A felsőoktatási intézmények szabályozási kereteinek átgondolását, a szakok képzési és kimeneti követelményeinek felülvizsgálatát javasolja a felsőoktatás területén 2014-ig végrehajtandó legfontosabb feladatok között egy, a kormány számára készült jelentés.
Az anyag rögzíti azt is, hogy a képzési rendszert hatékonyabbá kell tenni. Az MTI a birtokába került, 68 oldalas dokumentumból emelt ki részeket.
Csak adott szakra felhasználható támogatás
A szabályozás egyik központi eleme a képzési költségek finanszírozásának adott szakhoz kötése, jelenleg ugyanis az intézmények a költségvetésükön belül szabadon átcsoportosíthatnak, így a gyakorlatban a például műszaki vagy természettudományi képzési költségekre kapott támogatás akár a jogászképzésre is fordítható intézményen belül.
A gyenge teljesítményt nyújtó szakokat 2014-ben megszüntetik
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának anyaga rögzíti: a 2013. évi jelentkezések alapján oly módon kellene elosztani a kormány által elfogadott – és a Széll Kálmán Tervnek megfelelően módosított – magyar állami ösztöndíjas keretszámot, hogy a gyenge teljesítményt nyújtó képzési területekre az egyes intézmények ne kapjanak keretszámot.
Kevesebb helyen lehet majd ugyanazt a szakot választani
Ily módon az egyes intézményekben a gyenge képzési területeken a képzés megszűnik, azok kapacitásainak leépítése megkezdődik és 2014/2015-ben le is zárul, az erősségek ugyanakkor fennmaradnak és fejlődhetnek. A „profiltisztítás” rendező elve, hogy a főbb fejlesztési profilokat a kiválóság alapján határozzák meg, egyes felsőoktatási térségeken belül ne legyenek párhuzamosságok.
Túl sokan nem fejezik be
Kitérnek arra is: a képzési rendszert hatékonyabbá kell tenni, ugyanis a hallgatók nagy számban a képzés befejezése előtt esnek ki a rendszerből annak rugalmatlansága miatt.
Az iskolák maguktól nem csökkentenek, ez a jelentés szerint nem jó
Az intézményfejlesztési tervek áttekintése során azt találták: az intézmények ezek elkészítésekor alapvetően nem vagy csak kis kivétellel reagáltak a tényleges 2012-es jelentkezési adatokra. Az egyes intézmények a képzési területeket 47 százalékban tervezik fejleszteni, 48 százalékban szinten tartani, és csupán 5 százalékban csökkenteni, visszafejleszteni. Ez azt mutatja, hogy döntő többségük tevőlegesen még nem nézett szembe a felsőoktatás területén a következő két évtizedben várható „demográfiai lejtmenettel” és a hallgatói létszám ebből fakadóan biztos, jelentős csökkenésével.
Forrás:MTI