Újabb két törvényt küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek Áder János.
A köztársasági elnök döntése – a parlamenti honlapon kedden megjelent adatok szerint – a járások kialakításáról szóló törvényt, valamint az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjára vonatkozó jogszabályt érinti.
Áder korábban több törvényt is azért küldött vissza, mert azokat szerinte a kormánytöbbség az országgyűlési törvény megsértésével fogadta el. A zárószavazás előtti, utolsó pillanatban történő érdemi módosítás ugyanis ilyennek minősül, mert csorbul a képviselők ellenőrzési lehetősége.
Áder a vétók kapcsán kijelentette: tartalmuk mellett a jövőben is vizsgálni fogja a jogszabályok elfogadásának körülményeit. Eddig összesen öt törvényt küldött vissza, de tartalmi ok miatt még nem emelt kifogást.
A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz négy zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtottak be. Ebből az Országgyűlés hármat fogadott el, ezek közül kettő a járások ügyéhez kapcsolódik, egy viszont, amit Kósa Lajos fideszes képviselő nyújtott be, a szerencsejáték törvényt és a szervezett bűnözés elleni törvényt módosítja.
A jogrendszer túlszabályozottságát csökkentő deregulációs törvényjavaslattal kapcsolatban Ádernek más a kifogása, bár ahhoz is érkezett módosító indítvány az utolsó pillanatban.
Az egyik kifogásolt rendelkezés a polgári perrendtartási törvény (pptv) hatályba léptetéséről, végrehajtásától szóló törvényerejű rendeletet egészíti ki, de nem határozza meg, pontosan mely törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre vonatkozóan kell alkalmazni a pptv módosított rendelkezéseit. Az elfogadott rendelkezés mindössze annyit tartalmaz, hogy a „2012. évi törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre” kell alkalmazni, de a jogszabály pontos száma nem szerepel a szövegben.
A köztársasági elnök kifogásolja a jogszabályban foglalt, a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását is, amelyből hiányzik a dátum, hogy a budapesti Kossuth Lajos téren lévő szobrok – a II. Rákóczi Ferenc-, a Kossuth-, valamint A forradalom lángja-emlékmű és A Dunánál- (József Attila-) portrészobor – mikortól kerülnek ingyenesen önkormányzatiból állami tulajdonba. Az érintett passzusban csak az szerepel, hogy „2012. ….. napján”.
„A jogbiztonság alkotmányos elve megköveteli, hogy a jogalkotás, s ennek részeként a jogszabályok módosítása egyértelműen követhető és áttekinthető legyen mindenki számára” – hangsúlyozza leveleiben Áder János.
Forrás: MTI