A Budapesti Nyomozó Ügyészség őrizetbe vette és gyanúsítottként hallgatta ki szerdán Csatáry Lászlót. „Emberek törvénytelen kínzásával megvalósított háborús bűntettel” gyanúsítják a férfit, aki 1944-ben a kassai gettó parancsnokaként több ezer ember deportálásában vett részt, és történészek, valamint a Simon Wiesenthal Központ szerint különösen kegyetlenül bánt velük.
A házi őrizetbe helyezett 97 éves Csatáry kihallgatása során tagadta a bűncselekmény elkövetését, 1944-es szerepéről pedig annyit mondott: parancsokat hajtott végre, kötelességét teljesítette.
Mint arról korábban már írtunk, a Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly szeptemberben Efraim Zuroffnak, a náci bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ vezetőjének a feljelentése nyomán rendelt el nyomozást az ügyben. A nyomozás híre csak a tavasszal került nyilvánosságra, ám részleteiről nem nyilatkozott az ügyészség. A múlt vasárnap azonban a The Sun című brit bulvárlap riportot közölt arról, hogy megtalálták Budapesten a háborús bűnös Csatáry Lászlót. Erre a Fővárosi Főügyészség csak egy semmitmondó közleményben reagált, tegnap azonban már nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy őrizetbe vették Csatáryt. A tényekhez tartozik: az utóbbi hetekben Efraim Zuroff több fórumon is kérte a magyar hatóságokat az eljárás gyorsítására, legutóbb kedd este Áder János köztársasági elnöknek írt levelében sürgette, hogy „amilyen gyorsan csak lehet”, állítsák bíróság elé a férfit.
Az ügyészség közleménye szerint Csatáry a kassai téglagyári internálótábor elöljárójaként rendszeresen, minden ok nélkül verte az internáltakat „korra, nemre, egészségi állapotra tekintet nélkül”. Emellett többször részt vett a koncentrációs táborokba – többnyire Auschwitzba – tartó vonatok indításánál, s még ekkor is kegyetlenkedett az emberekkel. Az ügyészség egy konkrét esetet részletesen is ismertetett. „A negyedik transzport elindítását megelőzően 1944. június 2. napján Csatáry László az egyik deportálandó kérése ellenére megtiltotta, hogy a kb. 80 fővel telezsúfolt, ablaktalan tehervagonokon az abban tartózkodók amúgy is embertelen körülményeinek megkönnyítése érdekében ablakokat vágjanak.” Csatáry brutalitásáról sokat elárul az is: egy lapunknak nyilatkozó történész szerint a kegyetlenkedéseit még a németek is megelégelték.
Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész a sajtótájékoztatón Csatáry Lászlót őrizetbe vételének körülményeiről azt mondta: az elmúlt napok sajtóhírei miatt a férfi számított arra, hogy előbb-utóbb megkeresik a hatóságok, így nem volt különösebben meglepve. A főügyész szerint az egészségileg és szellemileg is jó állapotban lévő Csatáry együttműködő volt. Ugyanakkor tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, vallomásában az 1944-es tevékenységével kapcsolatosan azt állította, hogy csak parancsokat hajtott végre, a kötelességét teljesítette. A sajtótájékoztatón elhangzott: Csatáry kihallgatásakor „egyértelműen kiderült, hogy hozzáállása bizonyos vallású embertársai felé” elfogadhatatlan. Arra a kérdésre, hogy ezt pontosan mit jelent, Ibolya Tibor azt válaszolta: „Elég az 1944-es esztendőre és a gyanúsításra gondolni.”
A megbízott fővárosi főügyész részletesen kitért azokra a napokban elhangzott vádakra, kritikákra, amelyek szerint lassan végezték munkájukat ebben az ügyben. Mint mondta, az ügyészek annak ellenére is gyorsan, szakszerűen, törvényszerűen jártak el, hogy rendkívül nehéz feladatuk volt. Megemlítette: 68 évvel ezelőtt történteket kellett feltárni, ráadásul a még folyamatban lévő nyomozás több országot, Szlovákiát, Izraelt, Kanadát és Magyarországot érintette. További nehézségeket jelentett például annak megítélése is, vajon befolyásolja-e a hazai eljárást, hogy Csatáry Lászlót annak idején Csehszlovákiában távollétében halálra ítélték háborús bűnei miatt. A főügyész – alighanem azokra a vádakra reagálva, amelyek szerint a brit újságírók hamarabb találták meg a náci háborús bűnöst, mint az ügyészek – leszögezte: a The Sun cikkének megjelenése előtt is pontosan ismerték a férfi tartózkodási helyét, ráadásul nem is ott vették őrizetbe, ahol az újságírók megtalálták, hanem egy másik lakásban. Hozzátette: már július 9-én azt állapította meg a Fővárosi Főügyészség, hogy Csatáry meggyanúsítható. Ennek kapcsán azt kérdeztük a főügyésztől: véletlen egybeesés, hogy éppen a The Sun cikke utáni napokban vették őrizetbe a férfit? Azt felelte erre: „Komoly, tervezett nyomozás folyt, és ennek egyik jelentős pontja volt az, hogy a gyanúsítás végre megtörténhetett.”
Ibolya Tibor nem hagyta szó nélkül azt sem, hogy Efraim Zuroff többször, több fórumon, a nagy nyilvánosság előtt sürgette a nyomozást. Mint mondta, Efraim Zuroff a feljelentésében még kifejezetten óvatosságra intette az ügyészséget, nehogy elmenekülhessen Csatáry László. Ehhez képest – folytatta – éppen ő volt az, aki többször is a sajtóhoz fordult, veszélyeztetve ezzel a nyomozás sikerét. Ibolya Tibor megemlítette: „Zuroff úrnak többször jelezte az ügyészség, hogy tevékenysége veszélyezteti a nyomozás eredményességét, ennek ellenére a The Sun újságírói azt állították, hogy Zuroff úrral együttműködve dolgoznak.”
Ibolya Tibor fontosnak tartotta kijelenteni: határozottan visszautasít minden olyan véleményt, amely arra enged következtetni, hogy az ügyészség bizonyos személyekkel szemben nem jár el. Ennek kapcsán megjegyezte azt is: „Az első pillanattól kezdve úgy gondoltam, hogy ez olyan ügy, amely nagyobb odafigyelést igényel. És ilyen ügy álláspontom szerint a Biszku-ügy is.”
Feljelentés a Kuruc.info ellen
A Kuruc.info 100 ezer forint jutalmat, „vérdíjat” ajánlott fel azoknak, akik érdemi információval szolgálnak a kassai gettó egykori parancsnoka letartóztatását sürgető hétfői flashmob résztvevőiről. Az aktivistákról készült felvételeket feltöltötték a neonáci hírportálra.
Válaszul a flashmob egyik szervezője, Gergely Andrea feljelentést tesz a portál ellen. „Európában egész egyszerűen elfogadhatatlan a személyes adatok ilyen súlyú megsértése” – vélekedett a szervező.
Forrás: nol.hu