A KDNP kommunizmus bűnei munkacsoport és a Konrad Adenauer Alapítvány szervezésében, A kommunista inváziók címmel szerveztek konferenciát kedden. A felszólalók az 1956 októberét követő sortüzek körülményeit elemezték. Kahler Frigyes nyugalmazott bírósági tanácselnök szerint hasonló mintára, egyazon „forgatókönyv” alapján zajlottak a tömeggyilkosságok.
A kommunista inváziók címmel rendezett keddi konferencia témája a fegyveres kommunista szervezetek, az ÁVO és a megszálló szovjet hadsereg által fegyvertelen civilek ellen elkövetett tömeggyilkosságok, sortüzek vizsgálata volt. Rétvári Bence, a KDNP alelnöke köszöntőjében hangsúlyozta, az új alaptörvény szerint a felelősségre vonások tekintetében az elévülés „nyugvó” állapotban van addig, amíg az állam vagy a sértettek nem kerülnek olyan helyzetbe, hogy a vonatkozó eljárásokat elindíthassák.
Kiemelte, a kommunista diktatúra idején elkövetett bűntettekkel szemben csak jogállami eszközökkel lehet fellépni, ami kötelessége a jelenlegi és jövőbeni kormányoknak is. „Magyarországnak a diktatúra óriási veszteséget okozott. A mai napig vannak jóvátehetetlen ügyek, amelyeket az állam nem tud teljes mértékben kárpótolni, csupán anyagilag és erkölcsileg. Éppen ezért az igazságszolgáltatást nem a bosszú hajtja, hanem az igazságérzet” – hangsúlyozta Rétvári. Hozzáfűzte, az új alaptörvény rendelkezéseivel kívánták megteremteni demokratikus eszközökkel a felelősségre vonás lehetőségét.
Horváth Attila egyetemi docens meghatározta a sortűz fogalmát, amely egyenruhás reguláris alakulat fegyveres fellépése békés szándékú demonstráló vagy felvonuló fegyvertelen embertömeg ellen. Úgy fogalmazott, hogy 1956. október 23-án kiderült, a Rákosi-féle káderpolitika alkalmatlan egy ország vezetésére. Az irányító hatalmat a bizonytalanság és hozzá nem értés jellemezte. „Kádár János rájött, nincsenek képzett rendőrök vagy olyan hadsereg az országban, amely képes tömegoszlatásra – hívta fel a figyelmet a docens. – 1956-ig nem volt itthon gumibot sem. Ezeket Kádár hozatta be, így az eszközt sokáig Kádár-kolbásznak vagy sűrített szocializmusnak nevezték” – emlékeztetett a docens.
Kahler Frigyes nyugalmazott bírósági tanácselnök a salgótarjáni sortűz kapcsán rávilágított, az akkoriban elkövetett tömeggyilkosságok mindegyike ugyanazon „forgatókönyv” szerint zajlott, előre kitervelten, provokálva az alapvetően békés embertömegeket. Kiemelte, mivel Kádár János nem tudta magának békés eszközökkel megnyerni a lakosságot, vérrel-vassal érvényesítette akaratát. Hozzátette, Uszta Gyula, a Katonai Tanács megszervezője, a karhatalom szervezője azt a parancsot adta, „gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük”.
A központi utasítás szerint minden intézkedést szóban kellett elrendelni. A salgótarjánihoz hasonló sortüzek folytatódtak többek között Egerben, Miskolcon, Gyulán és Zalaegerszegen is.
„1956 októbere után csaknem hatvanöt-hetven sortűz zajlik az országban. A történelemben példanélküli, hogy az irányító hatalom három hónapon keresztül tudatosan pusztítja saját népét – mondta Jobbágyi Gábor egyetemi tanár. – A Kossuth téri tömeggyilkosságot több körülmény okán is vélhetően provokáció előzte meg.”
Kiemelte, a tömeg egy nagyobb részét egy „barátkozó” szovjet tank terelte a térre. „Aki valamennyire ismeri az orosz hadsereg szabályait, tudja, hogy nem létezett átállás a másik oldalra, mivel az később kivégzéssel járt. Egyebek mellett ez is alátámasztja, hogy a Kossuth téri sortűz előtt a szovjetek nem barátkoztak a tömeggel, hanem provokálták azt” – hangsúlyozta Jobbágyi Gábor.
Forrás: MHO