NYELVÜNK

Lassan elfelejtünk olvasni és mi is felfestjük a jeleket a metró állomások falára, mint Londonban, hogy az analfabéta is tudja merre jár. Pótolhatatlan kincset hagyunk veszendőbe menni. Idéznék néhány véle­ményt:
Giuseppe Mez­zo Fanti bíboros megtanult összesen 58 nyelvet, többek között magyarul is, négy magyar nyelvjárást. Õ mondta: „Tudják-e, melyik az a nyelv me­lyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt a göröggel és a la­tinnal egy sorba helyezek? Ez a magyar. A magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában.“
Csőke Sándor így fogalmaz: „A magyar nyelv szókincsének 95%-a magyar eredetű. Az emberiség valamikor rendelkezett egy ősnyelvvel és a mai nyelvek közül a ma­gyar az, ami a legtöbbet megőrzött az ősnyelv­ből.
A Tatárlaki leletek pe­dig, amin ősi magyar rovással vannak szavak felvésve a legősibb írásos emlék a földön. Végeztek C-14-es vizsgálatot is, miszerint a tatárlaki írások Kr. előtt 5000-ben keletkeztek. Ez azt jelenti, hogy 7000 évesek ezek az írások. A magyarok megalkottak egy írást és ezt több ezer éven keresztül képesek voltak megtartani.  
Kiss Dénes: A magyar nyelv lényeges tulajdonságait tekintve ELTÉR A VILÁG LEGTÖBB NYELVÉTŐL!
Ha nagyjából úgy becsüljük, hogy a világon valaha létezett nyelvek száma 3000 – ami nagyjából megfelel a valóságnak, – akkor a magyar nyelv, alapvető rendszerét, legfontosabb tulajdonságait tekintve eltér a világ 2999 nyelvétől!
Varga Csaba: aki a magyar ősnyelvet érti,  behozhatatlan előnnyel rendelkezik a világon bárkivel szemben. A titok nyitja az, hogy egy nyelvet beszélünk. Az ősnyelvet, melyet  magyarnak neveznek. A Kárpátmedence ősnyelve ez. A többi nyelvek az ősnyelv ilyen-olyan-amolyan, többnyire erősen rontott változatai.”
Nyelvünk sajátságos ám nyomon követhető logikával épül fel. Rengeteg módon lehetne vizsgálni ennek összetevőit és számtalan példát sorakoztathatnék fel, de azt gondolom, ez nem az én asztalom. Csak néhány példát mondanék:
Többek között a magyar nyelvet magyarázó nyelvnek is hívják. Hogy mire gondolok? Például tudjuk, hogy itt a földön a polaritás törvénye működik. Az egységet mindig a két pólus együtt képviseli. És milyen jól kifejezi ezt az agész-ség szavunk és jelzi, hogy akkor vagyunk egészek, egészségesek, ha egyensúlyban vagyunk. Vagy ott a félelem szavunk. Akkor van okunk félni, ha egyensúlytalanság uralkodik bennünk, amikor hiányzik a másik felünk. Fél-elem. Amikor két ember összeköti az életét a házasságban, akkor a nőt feleségnek hívjuk, vagyis az “eggyé” vált pár felének – fele-ség. A kis-értés mindig bajt szül, mert belemegyünk valami rosszba, mert nem eléggé értjük a helyzetet. Csak kicsit értjük. A kétség is érdekes szó, hiszen akkor leszünk bizonytalanok, esünk két-ségbe, ha elveszítjük az egyensúlyt és így megszűnik egész-ségünk. És még egy utolsót említenék a sok közül és ez a szeretet – a szer, ami etet, hiszen a szeretet a lélek tápláléka.
De például az égtájak megnevezése is figyelemreméltó a magyar nyelvben:
KELET – ott kel-kél a nap, kikeletkor kel ki a földből a fű, a mag, vagyis a fölfelé való törekvést fejezi ki.
DÉL: az északi féltekén , déli 12 órakor, bárhol is állunk, Európában vagy Amerikában a nap tőlünk déli irányban van. Vagy dél felé haladva egyre inkább a fejünk fölé kerül, azaz: delel. S mi életünk delén – magasán! – vagyunk délcegek.
NYUGAT: amikor a nap lenyugszik, nyugodalom terül ránk: a nyugalom és megnyugvás függ össze e jelentéssel.
ÉSZAK: az éj és éhség szaka – vagyis a rideg égtáj iránya!
Nyelvünk szókészlete miatt is utolérhetetlen. A magyar – idegen szótárak általában 120ezer szót tartalmaznak, míg az összes lexéma – minden szó, ami egy mondatban önálló szóként használható – együttesen eléri az 1 milliót. Ehhez képest más nyelveken egy művelt értelmiségi sem használ rendszerint 25-30ezer szónál többet.
És mára bőven kezdjük alulmúlni az átlagot. Egy felmérés szerint a magyar értelmiség szövegértése egy svéd gyári munkáséval azonos.
Schmitt Pál azt mondta: „Sokan vélik úgy, hogy az új kommunikációs formák valamilyen oknál fogva felmentést adnak az igényes és helyes fogalmazásmód, valamint a helyesírás szabályai alól. Ez a szemlélet a magyar nyelv halálos ítélete. Anyanyelvünk érzelemrokonító forrasztékot létesít magyar és magyar közt, éljenek bármely pontján a világnak. A magyar nyelv óvása, ápolása alapvető nemzeti érdek.” És Schmitt Pálnak tökéletesen igaza van, de mit tehetünk, ha a Magyar Tudományos Akadémia bölcsei alapvető nyelv­tani szabályokat dobnak a szemétkosárba, amikor a kultúrát szolgáló médiumok képviselői rosszul ragozva, helytelen mondat szerkezettel, sokszor útszéli stílusban, szakadt szlengben próbálják összetákolni mondataikat. És mit tehetünk, ha az irodalom szépségét ma az elektronikus világ információ hajhászása helyettesíti. Hová lett az olvasás izgalma, szépsége, a könyvek illata, Arany gyönyörű  nyelvezete?
Nálunk régen az volt a karácsonyi ajándékozás fő eseménye, hogy Apám kihúzott az asztal alól egy nagy dobozt, mely sokszor 40-50 könyvet rejtett magában és éjfélig is eltartott, míg minden egyes darabot megnéztünk, belelapoztunk és mindenki állítgatta a sorrendet, hogy mikor melyikkel olvas bele az éjszakába. És a legtöbb könyv nem információ áradatot tartalmazott, hanem szép történeteket, bölcsességeket, szívmelengető meséket, igaz, vagy gonosz embereket. A valóságot és ami mögötte rejlik.

Gyulai Gaál Krisztián
dolgokazeletben@gmail.com  – ha vitázni, véleményt mondani, vagy csak beszélgetni lenne kedve, szívesen várom jelentkezését.