Az Európában és a Magyarországon terjedő antiszemitizmussal foglalkozott és egyértelmű fellépést sürgetett a magyar kormánytól Katrina Lantos Swett, Tom Lantosnak, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága néhai elnökének lánya a The Huffington Post nevű amerikai liberális portálon megjelent blogbejegyzésében.
Katrina Lantos Swett, aki a Lantos Alapítvány az Emberi Jogokért és Igazságosságért nevű szervezet elnöke, úgy véli: a magyar kitüntetését visszaadó Elie Wiesel azért határozta el magát e „drámai lépésre”, hogy „ráébressze a világot a szélsőjobboldali magyar politikai diskurzusban megnyilvánuló nyílt antiszemitizmusra”, valamint „szélesebb reflektorfénybe állítsa azt az aggasztó magyar tendenciát, hogy megpróbálják rehabilitálni a háborús idők azon vezetőit, akik mélyen érintettek voltak több százezer magyar zsidó deportálásában és meggyilkolásában”. Emlékeztetett arra, hogy a Rágalmazás Ellenes Liga (ADL) egy márciusban nyilvánosságra hozott felmérése szerint a magyarországi válaszadók 63 százaléka értett egyet az antiszemita megállapításokkal. A kialakult légkörért az „újfasiszta” Jobbikot okolta. A szerző megemlítette a volt főrabbi elleni verbális támadást, a budapesti Wallenberg-szobor és egy zsidó temető meggyalázását.
„Az ilyen bűncselekményeket Orbán Viktor miniszterelnök és az ellenzék vezetői, csakúgy mint Magyarország nagy egyházainak többsége – helyesen – elítéli. Egy civilizált társadalomtól ennél kevesebb nem várható el” – írta Kartina Lantos Swett. „Mi több, a kormány fontos lépéseket tett annak tudatosításában, hogy Magyarország tragikusan bűnös 600 ezer magyarnak a holokauszt idején történt megsemmisítésében. 2012-t Raoul Wallenberg-évnek nyilvánította Wallenberg születésének századik évfordulója alkalmából, számos fontos eseményt és konferenciát rendezett azzal a céllal, hogy a múlt példáival tanítani és azokból tanítani lehessen” – írta Tom Lantos lánya. Idézte Martonyi János külügyminisztert, aki a Wallenberg-év megnyitóján kijelentette: „A vészkorszak idején a magyar állam megmérettetett és könnyűnek találtatott. Nem tudta megvédeni állampolgárait, sőt – jóllehet idegen megszállás alatt – de elpusztításukhoz is segítséget nyújtott”.
Lantos Swett szerint ezek „fontos és dicséretes” erőfeszítések, de „nem elegendőek”. „Az Orbán-kormánynak többet kell tennie annál, hogy egyszerűen támogatja a toleranciapárti kezdeményezéseket; ezeket a pozitív kezdeményezéseket könnyű aláásni, vagy semmibe venni, amikor – Elie Wiesel szavaival élve – a hatóságok bátorítják a magyar múlt tragikus és bűnös epizódjainak tisztára mosását'” – írta Lantos Swett.
A The Washington Times című konzervatív napilap internetes változatában kedden megjelent kommentárjában Szapáry György, Magyarország washingtoni nagykövete, Orbán Viktor miniszterelnök volt gazdasági tanácsadója kifejtette: az Európai Központi Bank (EKB) helyesen teszi, hogy ragaszkodik ahhoz, az EU tagországainak a gazdasági növekedés érdekében csökkenteniük kell az állami költségvetés hiányát és az államadósságot. Szapáry emlékeztet arra, hogy Mario Draghi, az EKB elnöke a minapi görög parlamenti választások előtt figyelmeztetett: ha a tagországok nem tesznek eleget az említett követelményeknek, akkor veszélybe sodorják a garanciákat, amelyeket a központi bank tud adni a „hosszú távú terv” megvalósulására. A magyar kormány egyetért Draghi álláspontjával, és 2010-es hatalomra kerülése óta drámai intézkedésekkel az akkorinál sokkal erősebb helyzetbe hozta az ország gazdaságát, a megvalósított strukturális reformokkal pedig még erősebbé teszi azt. Az intézkedések hatékonyságát idén májusi előrejelzésében igazolta az Európai Bizottság – emlékeztetett Szapáry.
http://www.washingtontimes.com/news/2012/jun/26/the-world-was-able-to-breathe-a-sigh-of-relief-aft/
A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap csütörtöki számában az Európai Unió (EU) egységét szorgalmazva bírálja a kettős mérce alkalmazását, azaz Magyarország és Spanyolország megkülönböztetését. Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke a lapban kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy az EU Magyarországot „a makrogazdasági szigor kisebb megszegéséért az európai források befagyasztásával fenyegeti”, míg például a spanyolokat ugyanezen szabályozások nagymértékű áthágása esetén bőkezűen támogatja. A cikk szerint az EU-nak nem érdeke a kisebb és az euróövezeten kívüli országok hátrányos megkülönböztetése, mert a közösség esetleges kettészakadásának következményei károsabbaknak bizonyulhatnak, mint a válság gazdasági és pénzügyi kihatása.
http://www.rp.pl/artykul/9157,905006-Unia-nie-moze-peknac.html
Forrás: mti