„Mitől szül a magyar nő, illetve miért nem szül?” – ezt a kérdést tették föl néhány napja szülészek, bábák és döntéshozók egy nyilvános kerekasztal-beszélgetésen, amelyen részt vett Lesly Page bábaprofesszor. A Brit Királyi Bábakollégium elnöke azért érkezett Budapestre, hogy segítsen a magyarországi szülészeti ellátás reformjában. Információink szerint a humán tárca vezetője, Balog Zoltán fogadta is őt.
A kormányt élénken foglalkoztatja ugyanis, milyen okok állnak a tragikusan alacsony születésszám mögött. Előkerült a bölcsődei, óvodai ellátás hiánya, a nők kiszolgáltatott munkaerő-piaci helyzete, az atipikus, vagyis a kisgyerekkel könnyebben összeegyeztethető munkaformák (ilyen például a részmunkaidő) hiánya, a házimunkák egyenlőtlen elosztása, a hagyományos, patriarchális társadalom értékrendjének mozdulatlansága.
Egyelőre kevés szó esik arról, vajon hozzájárul-e a kedvezőtlen folyamatokhoz, hogy a szülészet valójában a férfi orvosok terepe. Nagy-Britannia viszont a születésszámot tekintve az élen jár Európában. Lesly Page egy kutatásra hivatkozva el is magyarázta, miért.
– A brit nők család- és nőbarát egészségügyi szolgáltatásokkal találkoznak terhességük idején. A személyzet, így a bábák és a szülészorvosok is partnernek tekintik őket. Ha a nők a velük kapcsolatos döntésbe beleszólhatnak, és nem fordulhat elő, hogy a megkérdezésük vagy a beleegyezésük nélkül történjen velük valami, ha nincs fölösleges beavatkozás a terhesgondozás és a szülés során, akkor több gyereket vállalnak. Angliában az elmúlt két évtizedben 22 százalékkal nőtt a születések száma, s ennek csak egy részét magyarázza a fiatal migránsnők beáramlása, illetve a negyvenéves kor feletti gyerekvállalás. Az egyre jobb és nőközpontúbb ellátásnak is szerepe van ebben – fejtette ki a vitaesten Lesly Page.
Görbicz Adria bába szerint a születésszám visszaesése jelzi, milyen a nők megítélése a társadalomban, mennyire tartják értéknek a gyereket. A bába húszéves tapasztalata alapján elmondta, hogy az otthon, háborítatlanul szülő nők lényegesen több – gyakran négy-öt – gyereket vállalnak, mint azok, akik kórházban szültek. Az otthon szülést választók közül többen egy korábbi traumatikus kórházi szülés miatt fordulnak a bábai szemléletmóddal kísért szülés felé.
– Meg szoktam kérdezni a harmincon túli gyerektelen pácienseimet, akik fogamzásgátló felírása miatt keresnek fel, hogy elgondolkodtak-e a gyerekvállaláson. Nekik még nem lehetett traumatizált szülésélményük. Az derült ki, azért nem vállalnak gyerekeket, mert nincs presztízse a gyerekes anyának a társadalomban – ez már Csákány György, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház osztályvezető főorvosának véleménye.
Horváth Ildikó, az egészségügyi államtitkárság főosztályvezetője elmondta: terveik szerint új protokollt alakítanak ki a terhesgondozásban. Jelenleg ezt csak orvos csinálhatja, a tárcánál azon dolgoznak, hogy a jövőben szülésznők is elvégezhessék a feladatot.
– Arra a szaktudásra, amit a szülésznő tud, támaszkodnunk kell, a szülészorvosoknak át kellene adniuk az alacsony kockázatú szüléseket a szülésznőknek. Úgy látom, hogy erre nyitottak az orvosok is – fejtette ki Horváth Ildikó, de Csákány György ezt vitatta:
– Elég nagy az ellenállás a szakmában emiatt. A szülésznők nem a meglévő kompetenciájuknak megfelelő, hanem annál alacsonyabb szintű munkát végeznek, ez a magyar egészségügyi rendszer sajátja – mondta a szülészorvos, akinek vezetése alatt egyedülálló módon a Jahn Ferenc Kórházban ma már a szülések hatvan százalékánál nem találkoznak a szülő nők orvossal.
S hogy miért nem követik ezt a példát más kórházak? – Természetesen a paraszolvencia, a pénz miatt – felelt nyers őszinteséggel Csákány György. Geréb Ágnes szülészorvos, független bába, aki több mint tizenhárom éve küzd azért, hogy a magyarországi szülészeti gyakorlat része legyen a bábai szemléletmód és az otthon szülés, videoüzenetben foglalta össze, mi a véleménye az egy éve hatályba lépett rendeletről, amely az otthon szüléseket szabályozza. A több mint hétszáz napja házi őrizetben, szabadságától megfosztva élő bába elmondta: a bábák, a szülésznők nem alá-, hanem mellérendeltjei az orvosoknak. Bírálta, hogy a rendelet csak azoknak teszi lehetővé az otthon szülést, akik ezt külön kifizetik, ez az ellátási forma ugyanis nem tartozik a tb által támogatott ellátások közé.
Geréb Ágnes szerint a rendeletből árad, hogy akik megalkották, „meg akarták védeni az anyákat a bábáktól”. A jogszabályból süt az a bizalmatlanság, amely nem tekinti biztonságosnak az otthon szülést, és nem bízik a bábák szakmai felkészültségében. A rendelet alapján ki vannak zárva azok ebből a lehetőségből, akiknek nincs pénzük.
A minisztérium munkatársa ugyanakkor azt érzékeltette, hogy a rendelet változni fog.
Az otthon szülés a brit statisztikák szerint jóval költséghatékonyabb, mint a kórházi. Ez akkor is így van, ha komplikáció esetén mentőt kell hívni. Angliában a szülésznők otthoni szüléseknél és kórházakban is dolgoznak. Lesly Page elmondta: az első kérdés, amikor a várandós megjelenik az egészségügyi ellátásban, az, hol szeretne szülni. Elmondják neki, melyek az előnyök, hátrányok, melyek a kockázatok. A nők el tudják dönteni az információk alapján, hol érzik magukat biztonságban, ami a legfontosabb az anyának és a gyereknek is. „Minden nőnek van bábája, de csak néhánynak van szüksége orvosra is” – foglalta össze a brit ellátás lényegét a professzor. Magyarországon a statisztikák szerint nagyon magas a szükségtelen, WHO által nem ajánlott beavatkozások száma a kórházi szülészeteken. Sok helyen borotválnak, beöntést alkalmaznak, rutinszerűen vágják a gátat, emellett csak a vajúdás alatt választhatja meg a testhelyzetét a szülő nő. A kitolási szakban a magyar nők döntő többsége hanyatt fekszik, ami tudományos bizonyítékok szerint nem jó az anyának. Csákány György elismerte: a szülészetek olyan poroszos szellemiségűek, amilyen az ország. Szerinte a paternalista-patriarchális viszonyok nehezen változnak az orvosi ellátásban.
forrás: nol.hu