Megemlékezéssorozatot tart a hétvégén, a doni katasztrófa 70. évfordulóján a Honvédelmi Minisztérium (HM) országszerte. Hetven éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, ahol napok alatt szinte teljesen megsemmisült a kétszázezres 2. magyar hadsereg; ez volt a magyar hadtörténet legnagyobb veresége.
Hende: muszáj emlékeznünk, hogy megmaradjon a történelmünk
Emlékeznünk muszáj, hogy történelmünket meg tudjuk tartani – hangoztatta a honvédelmi miniszter szombaton a budai Várban, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán a doni katasztrófa 70. évfordulóján tartott megemlékezésen.
Hende Csaba – miután véget ért az évforduló alkalmából a Mátyás templomban tartott szentmise – elmondta: a Magyar Királyi Honvédséget arra tervezték, hogy egy regionális konfliktus esetén a siker reményében tudjon szembeszállni közel hasonló erejű ellenfeleivel, de nem arra, hogy két világhatalom konfliktusában, a kor legmodernebb fegyverei ellen vegye fel a küzdelmet, rendkívül szélsőséges időjárási viszonyok között.
A feladatot, amit a magyar királyi 2. hadseregre bíztak, nem lehetett megoldani – hangsúlyozta a tárca vezetője, hozzátéve, hogy nem lehetett a rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel a kijelölt lehetetlenül hosszú védőszakaszt megtartani, különösen a megfelelő felszerelés, fegyverzet, utánpótlás és tartalék híján.
„Ők megtették a kötelességüket, amit a haza nevében megköveteltek tőlük és annál sokkal többet is: mindazt, amit lehetett” – mondta Hende Csaba.
A miniszter beszédét követően megkoszorúzták a múzeum udvarán lévő emléktáblát, majd Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke megnyitotta az éjjel 3 óráig tartó virrasztást.
Boross Péter beszédében azt hangoztatta, hogy a doni katasztrófával kapcsolatban le kell számolni a téveszmékkel: „valós számok és valós ítélkezés” kell a témában.
„Ez a hadsereg azt tette, amit tehetett, végig velük volt (…), hogy a haza mindenek előtt” – hangsúlyozta.
A virrasztás ideje alatt a Kapisztrán téren hagyományőrző bemutatót, valamint korabeli felszereléseket, harci eszközöket tekinthetnek meg az érdeklődök.
A doni veszteségekről pontos adatok még ma sem állnak rendelkezésre. A 2. magyar hadsereg mintegy 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer embert vesztett el, az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát megállapítani nem lehet.
A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége. Magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt olyan messze a hazájától, mint akkor.
Doni megemlékezések – Baloldali és antifasiszta szervezetek emlékeztek Budapesten
Baloldali pártok és antifasiszta szervezetek tartottak fáklyás megemlékezést szombaton a fővárosi Petőfi szobornál, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófájának 70. évfordulója alkalmából.
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakciójának vezetője beszédében hangsúlyozta: a több mint 100 ezer magyar katona 70 évvel ezelőtti halála a nemzet legnagyobb, de egyben legértelmetlenebb háborús vesztesége volt. Az Orbán-kormány nosztalgiával tekint arra a Horthy-rendszerre, amely vágóhídra küldte a magyarokat – fogalmazott.
900 ezer magyar élet volt az ára a Horthy-féle politikának. Minden magyar családot veszteség ért, minden magyarnak van kit gyászolnia – tette hozzá.
Vadai Ágnes független országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja szerint 70 évvel ezelőtt rossz ügyért mentek harcba a magyar katonák. „Nem dolgoztuk fel sem azt, ami ott történt, sem azt, ami oda vezetett” – vélte. Álláspontja szerint a múlt közös feldolgozása egyik eleme „a köztársasági minimumnak”.
Hanti Vilmos, a demonstrációt szervező Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke szerint bűnös az a politika, amely 70 évvel ezelőtt a vágóhídra hajtotta a magyarokat. Horthy Miklós szelleme kísért a mai kormányban is, ezt pedig el kell ítélni – tette hozzá.
Hanti Vilmos szerint a Don-kanyarban harcoló magyar katonák hősök voltak, de semmi sem mentesíti a bűntől az akkori katonai parancsnokokat és kormányzatot.
A csaknem 100 főnyi hallgatóság előtt az SZDSZ, a Munkáspárt 2006 és civil szervezetek képviselői az összefogás, a szélsőjobboldal elleni fellépés és a jelenlegi kormány leváltásának szükségességéről beszéltek.
Felavatták a nemzeti emlékhely oszlopot Pákozdon
L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett: a 2010-es kormányalakítás után vita alakult ki szakmai körökben is a nemzeti emlékhelyekről, és végül a kormány eredeti tervéhez képest két további emlékhely is létesült, ezek egyike a pákozdi.
A nemzet, a hazaszeretet és a honvédelem fogalma egymástól elválaszthatatlan – mondta. A honvédelem ügye túlmutat az 1848-as pákozd-sukorói csatán, ennek szellemében született meg az emlékpark, ahol jól megférnek az aradi vértanúkra emlékeztető kopjafák, az 1956-os forradalmat jelképező harckocsi, valamint a két világháború és a mai békefenntartók emlékhelye.
Benkő Tibor vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy a magyar honvédsereg születése és első győztes csatája 165 éve hirdeti, hogy a honvédség a magyar hazáért született meg. Az emlékpark a győztes csata óta összeforrt a magyar nép sorsával, és az eltelt évtizedek sikereit és tragédiáit hirdeti.
Az emlékpark fő feladata az emlékeztetés: a most élőknek és a jelenleg szolgálatot teljesítő katonáknak az elődök hősiességét mutatja meg, emellett útmutatást ad a jövő nemzedékének is – mondta.
A vezérkari főnök beszédében kitért a 165 éves „magyar honvédsereg Mohácsára”, a hetven éve történt doni áttörésre, ahol a katonák hiányos felszereléssel, kemény hidegben, sokszoros túlerővel szemben bátran, hősiesen helytálltak. Hozzátette, az ott életüket veszítő és a csatában eltűnt százezer katona mellett emlékeznünk kell özvegyeikre és árváikra, valamint a frontról hazatért katonákra is, akik hosszú éveken keresztül jogtalanul megpecsételve a „náci ideológia kiszolgálóiként” élték életüket. „Amikor a történelemről beszélünk, nem szabad összemosnunk az ország politikai, felsőkatonai vezetését, illetve a frontra küldött katonák szándékát és akaratát”” – fogalmazott.
Szakály Sándor egyetemi tanár, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja elmondta, hogy kötelességünk megemlékezni azokról, akik sokat tettek azért, hogy 1100 éve létezzen egy nemzet a Kárpát-medencében. Szüksége van a nemzetnek arra, hogy megjelöljük a számára fontos történelmi helyszíneket – tette hozzá.
A Pákozdi Katonai Emlékpark mai formájának gondolata 15 évvel ezelőtt, a pákozd-sukorói csata 150. évfordulója alkalmából a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) székesfehérvári szervezete által életre hívott rendezvényen fogalmazta meg Gyuricza Béla egykori honvédelmi államtitkár. A 2002. szeptember 29-én alakult emlékhely bizottság munkájában tizenegy szervezet vett részt. Az emlékhelyen 2010 márciusában avatták fel azt a múzeumot és látogató központot, amely uniós forrásból épült.
A pákozd-sukorói csatát 1848. szeptember 29-én vívták, amikor az újonnan felállított magyar honvédsereg egyik legfényesebb diadalát aratta Jellasics horvát bán seregei fölött. Jellasics mintegy 50 ezer főnyi seregével Móga János altábornagy több mint 17 ezer fős magyar serege vette fel a küzdelmet. Az ütközetben Jellasics száz főt vesztett, a magyaroknál pedig hét halott szerepelt a veszteséglistán.
Forrás: MTI/kisalfold.hu