Nem akármilyen csatát vívott a hétvégén a levelek és kéziratok párizsi múzeuma (Musée des lettres et des manuscrits) Bonaparte Napóleon egyik igen ritka levelének megszerzéséért – és győzelmet aratott. Az eredetileg mintegy 60-80 ezer euróra becsült néhány soros írást végül 325 ezer eurón (több mint 95 millió forint) ütötték le, a valaha a császár tulajdonát képező, Párizstól délre található fontainebleau-i kastély közelében rendezett aukción.
Az egyetlen papírlapra írt angol nyelvű fogalmazvány tulajdonképpen házi feladat, amelyet a waterloói veresége után Szent Ilona szigetén fogva tartott császár brit legyőzőinek nyelvén fogalmazott meg 1816-ban, majd lepecsételt a császári pecséttel és korrekcióra elküldött Las Cases grófnak, aki Napóleont angolra tanította.
Az aukció szervezői szerint mindössze három angol nyelvű levél ismeretes Bonaparte Napóleon tollából. A kikiáltási összeg ötszörösére feltornázott eladási ár jól mutatja a dokumentum történelmi értékét – mutatott rá az AP -, hiszen annak ritka bizonyítéka, hogy Napóleon, aki hatalma teljében még lenézően „a boltosok országának” nevezte Angliát, élete alkonyán megpróbálta elsajátítani Shakespeare nyelvét.
Jean-Pierre Osenat, a levelet árverező aukciósház elnöke azt hangsúlyozta, hogy a császár valójában nagy csodálattal tekintett Angliára. „Az angolok tévhitben voltak: Napóleon nem gyűlölte őket, de katonaember volt, és a franciáknak mások voltak az érdekei, mint az angoloknak” – magyarázta.
Emellett alkalmasint a hiúságnak is szerepe volt a császár angol tanulmányaiban: száműzetésében sem volt közömbös neki, hogy mit tartanak róla az emberek. „Szerette volna elolvasni, hogy mit ír róla a brit sajtó” – jegyezte meg Osenat az árverés alkalmából.
Bár Napóleon keményen tanult, s néha késő éjszakáig virrasztva szép eredményeket ért el, még maradt mit tökéletesíteni angoljában – tűnik ki a levélből, amelyet 1806. március 9-én Las Cases grófnak címzett. A gróf volt az, aki később megszerkesztette Napóleon Szent Ilona szigetén írott emlékiratait. Az ő visszaemlékezései szerint a császár azért kezdett angolul tanulni, hogy jobban tudjon értekezni fogvatartóival.
Feltehető persze, hogy nem annyira a levélben található egy-két bicegő megfogalmazás vagy helyesírási hiba miatt képvisel oly nagy ritkaságot és árverési értéket az angol nyelvű Napóleon-fogalmazvány, hanem azért, mert a császár, aki egykor a fél világ ura volt, arra kérte benne nyelvtanárát: legyen elnéző és javítsa ki hibáit. Ilyesmit nemigen olvasni máshol tőle.
Napóleon Waterloo után fogolyként állandó felügyelet közepette élt, minimális „udvartartást”, személyzetet engedélyeztek számára. A nagy hadvezér depressziós lett, és úgy érezte, közeleg a halála. „Nagyon megható szöveg, mivel egyike az utolsó angol nyelvű leveleinek” – mondta az AP-nek Alain Nicolas levéltörténész. „A levél végén Napóleon megjegyezte, hogy hajnali négy óra van – vagyis két órán át írta az alig 13 soros szöveget. Álmatlansággal küzdött és húzta az időt. Fájdalmas gyomorrákja volt, ezért nem jött a szemére álom” – magyarázta Nicolas.
Bonaparte Napóleon Szent Ilona szigetén halt meg 1821. május 5-én, 52 évesen.
Forrás: mti