Tíz éremre, ezen belül három aranyra számíthatunk a szerdai megnyitóval kezdődő londoni paralimpián – ezt várja a szakvezetés, és ezt tartja reálisnak a Lánchíd Rádió ötkarikás tudósítója, Fejér Balázs is. Hagyományosan erős sportágainkban az úszók és a vívók érhetik el a legnagyobb sikereket, de van négy atlétánk és három pingpongosunk is, no és természetesen most is ott vannak a dzsúdósok. Tizenegy nap őrület, fantasztikus sorsok.
Hosszú lesz és örömtelinek is ígérkezik szeptember első hete: augusztus 29. és szeptember 9. között paralimpikonjainknak szurkolhatunk a londoni ötkarikás verseny napjaiban. Fejér Balázs, a Lánchíd Rádió (minden)tudósítója a helyszínről követi végig az eseményeket; kedves hallgatók, elő a naptárral!
MNO: – A tavasszal ötödik születésnapját ünnepelt rádió tudósítójaként nem ez lesz az első paralimpiája, ám ha hinni lehet a reális várakozásoknak, kicsit több munkája lesz, mint Pekingben.
Fejér Balázs (Lánchíd Rádió): – A Lánchíd Rádió kötelékében másodszor lehetek kint, és minden okunk megvan rá, hogy a pekinginél több magyar sikerben reménykedjünk. Négy éve Sors Tamás szerzett egy aranyat rögtön az elején, aztán hiába hittük, hogy ez jó felütés lesz a folytatásra, hosszú napokat kellett várni az újabb elsőségre, hiába. Összesen hat érmünk volt.
– Borítsunk fátylat a múltra; Londonra tekintve a hivatalos véleményformálók tíz éremről beszélnek. Ez majdnem kétszer annyi, mint Pekingben volt. Mi az „igazság”?
– Tényleg valahol a tíz érem környékén van a realitás. Ennél konkrétabb számok is elhangzottak egyébként: a csapatvezetés 3 aranyéremben bízik. Szerintem ennél több is lehet, az úszócsapat például csak erősödött a négy év alatt. Persze nem tudhatjuk, hogy pontosan mennyit, mert volt olyan uszodai versenyszám, amely egy korábbi paralimpiai ciklusban 16 másodpercet „fejlődött”. A tíz érem amúgy nem is túl sok, ha azt vesszük, hogy az athéni paralimpián egyetlen olyan versenynap volt csak, ahol nem volt magyar éremszerzés. Majdnem húsz medálig jutottunk, ráadásul Szávai Csaba révén még utólag is nyertünk egy bronzot egy doppingügy következtében. Azt gondolom egyébként, hogy 3-3 vívó- és úszóérem születhet, a papírforma szerint ez a két sportág dominál majd számunkra.
– Menjünk sorban! Az olimpiai program úszással és pingponggal kezdődik, és akár már az első versenynapon hallhatjuk a Himnuszt.
– Ez pontosan így van. Egyetlen pekingi bajnokunk, az úszó Sors Tamás ugrik vízbe 100 pillangón. Világcsúcstartóként minden esélye megvan arra, hogy a csúcsra érjen. A formáját az is jelzi, hogy Pekingben „még csak” öt számban állt a kövön, most erre rátesz még egyet. A 100 méteres hátúszás időközben lett a nagy kedvence, úgyhogy saját, négy évvel ezelőtti teljesítményét könnyen meg is fejelheti. Tóth Tamásnak tulajdonképpen peche van, hogy vele együtt indul; ő is ott lehet a végelszámolásnál 100 pillangón, rajtuk kívül azonban oda kell figyelni egy spanyol fiúra, illetve a régi világcsúcstartó ausztrálra.
– A 33 fős küldöttségből tízen úsznak.
– Igen, a többiekről se feledkezzünk meg. Az persze jó kérdés, hogy Ráckó Gitta mire lesz majd képes, de nagy reményekkel vág neki Vereczkei Zsolt és Engelhardt Katalin, akik szintén már az első napon szerepelnek. Utóbbi kettő 50 gyorson kezd.
– Van nyolc vívónk is, akik közül négyen szintén esélyesek éremszerzésre. Nem elkiabálás, maga a szövetségi kapitány, az épeknél két olimpiai ezüstig jutó Kovács Iván mondta.
– Az elnyűhetetlen Szekeres Pálról és a szintén ép vívómúlttal rendelkező Osváth Richárdról van szó az uraknál, a hölgyeknél pedig Dani Gyöngyiről és Krajnyák Zsuzsannáról. Ők négyen a közvetlen világelitbe számítanak jelenleg. Az idei paralimpián ráadásul csapatverseny is lesz, és mind a fiúk, mind a lányok ott lehetnek a végén, a fiúknak a hongkongi és a kínai csapat ellen kell igazán résen lenni.
– A vívóversenyek csak szeptember 4-én kezdődnek, és a 20 paralimpiai sportágból 9-ben érdekeltek is leszünk.
– Szombaton kezd a harmadik olyan csoport, amelyre hagyományosan érdemes figyelni: a dzsúdósokról van szó. Ők Athénból három érmet hoztak el, és Papp Gábornak van miért elégtételt vennie: Pekingben 7 másodperccel a vége előtt még vezetett az éremért folyó küzdelemben, onnan kapott ki. A most sérülésből frissen felépült Papp Gábor mellett Szabó Nikolettért is szoríthatunk cselgáncsban. A dzsúdó mellett viszont szépen felfejlődött az asztalitenisz, Csonka András, Pálos Péter és Bereczki Dezső szintén az első versenynapon, vagyis csütörtökön sorra kerül már. Pálos Péternek és Csonka Andrásnak jó esélye van arra is, hogy akár éremig jusson.
– Elképesztő teljesítmény és sokszor emberfeletti lehet, ahogyan teljesítenek a fogyatékkal élő sportolók. Nem egy közülük baleset után kellett, hogy fizikailag és mentálisan újra képes legyen sportolni.
– Hát vegyük például Gurisatti Gyula sportlövő esetét. Ő búvár volt korábban, egészen addig, amíg egy felrobbant gázpalack levitte a lábát. Valóban sok elgondolkodtató, tanulságos történettel találkozhatunk az olimpiai műsorokban. Ha már kicsit elkanyarodtunk a víz felé, ejtsünk egy szót a vb-negyedik Lengyel Mónikáról is, aki egyedüliként evez magyar színekben.
– Van még négy atlétánk, akiről nem beszéltünk…
– Kanyó Zsolt is a sorsnak kell, hogy visszavágjon Pekingért: hajszálon múlt akkor, hogy a gerelyhajító nem jutott ki az olimpiára. Most igen mostoha körülmények között kellett készülnie, de megérdemelne egy nagyszerű sikert. Nem atléták, de az erőemelők közt idén is ott lesz az athéni utólagos bronzérmes, Szávai Csaba, illetve Sas Sándor. Az erőemelésben egyébként két érdekességre már előre készülni lehet: korábbi legjobb eredményük miatt a versenyzők nagyjából fel is készülhetnek arra, hányadik helyre jók. Ehhez kapcsolódik a másik, a bírók ugyanis nagyon szigorúan veszik az egyes gyakorlatok tökéletes végrehajtását, ezen könnyen el lehet bukni. A papírforma szerint itt az ázsiaiak dominálnak majd, illetve van fekete ló is, iráni színekben…
– A versenyeken belüli kategorizálással már elnézést, de nem szokás machinálni?
– Ha arra gondol, hogy ügyeskednek-e azon a sportolók, milyen sérültségi kategóriában induljanak, igennel kell felelnem. Ez persze nagyon kényes ügy, de van erről aktuális történet. Sydney-ben a spanyol kosárlabda-válogatottban neveztek egy hat nyelven beszélő szinkrontolmácsot, akit értelmi fogyatékosnak próbáltak „eladni”. A szereplőt végül épp egy spanyol újságíró buktatta le, a következő két olimpiáról pedig száműzték az értelmi fogyatékosokat, megelőzve a további visszaéléseket. London ebből a szempontból egy új próba lesz, megszüntették ezt a korlátozást.
– Ha meg kell nevezni egy paralimpiai csapatsportágat, sokan talán azonnal a csörgőlabdára gondolnak. Tudunk valamit arról, hogy magyar csapat miért nincsen?
– Athénban, 2004-ben még volt nemzeti csapatunk. Az egy nagy generáció volt, Pekingre azonban nem volt megfelelő utánpótlás. A csörgőlabdához hasonlóan ülőröplabdában is partvonalon kívül vagyunk, és a kosárlabdához is komoly hiányosságaink vannak: nincs hozzá megfelelő pályánk, egy hozzá szükséges kerekes szék több százezer forintnál indul, ezt pedig nincs, aki előteremtse, vagyis játékosok sincsenek.
– Kanyarodjunk vissza inkább a sikereinkhez és Sors Tamáshoz. Tarics Sándor, a legidősebb, ma élő magyar olimpiai bajnok mondta a két hete véget ért londoni játékok alkalmával, hogy jó ránézni azokra a fiatal sportolókra, példaképekre, akik dicsőséget szereztek Magyarországnak. A parasportolókra ez duplán igaz lehet; rájuk felnézni igazi büszkeség lehet.
– Ha Sors Tamás győz, és adja Isten, hogy így legyen, még ennél is többen meg fogják ismerni. Az utóbbi másfél évben több kampány is indult, amihez arcukat adták a legjobbak, az egyik ilyenben 200 forintos vásárlói támogatókuponokból 35 millió forintnyi szurkolói segítség összegyűlt a parasport számára, és ami ugyanúgy fontos: közelebb sikerült hozni a mozgalmat az emberekhez. Idén a tévés összefoglalók idejét is előbbre hozzák és 50 percre nő a műsoridő. Mindenkihez el kell jutnia annak az üzenetnek, amit ezek a sportemberek képviselnek, és annak is, amilyen körülmények között teszik ezt.
– Hogyan férhetünk hozzá a legfrissebbekhez a Lánchíd Rádión keresztül?
– A Déli és az Esti Hírjárat hozza majd Londonból a híreket, illetve reggel mindig 8.50-kor jelentkezünk egy 5 perces magazinnal. A háttérrel még nagyobb terjedelemben foglalkozik a szombatonként hallható B-Közép első két órája, 17 és 19 óra között.
Forrás: mno.hu