Két kiemelt jelentőségű büntetőügyet helyeztek át a Fővárosi Törvényszékről másik, azonos hatáskörű bíróságra – közölte Országos Bírósági Hivatal (OBH) kedden az MTI-vel.
Az OBH a két ügyet nem nevezte meg, de a bírósági honlapon megtalálható határozatokból, a vádlottak ottani felsorolásából kiderül, hogy az OBH elnöke, Handó Tünde a Szolnoki Törvényszéket a sukorói telekcsereügyben indult büntetőperre jelölte ki. A másik ügyet a Szekszárdi Törvényszék tárgyalná. Ez utóbbinak – amely helyi tájékoztatás szerint kábítószerrel való visszaélés miatt indult – tizenegy vádlottja van, többségük a nevek szerint távol-keleti.
A Fővárosi Törvényszék elnöke július 26-án, az OBH elnökéhez beterjesztett indítványában az ügyek időszerű elbírálásának biztosítása érdekében két kiemelt jelentőségű büntetőügynek az áthelyezését kérte másik, azonos hatáskörű bíróságra – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Közölték, az indítványban „a büntető ügyszak hosszú idő óta fennálló rendkívüli leterheltségére” hivatkozott, amely miatt a két soron kívüli eljárás lefolytatására nincs lehetőség.
A Fővárosi Törvényszéken június 30-án a folyamatban maradt elsőfokú büntetőperes ügyek száma 522 volt. Ebből 351 a soron kívüli ügy, míg a kiemelt jelentőségű ügyek száma jelenleg 223, ezek közül 42 ügy kitűzetlen. Amíg a büntető ügyszakban országos átlagban egy bíróra 17 ügy, addig a Fővárosi Törvényszéken 28,7 ügy jut – mutattak rá.
Kitértek arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2011-ben Magyarországot elmarasztalva rekordösszegű kártérítésről rendelkezett: ítéletei alapján az eljárások elhúzódása miatt – a bűnösnek kimondott vádlottak részére is, pusztán az időmúlás miatt – összesen 258 millió forint, 2012 első félévében pedig 132 millió forintot meghaladó kártérítést és perköltséget fizetett ki az állam. Az eljárások elhúzódása miatt az állam ez idáig 719.465.347 forint kártérítést fizetett.
A közlemény szerint az OBH elnökének az ügy áthelyezéséről szóló döntése meghozatalakor nem kizárólag az elbírálás elhúzódása miatti, az áthelyezéssel megelőzhető, ezért indokolatlan kártérítési kötelezettség elkerülését kell szem előtt tartania. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy egyes ügyekben a kihallgatandó tanúk, illetve szakértők nagy száma miatt a bűnügyi költség összege jelentősen emelkedhet, ezt az eljárás alatt ugyancsak az állam előlegezi meg. A büntetőeljárás szabályai azonban lehetővé teszik, hogy – ha a feltételek rendelkezésre állnak – a bíróság a székhelyén kívül tartson tárgyalást – írták.
Hangsúlyozták: az ügy áthelyezésével csak a bíróságot jelölte ki az OBH elnöke. Ezt követően az adott bíróságon, az ott előre meghatározott ügyelosztási rend szerint kerülhet az ügy valamely bíróhoz, bírói tanácshoz.
Közölték azt is, hogy „a sajtóérdeklődés elmaradása miatti aggodalom is megalapozatlan”. Jelen technikai lehetőségek mellett minden, vidéki bíróságon folyó ügyben biztosított a teljes sajtónyilvánosság – írták.
A közleményében kitértek arra, hogy az OBH elnökének döntésével szemben jogorvoslatnak van helye. Az érintett peres fél az eljáró bíróságot kijelölő határozat ellen fellebbezéssel élhet, ezt a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el.
A sukorói telekcsereügy öt vádlottja közül három augusztus elején levélben fordult az OBH elnökéhez. Közölték, hogy elhamarkodottnak és megalapozatlannak tartják a Fővárosi Törvényszék elnökének azon kezdeményezését, hogy a büntetőügy tárgyalására más törvényszéket jelöljenek ki.
Forrás: mti