Close

Nem vagyok csodafegyver – interjú Kubatov Gáborral

Nincs szebb demokrácia a mozgósításnál, a személyes találkozásoknál, amikor például egy aláírásért becsöngetünk, és az emberek elmondják a véleményüket – mondja Kubatov Gábor. A Fidesz pártigazgatóját a dunaföldvári és a soproni kormánypárti vereség okáról kérdeztük, és megtudtuk, hogyan módosítaná az előzetes regisztráció tervezetét. – A törvény nem tiltja, hogy a baloldalon vagy bármely más oldalon is fegyelem és rend legyen – üzeni a választási szabályok kapcsán.

– Legyen kedves, sorolja név szerint! 
– Mit?
– Sopron, vasárnapi időközi önkormányzati képviselő-választás, 12-es körzet. Kik szavaztak Varga Gyula MSZP-s képviselőre?
– Ezt honnan kellene tudnom?
– „Név szerint ismertünk minden olyan embert, aki elment szavazni, és nem Páva Zsoltra szavazott. Meg tudom mondani most a városban, hogy kik azok a komcsik, akik elmennek szavazni, és nem Pávát vagy a Fideszt támogatják.” Ezt ön mondta 2009-ben.
– Nevezzük ezt, ahogy Gyurcsány Ferenc is mondta 2006-ban, „lendületes beszédnek”, túlzó állításnak. Ha arra kérdez rá, vannak-e adatbázisaink, akkor a válaszom az, hogy vannak. Minden pártnak van adatbázisa. Viszont 2010-ben az ombudsmani vizsgálat azt állapította meg, hogy a Fidesznek van egyedül olyan, amely legális. Akkor a két választási forduló között legalább nyolc ellenőr ült egy nagy asztalnál, megnézték a komputereinket, a szervereinket…
– De még nem ismerték a szárszói hangfelvételt.
– Semmilyen törvénytelenséget nem találtak. Viszont az ombudsmani jelentés azt írta, hogy más pártnál, a szocialistáknál, az LMP-nél és a Jobbiknál is találtak törvénytelenséget. Szégyenkeznivalónk nekünk nincs.
– Mi a rosszabb, ha a Kubatov-listáról beszélnek, vagy ha a fideszesek is azt mondják: csak legenda a Kubatov-aktivisták hada?
– Aktivisták is vannak minden pártban. Az pedig majd kiderül a következő választáson, kinél hogyan működik a mozgósítás.
– Dunaföldváron és Sopronban kiderült.
– Dunaföldváron? Ugyan győzött Horváth Zsolt, de a Fidesz kevesebb szavazatot kapott, mint 2010-ben?
– Három szavazattal többet.
– Alacsonyabb részvételnél. Azaz a Fidesz nem veszített a támogatottságából.
– És miért veszített Sopronban?
– Ez Sopronnak egy a baloldal által támogatott része, régi bányászvidék, ahol eddig nekünk nem sok babér termett.
– 2010-ben mégis egy fideszes jelölt győzött.
– A rendszerváltás óta először. Sopronnak akkor van jelentősége, ha tendenciaszerűen győznek a szocialisták az elkövetkező időközi választásokon. Az első ilyen MSZP-győzelem, aminek lehet helyi jelentősége. De ez kifejezetten baloldali körzet.
– A győztes MSZP-s Varga Gyula 631 szavazatot kapott, a fideszes 460-at. Ha a Jobbik jelöltjére leadott 178 szavazatot is hozzáadjuk, akkor is alig győzött volna a Fidesz.
– Miért adnánk hozzá a Fideszre leadott szavazatokhoz a jobbikos voksokat? Az MSZP-sek írták le, hogy a jobbikosokra leadott szavazat többet visz el az MSZP-től, mint a Fidesztől. Nem gondolom, hogy a mi stratégiai partnerünk lenne a Jobbik. A jobbikosok és az MSZP-sek lényegesen többször szavaznak együtt a parlamentben, mint a Fidesz a Jobbikkal.
– Az MSZP nyilván tiltakozna ez ellen. De visszatérve a számokra…
– A tendencia eddig az volt, hogy a Fidesz nyer az önkormányzati időközi választásokon, így volt ez Budapesten a II. kerületben, Miskolcon, Dunaújvárosban… Ez egy háztömbnyi ember véleménye, lehet helyi probléma is.
– Ön pártigazgató. Most találgat?
– Nem találgatunk, elemzünk. Releváns válaszokat akkor kapunk, ha a tendenciát nézzük.
– Orbán Viktor megkérdezte önt, mi a vereség oka?
– Nem.
– És hány „Sopron” kell ahhoz, hogy levonjon bizonyos következtetéseket, például arra vonatkozóan, hogy képes-e ellátni egyszerre a Fradi elnöki tisztét és a pártigazgatói posztot?
– Nem vagyok csodafegyver. Működik a kettő együtt. De ha már kérdezte: nekem a hazám az első, a Ferencváros a második. Mindenhol, a Fideszben és a Ferencvárosban is stábokat, csapatokat építek. Szigorú rendben dolgozunk.
– Akkor Sopronnak mi az üzenete?
– Az, hogy mindent lehet jobban csinálni. Mesterházy Attila is azt mondta, lábbal szeretnék megnyerni a választásokat. Nincs szebb demokrácia a mozgósításnál, a személyes találkozásoknál, amikor például egy aláírásért becsöngetünk, és az emberek elmondják a véleményüket.
– Az előzetes regisztráció dupla kampányt hoz…
– Szanyi Tibor azt mondta, az előzetes regisztráció az MSZP-nek jó.
– Ön viszont azt, hogy egyik pártnak sem. Akkor miért olyan fontos a Fidesz és a KDNP számára az előzetes regisztrációról szóló alkotmánymódosítás megszavazása? Hogy az Alkotmánybíróság ne vizsgálhassa és ne mondhassa esetleg alkotmányellenesnek?
– Erről is megoszlanak a jogászi vélemények. Én magam csak egy egyszerű, külvárosi gyerek vagyok.
– Az nem volna tisztább helyzet, ha először a választási eljárásról szóló törvényt szavazzák meg, benne az előzetes regisztrációval? Azt vizsgálhatná az AB.
– Igaza van. De azt ne felejtsük el, hogy 2006-ban 35 ezer olyan választó volt, aki nem tudott szavazni, mert nem helyesen, vagy egyáltalán nem szerepelt a magyar névjegyzékben.
– Lehet, hogy most 35 ezernél többen nem mennek el szavazni, mert nem regisztrálnak előzetesen.
– Fél év alatt mindenkinek lesz lehetősége regisztrálni, elmenni az önkormányzatig. Bízom benne, hogy végül úgy fogadja el az Országgyűlés a törvényt, hogy mindenkinek lesz lehetősége levélben is regisztrálni.
– Ezt Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos ellenzi.
– Küzdök, mert vannak ellenérveim. És a Fidesz-frakcióban másoknak is. A levélben való regisztrációt még egyszer érdemes lenne végiggondolni. Péterfalvy Attila is csak ember… Talán meggyőzhető, hogy ha egy adóbevallást fel lehet adni borítékban, akkor levélben is lehessen regisztrálni. A velencei bizottság is azt kérte, hogy a választási rendszerekben mindenhol egyforma eljárások legyenek. A határon túliaknak eddig is regisztrálniuk kellett, a kisebbségeknek feliratkozniuk. Az ellenzék úgy gondolja, hogy ez egy meglovagolható kérdés. Az én véleményem az, hogy a regisztrációban valójában több a logika, mint a politika. Az előzetes regisztrációval nem lehet politikai előnyt szerezni. Egyenlőek az esélyek.
– Ezt komolyan mondja? A Fidesz kockáztatná a 2014-es győzelmét?
– A hazánk működik majd jobban. Minden pártnak egyforma esélye van.
– A Fidesznek kedvez a képviselőjelölt-állítás folyamata és a jelöltek kampányfinanszírozása is. Míg a baloldalon boldog-boldogtalan elindulhat, megosztva a kormányellenes szavazatokat, hiszen 200 ajánlás elég lesz az induláshoz, és milliós támogatást kapnak a jelöltek.
– Ez szabad ország. A Fideszben fegyelem van. A törvény nem tiltja, hogy a baloldalon vagy bármely más oldalon is fegyelem és rend legyen. Ami a kampányfinanszírozást illeti: minden törekvésünk arra mutat, hogy minden pénzt a lehető legellenőrizhetőbb formában adjunk a kampányra. Nem jó, ha csak a pénz dönti el a kampányt.
– Pénz, paripa, fegyver a kormánynál van. Hol lesz a határ a Fidesz-kampány és a kormányzati szalagátvágások között?
– Nem biztos, hogy a jobboldal lesz mindig kormányon. Lehet, hogy egyszer elkövetkezik az az idő, amikor ellenzékbe kerülünk. A kormányzásnak vannak előnyei és hátrányai is. Ha egyszer ellenzékbe kerülnénk, ez a törvény akkor is élni fog, és ugyanúgy vonatkozik majd ránk is.
– Sopronban például a választás előtt a fideszes többségű testület gyors döntéseket hozott a városfejlesztésről. Mesterházy Attila MSZP-elnök pedig nem szerepelhetett a városi televízióban.
– Az demokráciadeficit lenne, ha Mesterházy Attilának igaza lenne. Erről például tájékozódtam, a jelöltek megállapodtak bizonyos műsoridőben. Kellemetlen, de Mesterházy Attilának ez az idő már nem állt rendelkezésre. De a pénzkérdés rendkívül fontos. A szerencsejáték-törvény is azért fontos, mert mondjuk úgy, bizonyos gazdasági körök megkísérlik befolyásolni a politikát. És ez szerintem helytelen.
– Mely gazdasági körök? Az ellenzék szerint a Simicska–Nyerges-érdekkör.
– A nemzetbiztonsági bizottság a szerencsejáték-törvény kapcsán azt mondta, voltak olyan kísérletek, amelyekkel ma Magyarországon befolyásolni próbálja a politikát egy bizonyos réteg. Ezek nem az ellenzék által befeketíteni kívánt hazai vállalkozók, hanem alvilági körök. Olyan szabályokat kell alkotni, hogy ezeket a csoportokat elszigetelhessük a politikától, s hogy központi pénzből minél olcsóbb kampányt lehessen folytatni.
– A szerencsejáték-törvény expressz módosításával kinek üzentek? A Simicska–Nyerges-csoportnak? Vagy esetleg Csányi Sándor OTP-elnöknek? Hiszen Lázár János a Rádió Q-ban korábban azt mondta: „egy-egy bankkonglomerátum születéséről az elmúlt húsz évben, arról, hogy hogyan jött létre egy magyarnak tűnő nagy bank, annak vezetője milyen hatást gyakorol a magyar gazdaságra, társadalomra, a magyar politikára, polip módjára hogyan hálózza be az országot, erről kellene beszélni”.
– Emlékszem erre. Mi az alvilági köröknek üzentünk, és ebben konszenzus volt a parlamenti pártok között. Határozottan vissza kell utasítani minden, ezekből a körökből érkező közeledési kísérletet.
– Arról mi a véleménye, hogy a kormány IMF-ellenes médiakampányba kezdett, miközben az IMF-fel tárgyal?
– Nagyon fontos, hogy az emberek lássák, mely kérdésekről – ingatlanadó, nyugdíjcsökkentés, családipótlék-csökkentés, közalkalmazotti bérek megkurtítása – nem vagyunk hajlandók tárgyalni az IMF-fel, és hogy a kormány az ő oldalukon áll. Fontos üzenet a hirdetés az embereknek. Ezekben a kérdésekben nincsen alku.
– Az IMF nem kért ilyeneket Magyarországtól.
– El tudja képzelni, hogy Magyarországon nem kértek ilyet? Sem ön, sem én nem voltunk ott a tárgyalásokon. Az emberek attól félnek, hogy ezek megtörténhetnek. A kormány nem akar további terheket rakni rájuk. A GDP-arányos hiteltörlesztésünket pedig IMF nélkül is megoldottuk és megoldjuk.
– Milyen a fideszes közhangulat? Kell megállapodás?
– A kormány megfelelő felhatalmazással rendelkezik ahhoz, hogy döntsön arról, kell-e megállapodás. Nálunk Soroksáron a boltos nem ezzel fekszik és kel.
– A soroksári boltosnál már „mumus” az IMF?
– Ezt nem tudom. Nem az IMF-ről beszélgetünk.
– Mi a személyes véleménye, szükség van IMF-megállapodásra?
– Én a kormány álláspontján vagyok. Ha a kormány azt mondja, hogy kell, akkor kell. Van közérthető kormányálláspont arról, hogy mely kérdésekben nem fogunk meghátrálni. És szerintem ez helyes.
forrás: nol.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top