Június 28-án parlamenti választásokat tartanak Mongóliában. A közép-ázsiai sztyeppéken elterülő, 1 564 116 négyzetkilométer területű Mongólia két országgal: északon Oroszországgal, keleten, délen és nyugaton pedig a Kínai Népköztársasággal határos. A 3179 ezer fős népesség (2011) 94,5 százaléka halha mongol. A vallások közül a buddhista lámaista, a sámánista és a muzulmán vallás terjedt el. Az ország fővárosa a 949 ezer lakosú Ulánbátor. A hivatalos nyelv a mongol, de beszélik a kazahot, az oroszt és a kínait is. A hivatalos pénznem a tugrik.
Gazdaság
Az 1990-es évektől a jelentős érc- és ásványkincskészleteknek köszönhetően elsősorban a bányászat indult fejlődésnek. Az ország nyitottá vált a fejlett nyugati országokkal való gazdasági együttműködésre, azok támogatására és a külföldi tőke beáramlására. 2006-ban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a kis- és középvállalkozások támogatására hitelmegállapodásokat írt alá az ország vezetésével. A bányászat mellett a mezőgazdaság, azon belül a nomád állattenyésztés a fő megélhetési forrás. A 2011. évi főbb gazdasági mutatók: a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése 17,3 százalék, az egy főre jutó GDP 4500 amerikai dollár, az infláció 10,6 százalék, a munkanélküliségi ráta 9,9 százalék.
Történelem
Mongólia területén emelkedett fel a hun és az avar birodalom, a terület később a Türk Birodalom része volt, majd ujgur és kirgiz uralom alatt állt. Az első mongol állam Temüdzsin, a későbbi Dzsingisz kán nevéhez fűződik (1162-1227), aki erős nomád birodalmat hozott létre, legyőzte szomszédait, uralma Észak-Kínára és Közép-Ázsiára is kiterjedt. A mongol hadak legyőzték az orosz fejedelmeket, meghódították Perzsiát, Elő-Ázsiát, Koreát, Hátsó-Indiát, Indonéziát és Kínát, 1241-ben betörtek Lengyelországba és Magyarországra („tatárjárás”). A hatalmas birodalom önálló részekre – Arany Horda, Ilhanida-, Csagatáj, Ögödej-birodalom – esett szét. Kubiláj kán meghódította Kínát, és megalapította a Jüan-dinasztiát (1279-1368). A mongol birodalom Timur Lenk (1336-1405) uralkodása alatt élte másodvirágzását. A 17. század második felében Mongólia a Kínát uraló mandzsu Csing-dinasztia uralma alá került, 1911-ben szabadult fel, majd orosz protektorátus lett. Mongólia függetlenségét 1921. július 11-én nyilvánították ki. 1924-ben a szovjetek bábkormányt juttattak hatalomra, amely kikiáltotta a Mongol Népköztársaságot.
Mongóliában a Szovjetunió felbomlása után kezdődött meg a demokratikus átalakulás: 1990-ben létrejött a többpártrendszer, 1992. január 13-án a parlament elfogadta az új demokratikus alkotmányt és szabad választásokat tartottak. 1993-ra kivonták a szovjet csapatokat. A hetvenéves szovjet befolyás után gyorsan feléledt a mongol nemzeti büszkeség, ezzel együtt Dzsingisz kán kultusza.
Államszervezet
Az 1992-es alkotmány értelmében Mongólia független, szuverén köztársaság. A köztársaság elnökét általános, közvetlen és titkos szavazással választják négy évre, s egyszer újraválasztható. Legutóbb, 2009. május 24-én tartottak elnökválasztást, amelyet az ellenzéki Demokrata Párt jelöltjeként Cahiagín Elbegdordzs nyert meg.
A legfelsőbb törvényhozó szerv a 76 tagú, négyéves időszakra választott Nagy Állami Hurál. A legutóbb, 2008. június 29-én megtartott parlamenti választásokon 12 párt, egy pártkoalíció és több jelölt indult, de a verseny jórészt az akkori kormányzó Mongol Népi Forradalmi Párt (MPRP) és a Hazafias Demokrata Párt (MDC) között folyt. A volt kommunista párt a 76 fős Nagy Állami Hurálban 47, míg az ellenzéki Demokrata Párt 26 képviselőhelyhez jutott. A kormány élén 2009. október 29. óta Szühbatrin Batbold miniszterelnök áll.
Forrás: mti