Egy eddig meg nem épített, új szárnnyal és föld alatti bővítményekkel is kiegészül az Iparművészeti Múzeum, megvalósul a palota belső körbejárhatósága a kiállítási tereken át, és a közönség elől eddig elzárt helyek is megnyílnak, például a belső udvar. Ez derül ki az épület rekonstrukciójára és értéknövelő tervezésére május elején kiírt pályázat eredményéből, melyet a Vikár és Lukács Építészstúdió Kft. nyert meg. Az eredményt pénteken Takács Imre főigazgató és Jékely Zsombor főigazgató-helyettes ismertette. A győztest harminckét érvényes pályamű közül választotta ki a zsűri, s egy második (Balázs Mihály Építész Műterme Kft.) és két harmadik helyezettet (Építész Stúdió Kft.; Lévai Tamás/Tarka Kft.) is díjazott, továbbá hat pályaművet megvételre jelölt ki.
A pályázat célja egy XXI. századi igényeknek megfelelő múzeum kialakítása, az Üllői úti múzeumpalota meg nem épült, Hőgyes Endre utca felőli hátsó sarkának megtervezése, a Magyar Design Múzeum elhelyezése, valamint a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte XIX. századi épület építészeti értékeinek megtartása, megújítása volt. Nagy érdeklődést váltott ki a nem mindennapi építészeti feladat: hozzátenni Lechnerhez. Részben ez magyarázta a pályázók magas számát. A feladatban nyilvánvalóan a legvonzóbb elem a hiányzó épületrész pótlása volt, amelyet a kiírás szerint nem Lechner másolásával, hanem a modern építészet formai és technikai eszközeivel kellett megoldani.
Rendkívül változatos megoldások születtek. Az elképzeléseket bárki megismerheti az aulában szeptember 5-ig ingyenesen látogatható tervkiállításon. A hiányzó épületszárny, amelyet pótolni kellett, a szabályozási terv szerint egy L alakú saroktag, ám ezt nem minden pályázó tartotta magára nézve kötelezőnek. A második helyen díjazott pályázat például egy öreg platánfa megtartása miatt nem építette volna meg ezt az L alakú formát. Volt, aki erre a hiányzó helyre egy Lechnerrel erősen vetélkedő, modern tornyot képzelt el. Sokan használták fel modernizálva a lechneri motívumokat: például a Zsolnay-cserépfedés hatszögekből álló, zöld kerámiahálózatát alkalmazták volna az új épületelem homlokzati burkolataként, de volt, aki a szecessziós épület virágmotívumait ismételte volna meg valamilyen módon. Mások az épület belső udvarának beépítésével, lefedésével kívántak új, futurisztikus tereket létrehozni vagy tetőkerteket kialakítani. Az udvarra benyúló, üvegtetős aulatömb egyes elképzeléseken hidakkal kapcsolódott volna a megépülő új épületrészhez. Más tervezők modern üvegkockába csomagolták volna az aula tömegét, s egyebek mellett ebben a kubusban hoztak volna létre új tereket. Mint említettük, a nyertes pályamű a Vikár és Lukács Építészstúdió Kft. műve lett. A bírálat szerint ez a terv felelt meg legjobban a múzeum igényeinek, korszerűen, elegánsan, de Lechner épületével nem konkurálóan oldotta meg a beépítés problémáját. E terv alapján a bővítmények megépítése után a múzeum alapterülete mintegy negyedével, ötezer négyzetméterrel nőhet. Vikár András építész, a nyertes kft. ügyvezetője lapunknak azt mondta: céljuk a múlt megőrzése és a ma megmutatása volt. Ehhez hasonló feladatot oldottak meg a Hűvösvölgyi úti régi hadapród iskola, újabb nevén Akadémia Park főépületének megújításakor, az általuk tervezett Officium irodaház kialakításakor is.
Mint tervükön látható, a Hőgyes Endre utcai sarokbeépítés megtartja a szabályozási tervben rögzített L alaprajzot, s játékosan követi a nyeregtetős épületkubust is, de a tetőéleket olyan formabontóan vezeti, hogy egy éles kristályszerű alakzat jön létre. Ezt a kristályhatást erősíti, hogy a felmenő falak és a tető is homogén, csillogó üvegburkolatot kapnak. A Hőgyes Endre utca felől látszóbeton homlokzat készül, önálló bejárattal az itt elhelyezendő dizájnmúzeumba, étterembe és az Iparművészeti udvarára. Ez a bővítmény „része az egésznek, mégis egy másik kor lenyomata. Kapcsolatait a lechneri világgal és épülettel nem formai vagy anyaghasználati módjával, hanem funkcionalitásával, együttműködő szellemével fejezi ki –olvasható a műleírásban. – Ahol szükséges, szolgál és segít, de egyúttal kifejezi korunknak az egyszerűség, tisztaság és szabadság iránti vágyát. Az egyszerű, bontatlan tömör és üvegfelületek, a homogén fal- és tetőkezelés, a világos színek, a külső zártság és a belső nyitottság mind ezt szolgálják.”
A „kristály” megépülésével megvalósul a múzeum belső körbejárhatósága. Odabentről, az üvegen át remek rálátás nyílik az udvar szép belő homlokzataira. A győztes terv nem tartalmaz udvari beépítést, az úgynevezett kisebb és nagyobb udvar megnyílik majd a látogatók előtt, parkosított közösségi térré válik. A hasznosíthatóság megkövetelte konferenciaterem és ideiglenes kiállítótér megépítését is: ezt a kisebbik udvarrész alápincézésével és az aula alatti feltöltés kibontásával nyerik majd. Járható lesz az aula fölötti üvegtető körüli tetőterasz is.
A rekonstrukció részének tekintik a homlokzatokon és az épületbelsőben az eredeti színek, szerkezetek feltárását, rekonstrukcióját. Beleértve az 1920-as években eltüntetett belső díszítőfestés, valamint az üvegcsarnokhoz csatlakozó terek mennyezeti stukkódíszeinek, a csarnok növényi mintás terrazzo padozatának pótlását, a nagycsarnok tetőzetének színes üvegezését, a korhű lámpák és falikarok alkalmazását. És természetesen a nemrég eltávolított kupolacsúcsdísz pótlását is.
Javítani kívánnak a múzeum környezeti illeszkedésén is, az épülettel együtt felújítják a szomszédos Angyal István teret, a metróaluljáróból pedig a kupolára tájolt, „rávezető” rámpát alakítanak ki, és már itt megjelennek majd a kiállítások hirdetményei.
A nyertes pályázóval azonnal megkezdik a közbeszerzési tárgyalásokat, mondta Jékely Zsombor gyűjteményi főigazgató-helyettes. Az engedélyezési tervek 2013 március végére kell, hogy készen álljanak. Az EU-s forrásokból megvalósítani remélt beruházás becsült költsége 15 milliárd forint lesz, s a mai tervek szerint 2016–2017-re készül el.
forrás:nol.hu