Eltűntek a Sukoró-ügy iratai? Hiába kért iratbetekintést, sehol nem tudta megnézni a Sukoró-ügy iratait Tátrai Miklós ügyvédje. Törvényt sért-e a bíróság, vagy hiba van a bíróságok kijelöléséről rendelkező törvényben?
Sehol nem tudott betekinteni a Sukoró-büntetőügy irataiba az egyik vádlott ügyvédje – derült ki Tátrai Miklós blogjáról. A bonyodalmat az okozza, hogy – mint azt a NOL megírta – az ügy kijelölés alatt van Handó Tündénél, az OBH elnökénél, ugyanis a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának vezetője, Mikó Gergely a bíróság túlterheltségére hivatkozva kérte az ügy áthelyezését. Az akta fellelési helye a bíróság iktatórendszere alapján nem állapítható meg – írja Tátrai blogja.
A Népsdzabadság megkereste Tátrai Miklós védőügyvédjét, aki elmondta: a büntetőeljárási törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy az eljárás résztvevői bármikor – nyitvatartási időben – betekinthetnek mindazon iratokba, amelyeket az ügyészség a vádemeléssel együtt a bíróságnak továbbított.
– Mivel a sajtó hetek óta cikkezik arról, hogy kész a vádirat, ezt az ügyészség is közölte, sőt a bíróság azt is elmondta, hogy kérték az ügy áthelyezését, valamint mekkora mennyiségű iratot kell feldolgoznia a bírónak, úgy döntöttem, betekintek a vádiratba és néhány más dokumentumba is. A vádiratot ugyanis csak a kijelölt bíróság küldi meg, azonban minimum egy hónap, mire a kijelölésről szóló elnöki döntés jogerőssé válik – mondta Dezső Antal ügyvéd.
Ez azonban nem sikerült: a Fővárosi Törvényszéken ugyanis azt közölték az ügyvéddel, hogy az iratok fellelési helye a bíróság iktatási rendszere alapján nem állapítható meg. Minthogy az ügy kijelölés alatt van, Tátrai megpróbálkozott az Országos Bírósági Hivatalban is, ám itt úgy tájékoztatták, hogy ők az aktákat nem kapják meg, csak az indítványt, amelyben az illetékes bíróság vezetője kéri az ügy áthelyezését. Ma tehát nem lehet tudni, hol vannak az iratok.
Ugyanakkor e példa alapján két dolog egyértelmű: sérül a vádlottak törvényes joga, amikor nem tekinthetnek be az iratokba, tehát az eljárás ezen a ponton törvényt sért. – Nyilvánvaló, hogy az áthelyezés miatt egyfajta átmeneti állapotról van szó, a büntetőeljárásról szóló törvény azonban nem rendelkezik ilyenről, hanem arról rendelkezik, hogy biztosítani kell az iratbetekintést – mondja Dezső Antal.
Sokkal érdekesebb problémára világít rá az a tájékoztatás, miszerint az áthelyezési kérelemmel együtt az illetékes bíróság nem küldi meg az iratokat az OBH elnökének: ebből ugyanis arra lehet következtetni, hogy az elnök úgy jelöli ki az ügyben eljáró bíróságot, hogy nincs információja a meghallgatni indítványozott tanúk lakhelyéről, hogy hány embernek kell a tárgyalásra utazgatnia s így tovább. Dezső Antal szerint emiatt több vádlott ügyvédje vissza is adhatja az ügyet, például azért, mert azzal szembesül: olyan vidéki bíróságra tették az ügyet, amelyen a tárgyalási részvétel már nem fér bele az idejébe, avagy olyan szinten növeli az ügyvédi költségeket, hogy azt már az ügyfél nem tudja vállalni – írta a NOL.
Forrás: 168ora.hu