A magyar kormány nem hagyja magukra az állattartókat a magas gabonaárakból következő nehéz helyzet kezelésében – olvasható Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter írásbeli válaszában, amelyet az Országgyűlés honlapján tettek közzé hétfőn. A dokumentumból kiderül: a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) már a kormány elé terjesztette a rendkívüli időjárási körülmények és a magas takarmányárak következtében nehéz helyzetbe került állattenyésztők megsegítését célzó javaslatcsomagját.
A tárcavezető Szabó Rebeka (LMP) országgyűlési képviselő „Tervezi-e a Kormány a belföldi terménykészletezés szigorú ellenőrzés alá vonását?” című kérdésére reagálva ismertette álláspontját a témában.
Jelezte: a tárca az aratás kezdetétől fogva folyamatos párbeszédet, egyeztetéseket folytat a gabonatermesztéshez és a takarmányozáshoz kapcsolódó termékpályákkal, érdekképviseletekkel és minden szükséges és lehetséges intézkedést megtesz a problémák orvoslására.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország ezen a területen uniós tagországként az állami beavatkozások kapcsán csak az EU-s szabályok betartásával járhat el, az Európai Unió közös piaci elvét tiszteletben tartva kell megoldást találni a takarmánypiacon jelentkező gondok enyhítésére. A kormányzat minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az aratást követően a raktárakba betárolt búza, árpa, valamint az ősszel betakarításra váró takarmánykukorica és napraforgó megvásárlását a magyar állattartók számára lehetővé tegye – közölte, rámutatva: a határok lezárására, a kivitel közvetlen módon való korlátozására ugyanakkor az uniós jogszabályi környezetben nincs mód.
A helyzet stabilizálása és a kínálat növelése érdekében az Európai Bizottsággal történt egyeztetést követően megjelent az a végrehajtási rendelet, amely a búzaimportvámok felfüggesztését ez év december 31-ig meghosszabbította. A döntés nyomán további 1,5 millió tonna közepes és gyenge minőségű búza kerülhet az EU piacára harmadik országokból vámmentesen – közölte.
Hozzátette, hogy jelenleg az összes jelentős gabonaféle vámmentesen kerülhet az EU belpiacára, ezzel is elősegítve a megfelelő kínálat megteremtését. A kínálat növelésére tett intézkedések mellett a hazai és európai árak növekedése is korlátozza a kivihető gabona mennyiségét; így az európai – és ezen belül a magyar – gabonamérleg várhatóan tartható lesz, ugyanakkor tartósan magas árszintre kell felkészülni – mutatott rá Fazekas Sándor.
Hozzáfűzte: az állattenyésztést, és ezen belül különösen az abrakfogyasztó ágazatokat a nagy hőség mellett elsősorban a rossz európai és amerikai terméskilátások miatt az utóbbi egy hónapban drasztikusan megugrott tőzsdei takarmányárak veszélyeztetik.
A Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése az állattenyésztésben tevékenykedő szakmai-érdekképviseleti szervezetek képviselőivel részletesen áttekintette a kialakult helyzetet, és megállapodott velük abban, hogy a kormány segítségét kéri a rendkívüli időjárási körülmények és a magas takarmányárak következtében nehéz helyzetbe került állattenyésztéssel is foglalkozó gazdák megsegítésére. Ennek érdekében egy részletes javaslatcsomagot dolgozott ki a VM, amelyet már a kormány elé terjesztett – tudatta a tárcavezető.
Közölte: a hazai búza és kukorica gazdaságbiztonsági készletek lényegében fel vannak töltve, a készletek frissítő cseréje pedig a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően megtörtént. Úgy ítélte meg, hogy az egyeztetésekét követően kialakuló intézkedések – párosulva az ágazat szereplőinek erőfeszítéseivel – enyhíthetik az érintetteknél a magas gabonaárakból következő nehéz helyzetet.
Fazekas Sándor ismertette azt is: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) július 31-i jelentése alapján a búza aratása 98 százalékon állt. A learatott búza mennyisége ekkor 3,95 millió tonna volt. Az idei búza minősége kitűnő, a termés nagy része étkezési kategóriába esik. A belföldi éves búzafelhasználás élelmezési célra 1,2 millió tonna körül alakul, míg a takarmánycélú felhasználás további 0,9-1 millió tonnát köt le. Ezek alapján tehát a belföldi felhasználást jelentősen meghaladó árukészlettel számolhatunk – összegzett.
A kukorica esetében a NÉBIH július 27-i termésbecslése 6,15 millió tonnás eredménnyel számol, amely a további időjárás függvényében jelentősen változhat. Az ország éves kukorica felhasználása 4,5 millió tonna körül alakul, így a kukoricatermés is várhatóan jelentősen meghaladja a hazai fogyasztást – olvasható Fazekas Sándor válaszában.
Forrás: mti