Elsősorban a Csatáry-ügyről írtak külföldi lapok pénteken, a La Libre Belgique pedig a Kanadában menedéket kereső magyar romák problematikáját boncolgatta.
A Berliner Zeitung című német baloldali lap a Csatáry-üggyel foglalkozott, amelyről a Der Spiegel című német hetilap is beszámolt az internetes kiadásában.
A Berliner Zeitung Frank Herold Magyarország letartóztatja a feltételezett náci tettest című beszámolóját közölte, amelyben a szerző Áder János államfő izraeli útjával kapcsolta össze Csatáry László ügyét. Kifejtette: Áder „kényes küldetést” teljesített, amelynek során Benjámin Netanjahu miniszterelnök elmondta, hogy „erősen aggódik az antiszemitizmus magyarországi visszatérése miatt”, így a Csatáry László őrizetbe vételéről érkezett hír „kisebb felszabadító csapásként hatott”.
A Der Spiegel internetes kiadása A jó erőben lévő Csatáry úr nevetségessé teszi a magyar igazságszolgáltatást címmel közölte Jan Puhl beszámolóját. A szerző úgy vélte: Csatáry László őrizetbe vétele „bizonyosan részben a nemzetközi nyomás hatására történt meg”. Hozzátette: „ezenkívül” az államfő Izraelben részt vett a Raoul Wallenberg-emlékünnepségen, és „nem vette volna jól ki magát, ha az ősz háborús bűnös továbbra is háborítatlanul élvezhette volna élete alkonyát”.
http://www.spiegel.de/politik/ausland/ns-kriegsverbrechen-fall-csatary-blamiert-ungarns-justiz-a-845354.html
A Csatáry-üggyel a Le Monde szerint Magyarország legsötétebb múltjának szelleme éledt fel éppen akkor, amikor az országra az antiszemitizmus gyanúja vetül. A vezető francia liberális lap kiemelte, hogy Csatáry László annak ellenére nyugodtan élhetett budapesti lakásában, hogy a Simon Wiesenthal Központ 2006-ban értesítette a magyar hatóságokat, és tavaly szeptemberben a lakcímét is közölte az ügyészséggel.
A neonáci honlapok dühét kiváltó ügy a tudósító Joelle Stolz meglátása szerint kínos Orbán Viktor kormánya számára. Az „antiszemita íróknak a Nemzeti Alaptantervben történő rehabilitálásától kezdve a héber nyelvnek érettségi vizsgatárgyként való megszüntetéséig, vezető politikusok szájából a gazdasági árnyékhatalmakra való utalásokon át” a lap szerint olyan negatív hangulat uralkodott el Magyarországon, amely ellenérzéséket vált ki Washingtonban, Brüsszelben vagy Jeruzsálemben. A lap azt is hangsúlyozta, hogy izraeli útján Áder János sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar állam egykoron nem védte meg a zsidókat, de a köztársasági elnök azt elfelejtette megemlíteni, hogy a Horthy-rezsim antiszemita törvényeket vezetett be, elkobozta magyar állampolgárok vagyonát és aktívan részt vett a deportálásokban – írta a Le Monde.
A Kanadában menedéket kereső magyar romák „kemény visszatéréséről” írt a La Libre Belgique című brüsszeli napilap. Christine Dupré közép-európai tudósító a cikkben emlékeztetett arra, hogy egy új kanadai jogszabály miatt a következő hónapokban mintegy 5200 magyar romának kell visszatérnie hazájába, hiszen Magyarországon nem minősülnek politikailag fenyegetett személynek.
Emlékeztetett arra: a magyar kormány igyekszik biztosítani kanadai partnerét, hogy a visszatérő romákat jó körülmények fogadják. Utalt ugyanakkor a Magyar „Gárdához közeli milíciák terrorkampányára” is, megjegyezve, hogy „néhány, nagy sajtónyilvánosságot kapott letartóztatáson kívül a hatóságok nem tesznek semmit”.
Megállapította a cikk azt is, hogy a Kanadába vándorolt közép-európai romák már letettek arról, hogy egy „kanadai Eldoradóról” álmodozzanak. (http://www.lalibre.be/actu/international/article/750865/le-dur-retour-des-roms-du-canada.html)
Forrás: mti