Idén szeptembertől egyházi fenntartás alatt működik a Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola, amely a II. kerületben működő Baár-Madas Gimnázium és Általános Iskola mellett már a második református fenntartású oktatási intézmény Budán.
A Budapest XXII. kerületi rózsakerti iskolában ott eddig sosem látott rendezvénnyel, tanévnyitó istentisztelettel kezdték meg a tanévet. Az eset különlegessége miatt érdeklődésre számot tartó eseményként adhatunk hírt róla utólag is. Az elnöki asztalnál ebből az alkalomból a kerületben lakó Németh Zsolt külügyi államtitkár, Németh Zoltán országgyűlési képviselő,Szabolcs Attila polgármester és Karsay Ferenc alpolgármester mellett több egyházi személy,köztük Hokker Zsolt evangélikus lelkész, Dr. Kovács Géza baptista lelkész , Udvarnoky László katolikus plébános is helyet foglalt az elnöki asztalnál, amíg Nagy Péter református lelkész mindenkinek köszönetet mondott, aki az iskolaszervezésben segítséget nyújtott.
Majd a „Szeresd az Urat!” és „Szeresd felebarátodat!”parancsok „koordináta rendszeréről” beszélt, mondván: ennek függőlegese az Isten felé, a vízszintese a felebarátok felé mutat. S e kettő közötti „pontok” jelölik ki azt az utat, amely a tiszta emberséges élet felé vezet. A lelkész szerint a most egyházivá lett iskola is ezt az utat kívánja megmutatni.
A rendezvény egyik fő jellemzője a zeneiség volt: a háttérben hol halk orgonamuzsikát lehetett hallani, hol kamarazenét. Közben egy projektor a Demjén utcai református templomról készült fotókat vetítette ki az elnökségi asztal fölé. Az ünnepi beszéd után Mészáros János Elek presbiter, a Csillag születik verseny nyertese többek között Erkel Bánk Bánjából a „Hazám, hazám!” áriát énekelte el, amiért vastapsot kapott. Az évnyitó főszereplői azonban mindenképp a gyerekek voltak. Az első osztályosok névsorolvasása közben például minden elsős fölállt és állva maradt, amíg az összes osztálytársa nevét föl nem olvasták. Így tudta meg mindegyikük, hogy kik közé tartozik s közben a közösség is megszemlélte az új elsősöket. Majd a felsősöktől minden elsős egy iskolaemblémás trikót és egy nyakkendőt kapott ajándékba. Ezt követően az alsósok ötletes műsorát láthattuk. A szám azzal kezdődött, hogy a szereplők a pódiumon a nézőknek háttal sorakoztak fel, majd egyenként megfordultak és mindegyikük elmondott egy rövid részletet az iskola névadójának, Demjén Istvánnak az élettörténetéből. S akkor látszott, hogy elöl mindegyikük ruháján egy-egy-egy nagyméretű felvarrt betű díszeleg. S e fokozatosan kiteljesedő betűsor a végén az iskola új nevét adta ki. Amelynek névadójáról addigra megtudtuk a következőket: Demjén István lelkész három és fél éven keresztül szolgált a harctéren az első világháborúban. Később a bánáti Kevevárán volt lelkész, de a szerbek elűzték. Ekkor került Budafokra lelkésznek, 1922. július 16-án. A gyülekezet 1924 tavaszán gyűjtést kezdett a templomépítésre. 1926. augusztusában rakták le a templom alapkövét, s 1927-ben szentelték fel. Demjén István munkásságának köszönhetően a budafoki templom építésével egy időben Kelenvölgyben gyülekezeti ház, Nagytétényben és Albertfalván imaházak épültek. A lelkész 1925-ben gyülekezeti lapot indított Egyházi Híradó címmel, ez később Református Híradó néven országos újsággá vált. A gyerekműsor után Szabolcs Attila polgármester lépett a mikrofonhoz, hogy felidézze az iskola egyházi kézbe adásának előzményeit.
Mint emlékeztetett rá, 2006-ban merült fel, hogy egyházi iskolára van szüksége a kerületnek, mert annak hiányában a gyerekeiket egyre többen iskoláztatták be másik kerületben. Akkor azonban csak a Halacska óvoda valósulhatott meg. Tavaly vált aktuálissá, hogy az egyházközség az óvoda után iskolát is létesítsen a kerületben. Az önkormányzat erről a lehetőségről tájékoztatta a kerületi iskolák tantestületeit, amelyek külső befolyástól mentesen eldönthették, kívánnak-e élni a fenntartóváltás lehetőségével. A Rózsakerti Általános Iskola nevelőtestülete 70 százalékos többséggel, titkos szavazáson döntött az egyházi fenntartás mellett.
Az iskola igazgatója, Nagyné Bitter Ilona megnyitó beszédében elmondta, ő mint keresztény,
katolikus vallású vezető megköszöni a református iskola létrejöttét a gondviselésnek. Majd köszönetet mondott minden segítőnek és közreműködőnek. Végezetül áldást kért a gyerekekre és családjukra, s bölcsességet kívánt az oktatóknak, az iskola vezetőinek.
RÉGI ZENE A REFORMÁTUS TEMPLOMBAN
Nagy Péter, a rózsakerti iskolát egyházi fenntartásba átvevő Budapest-Budafoki Református Egyházközség lelkipásztora, a zenei hatásai miatt oly meghitt tanévnyitó istentisztelet előtt néhány héttel már hozzájuttatott minket egy különleges zenei élményhez. Akkor hallhattuk ugyanis a budafoki református templomban az ő szervezésében fellépett bázeli Weckmann Consort koncertjét a XVII. század kamarazenéjéből, amelyet korhű hangszerekkel adtak elő. Az együttest a bázeli, régi zenét oktató Schola Cantorum növendékeiből Jakab Ádám barokk harsonás alakította meg azzal a céllal, hogy a XVII. század színes kamarazenéjét eredeti hangszereken, eredeti hangon szólaltassák meg. A koncert hangszer-különlegessége, a barokk harsona, 300 évvel ezelőtt még alig volt hangosabb, mint a fagott őse, a német Nelly Sturm által megszólaltatott dulzian, vagy a hangfogós trombitához hasonlóan zengő, a chilei Ricardo Simian által fúvott úgynevezett cinkek. Az erdélyi Salat-Zakariás Soma a cselló ősén, a négy helyett a XVII. században még héthúros viola da gambán játszott, a japán lány, Sonoko Asabuki barokk hegedűn. Az ő hegedűszólója kapta a koncerten az első vastapsot. Érdekesség, hogy a bázeli együttes csemballistája, Borsányi Márton, évekkel ezelőtt a budafoki református templom kántora volt. Innen az ismeretség. A műsoron Matthias Weckman, Giovanni Battista Fontana, Giovanni Legrenzi, Johann Vierdanck, Salomone Rossi és Marco Ucellini művei csendültek fel. S közben úgy éreztük: nagyon is kell nekünk ez a XVII. századi zene! Hiszen Budafok éppen most ünnepli a svábok betelepülésének 300. évfordulóját, s íme: az eredeti hangszerekkel előadott XVII. századi muzsika tulajdonképpen a betelepülés korszakát, az „úri zenén” keresztül annak hangulatát idézi. P.A.
