A Mansfeld-ügy egykori elsőrendű vádlottja úgy véli, a megtorlás mellett az elrettentés volt a célja Mansfeld Péter halálos ítéletének.
Blaski József, a Mansfeld-ügy elsőrendű vádlottja a Hír TV Rájátszás című műsorában elmondta: azért kaphattak ilyen súlyos büntetést, mivel Mátsikék úgy gondolhatták, olyan büntetést kell kiszabni, hogy az ifjúság ne is merjen gondolni egy új, úgymond „ellenforradalomra”.
Blaski hozzátette: sok olyan bíró volt akkoriban, aki nem ítélte el az ’56-os eseményeket, inkább otthagyta a munkáját a bíróságon. Az idős férfi elmondta továbbá, hogy őt és Mansfeldet is bántalmazták a kihallgatások során, mert nem akartak vállalni olyan bűncselekményeket, melyeket nem követtek el. Félrevezették őket: azt mondták, vállalják el a bűncselekményeket, ugyanis fiatalok, nem kaphatnak súlyos büntetést. Visszaemlékezése szerint olyan légkör alakult ki a bíróságon, hogy végül a fiatalok elismerték a vádakat. Hozzátette: ledermedtek, mikor meghallották, hogy Mansfeld Péter ítéletét halálbüntetésre változtatták, majd a többiekét is súlyosbították.
Blaski elmondta: van még benne némi gyűlölet Mátsik György ügyész iránt. Úgy érzi, megtorlásról volt szó, és a bíróságot a szovjet csapatok jelenléte is befolyásolta az ítélet során.
Ellenforradalomnak tartja 1956-ot, és nem érzi magát bűnösnek Mansfeld Péter kivégzése miatt a fiatal forradalmárra halált kérő ügyész. Mátsik György lakása ajtaja mögé bújva válaszolt a Hír TV kérdéseire. Mansfeld László szerint az ügyész gyűlölettel hajtotta végre feladatát. Bővebben>>>
Évtizedekkel az után, hogy halálbüntetést kért Mansfeld Péterre, Mátsik György a Gyerekekért Alapítvány kuratóriumában tevékenykedett olyan személyiségekkel, mint például Kósáné Kovács Magda. A MÉH Tröszt volt vezérigazgatója ügyészi munkájáról azt mondta, parancsot teljesített.
Forrás: mno.hu