Azt hiszem, valakiknek ahhoz fűződött érdeke, hogy a folyamatok ne legyenek átláthatók, transzparensek. A kivitelezők is inkább a városházára jártak ügyeiket intézni, mint a metróigazgatóságra. Az elúszásnak ezért nyilvánvalóan két oka lehetett, részint a korrupció, részint pedig a hülyeség, a szervezetlenség – mondta a lapunknak adott interjúban a 4-es metró beruházásának átvilágítását végző AAM Consulting Zrt. üzletágvezetője, Saád Tamás.A 4-es metró átvilágítását végző tanácsadó cég üzletágvezetője szerint már 2007 januárjában feltárták a beruházás anomáliáit.
– Azt hiszem, valakiknek ahhoz fűződött érdeke, hogy a folyamatok ne legyenek átláthatók, transzparensek. A kivitelezők is inkább a városházára jártak ügyeiket intézni, mint a metróigazgatóságra. Az elúszásnak ezért nyilvánvalóan két oka lehetett, részint a korrupció, részint pedig a hülyeség, a szervezetlenség – mondta a lapunknak adott interjúban a 4-es metró beruházásának átvilágítását végző AAM Consulting Zrt. üzletágvezetője, Saád Tamás.
– A Hagyó Miklós és társai ügyében folyó büntetőügy vádiratában az szerepel, hogy az AAM Zrt.-vel megkötött szerződés is szükségtelen volt, legalábbis a BKV számára. Mit szólnak ehhez?
– Nem csupán ez szerepel a vádiratban, az is, hogy cégünknek nyolcnapi tanácsadásra ötvenmillió forintot fizetett ki a BKV. Ez nettó tévedés. Valótlan a vádiratnak egyébként az az állítása is, hogy a szerződésünket Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató 2008-ban felmondta. A valóság ezzel szemben az, hogy a szerződést mi mondtuk fel, mert cégünk hírnevének ártott, hogy belekevertek minket egy kabátlopási ügybe.
– A BKV-ügyet, amelyben a vádirat szerint másfél milliárd forint közpénzt „loptak el”, kabátlopási ügynek nevezni nem igazán lehet.
– Valóban nem, de olyan cégeket belekeverni sem etikus, amelyeknek a jó hírnevét sértik a valótlan állítások. Az AAM Zrt. Magyarország piacvezető cége a projektvezetési tanácsadásban, 2008-ban az árbevétele csaknem ötmilliárd forint volt, melynek fele külföldről származott, tehát egyáltalán nem szorult rá a BKV megrendelésére, főként nem egy szükségtelenre. Az igazság az, hogy a BKV számára nyújtott tanácsadás már 2007 januárjában feltárta a 4-es metró projektjének hibáit, problémáit, magyarázatot adott arra, hogy mára a beruházás miért úszott el, miért emésztett fel a szükségesnél akár százmilliárddal vagy még ennél is több pénzt, s nem utolsósorban megoldást is talált a beruházás működésének rendbetételére.
– Azt állítja tehát, hogy önöket belekeverték egy kabátlopási ügybe. Hogy tudnak ez ellen védekezni?
– Mi nem szeretnénk a büntetőügy, illetve a vádirat kapcsán véleményt nyilvánítani, mivel minket valójában nem vádolnak az égvilágon semmivel, ám az AAM Zrt. által végzett tanácsadás kapcsán leírtak nem felelnek meg a valóságnak. A BKV nagy tanácsadói szerződését nyílt közbeszerzési pályázaton nyertük el olcsóbb árajánlatot téve egy nemzetközi cégnél. Ennek révén keretmegállapodást kötöttünk a 4-es metró projektjének az átvilágítására és a beruházás menedzselésére, amelyen összesen tizenhét emberünk dolgozott több mint egy évig, s nem nyolc napig. A BKV pedig a teljesítés arányában fizetett 130 millió forintot a cégünknek. Tanács¬adóink a 4-es metró beruházását átvilágítva már 2007 januárjában megállapították mindazt, amit 2010-ben az Állami Számvevőszék vizsgálata és a Bagdy-bizottság jelentése is feltárt.
– A Fővárosi Közgyűlés szerdán döntött arról, hogy egy vizsgálóbizottság tárja fel a 4-es metró beruházásának gyanús szerződéseit. Önök tudják segíteni ezt a munkát?
– A vizsgálóbizottság számára a mi anyagaink rendelkezésre állnak, hisz mindaz, amit a beruházás kapcsán feltártunk, s ennek kapcsán javaslatokat tettünk, megtalálhatók a BKV irattárában is.
– A korrupciógyanús szerződésekre is rávilágítottak?
– Arra világítottunk rá, hogy a 4-es metró beruházását a kivitelezői szerződések alapján menedzselik, és nem egységes projektként, ami kapitális hiba. Feltártuk azt is, hogy a döntések felelőssége „elporlad”, s a metróigazgatóság és a főváros között az informális mechanizmusok túl erősek. Feltártuk azokat a képtelenségeket is, hogy az egyik kivitelezőnek, aki az alagutat fúrja ugyanaz a tulajdonosa, mint egy másiké, aki viszont az állomást építi. Vagyis szinte a csúszásban érdekelt, mert a kötbér pajzsonként naponta 30-40 millió forint. Már akár egy húsznapos csúszás miatt is milliárd forintos kötbért kell fizetni, amit aztán a kivitelező persze megpróbál bevasalni a beruházó fővároson.
– Ez utóbbi, vagyis az informális csatornák „erőssége”, igen finom megfogalmazása a korrupciónak. Határozottabban nem jelentették ezt ki?
– A beruházás összehangolatlansága, vagy épp a szabálytalanul kiírt közbeszerzési eljárások révén felmerülő többletköltségek önmagukban is több tízmilliárddal drágították meg a 4-es metró építését. Amikor az átvilágításra felkértek bennünket, elkértük a beruházás ütemtervét, ami egy A4-es papír volt. Ez nonszensz. Összehasonlításként, a West End építésének ütemterve egy futballpályát befedett volna. A beruházásnak stratégiai irányító szerve sem volt, s a projektnek pedig nem volt érdemi felügyelete.
– Mégis, miért úszott el a beruházás ennyire, miért szálltak el irgalmatlanul a költségek?
– Azt hiszem, valakiknek ahhoz fűződött érdeke, hogy a folyamatok ne legyenek átláthatók, transzparensek. A kivitelezők is inkább a városházára jártak ügyeiket intézni, mint a metróigazgatóságra. Az elúszásnak ezért nyilvánvalóan két oka lehetett, részint a korrupció, részint pedig a hülyeség, a szervezetlenség. De hogyha a potenciális kivitelezők ne adj isten kartelleznek is, ami a munkálatokat valamelyest túl is árazza, önmagában ettől még pénzügyileg ennyire nem csúszhat szét, nem szállhat el egy ilyen méretű, sokszereplős beruházás. Ehhez végtelen ostobaság és káosz is szükségeltetett.
– Egyes szakértői vélekedések szerint a 4-es metró a háromszorosába vagy inkább négyszeresébe kerül, mint egy ugyanilyen hosszúságú metró Európa más részein az unió tagállamaiban. Ezt a drága beruházást végső soron a budapestieknek kell majd megfizetni?
– Ez olyannyira igaz, hogy az Európai Unió által támogatott közösségi beruházások megtérüléséről a tagállamnak értékelemzést kell készítenie, vagyis a beruházás költségeit össze kell vetnie a beruházás hasznával. Az EU a megítélt támogatásának csak azt a részét fizeti, amely a haszon oldalon kimutatható. A 4-es metrónak azonban még adekvát költségvetése sem volt. Az EU-nak megküldött elemzésben például olyan dolgokat írtak le, hogy a metróépítés nyomvonalán lévő ingatlanok értéke emelkedik. Ez részint nem is biztos, hogy igaz, másrészt pedig a közösségi haszon attól nem valósul meg, hogy magánszemélyek ingatlana értékesebbé válik
Bán Károly
Forrás: magyarhirlap.hu