezte a Fidesz adatkezelési gyakorlatának vizsgálatára – jegyezte meg.
A jobbikos képviselő és az ülést levezető elnök, Latorcai János között vita alakult ki, mivel Novák Előd szerint időkeret nélkül beszélhetett volna. Az alelnök viszont arra hivatkozott, hogy eltérő házszabályi rendelkezés hiányában 15 percig tarthatnak a felszólalások, így ennek leteltével elvette a szót a jobbikos politikustól.
Balla György, a Fidesz frakcióigazgatója ezután ügyrendi javaslatot tett, és azt kezdeményezte, hogy a parlament kérje igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét, mert szerinte Novák Előd mentelmi ügyében enélkül „nehéz határozni”. A jobbikos Balczó Zoltán ezt követően bocsánatkérésre szólította fel.
Novák Előd korábban, már a szakbizottság előtt is a mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A kormánypárti többség viszont ragaszkodott ahhoz a ciklusokon átívelő gyakorlathoz, amely magánvádas ügyekben a mentelmi jog fenntartását javasolja annak érdekében, hogy a képviselő zavartalanul folytathassa munkáját.
Ezzel érvelt Cser-Palkovics András, a mentelmi bizottság fideszes tagja is a plenáris ülésen. Azt mondta: a Fidesz-KDNP elítéli az ilyen stílusú közbeszédet, de kitartanak a Ház eddigi gyakorlata mellett.
Nem először fordul elő ebben a ciklusban, hogy a parlament kérése ellenére nem ad ki egy képviselőt. Tavaly júniusban a Ház ellenezte az ugyancsak jobbikos Mirkóczki Ádám mentelmi jogának felfüggesztését, aki ellen Hunvald György volt erzsébetvárosi polgármester tett feljelentést rágalmazás miatt. A politikus akkor nem élt a szólás lehetőségével, de a szakbizottság ülésén mentelmi jogának felfüggesztését kérte.
Ugyanazon az ülésen másképp döntött a parlament az akkor még jobbikos, ma már független Lenhardt Balázs ügyében: eleget tett kérésének, és felfüggesztette a politikus mentelmi jogát. Ezt a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte garázdaság szabálysértése miatt, miután egy állampolgári bejelentés szerint a politikus levette Károlyi Mihály budapesti szobrának talapzatáról a koszorúkat és virágcsokrot, majd a szemetesbe dobta őket. A mentelmi bizottság akkor az ügy csekély súlya miatt, és mert magánszemély bejelentésére indult az eljárás, nem javasolta a mentelmi jog felfüggesztését.
A parlament hétfőn Orbán Viktor mentelmi ügyében is határozott, és fenntartotta a miniszterelnök mentelmi jogát.
A szakbizottság javaslatából nem derült ki, milyen ügyben jelentették fel a kormányfőt, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre mondta el, hogy Orbán Viktornak egy állampolgár írt levelet, aki „megsértődött, hogy nem kapott időben kellő mélységű választ”, és ezért bírósághoz fordult.
A mentelmi bizottság előterjesztésében csupán annyit írt, hogy a feljelentésből nem tudták egyértelműen megállapítani az eset tényállását, illetve a feljelentett érintettségét sem. Tájékoztatásuk szerint a bizottsági tagok „értetlenségüknek adtak hangot”, miként kerülhetett mentelmi ügyként tárgyalásra egy „lényegileg értelmezhetetlen feljelentés”.
A testület ezért – ahogyan azt Németh Szilárd, a bizottság előadója a plenáris ülésen is elmondta – az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez fordult, kifogásolta a feljelentést, továbbá segítséget kért a hasonló ügyek elkerüléséhez.
Forrás: MTI