Az OBH elnöke által januárban meghirdetett hatékonyabb, nyitottabb és gyorsabb ítélkező munka feltételeinek megteremtése a célja az Országos Bírósági Hivatal (OBH) június 1-jén hivatalba lépett két elnökhelyettesének, Hilbert Editnek és Kovács Máriának.
Terveik között szerepel egyebek mellett az eljárási törvények átfogó felülvizsgálatának kezdeményezése, a bíróságok gazdálkodásának áttekintése, új arculat kialakítása – mondták az új vezetők az MTI-nek.
Az igazságszolgáltatás jelenlegi állapotának felmérése során rendszeresen megszólítják mind a 2900 bírót és esetenként be is vonják az igazgatási feladatok ellátásába, a döntések előkészítésébe azokat a bírákat, akik erre munkájuk ellátása mellett szívesen vállalkoznak – fejtette ki Hilbert Edit.
Megjegyezte: negyed századdal ezelőtt, amikor a központi régióban pályakezdőként ítélkezett, több mint 200 ügye volt egyszerre folyamatban, és ez ma sincs másképp. E téren a legsürgetőbb a változás, elsősorban azért, mert tarthatatlan, hogy az állampolgárok vitás ügyei – attól függően, hogy az ország mely településén élnek – hónapok, vagy akár csak évek múlva dőlnek el. Nem elhanyagolgató szempont az sem, hogy az ország különböző pontjain ítélkező bírák munkaterhei között elfogadhatatlanul nagyok a különbségek – tette hozzá.
Az elnökhelyettes szerint az ügyfelek számára átlátható, nyitott igazságszolgáltatás megteremtésének első lépése a megfelelő tájékoztatás, kommunikáció. Ezt a bírósági épületekben és minden más lehetséges csatornán, így elsősorban az interneten fejleszteni kell. A tervek között szerepel, hogy a potenciális ügyfeleket a jelenleginél egyszerűbb, közérthetőbb, módon segítsék hozzá az ügyük elintézéshez szükséges alapvető információkhoz – mondta az általános elnökhelyettes.
Úgy vélte, hosszabb távon ezt segíthetné a jogi ismeretek – elsősorban a munkajog, a családi, társasági és polgári jog, a szerződések, vagy a tulajdon- és birtokjog alapelemei – megjelenítése a középiskolákban.
Az igazságszolgáltatás külsőségeiben is igyekszik megjeleníteni a kibontakozó szemléletváltást. A bíróságok arculatának átformálásához hozzátartozik az új logótól a tárgyalótermekben elvárható viselkedéskultúra elterjesztésén át a tárgyalótermi magatartási kódex kimunkálásáig számos kisebb-nagyobb újítás. A készülő tárgyalótermi magatartási kódex a jogkereső állampolgárok, a sajtó képviselői és a jogászok számára egyaránt rögzíti az igazságszolgáltatás méltóságának megőrzéséhez szükséges érintkezési formákat. A talárviselési szabályzat pedig öltözködési normákat tartalmaz a bírák számára. Az elnökhelyettes megjegyezte, hogy ebben tekintettel kell lenni a bíróságok felszereltségére: miután a törvényházakban még csak elvétve vannak légkondicionálók, 25 fok fölötti hőmérsékletnél engedékeny lesz a regula.
Kovács Mária elnökhelyettes elmondta: az OBH elnöke – élve az új hatáskörökkel – jogszabály-módosításokat kezdeményez például a szakértői törvény szakértői díj előleg fizetésre vonatkozó rendelkezései, a polgári perrendtartás hirdetményi kézbesítéssel foglalkozó szabályai és a szabálysértési bírság megfizetése körében az alkalmazhatóság, életszerűség, illetve a jogszabályi rendelkezések közti ellentétek feloldása érdekében.
Közölte: csökkentenék a bírák adminisztratív munkaterheit, ésszerűsítenék a cég- és felszámolási eljárásokat. A büntető és polgári perrendtartás ősszel kezdődő felülvizsgálata pedig kiterjed olyan problémákra, mint például, hogy a keresetmódosítás lehetősége ne álljon nyitva az elsőfokú eljárás berekesztéséig, a másodfokú bíróság eljárása legyen fellebbezésekhez kötött, maradjon azok keretei között. Felvetődött az is, hogy a kiemelt ügyek eljárási szabályain hol, miként lenne indokolt változtatni, tartható-e például az a rendelkezés, hogy kéthavonta tárgyalásokat kell tartani ezekben az ügyekben.
Az OBH-ban készülő jogszabály-kezdeményezések célkitűzései között szerepel az is, hogy a peres eljárást megelőző, elkerülő közvetítői tevékenység az idén nyugdíjba vonuló több mint 200 bíró közül az erre nyitottak számára nyújtson elhelyezkedési lehetőséget, ami csökkentheti valamelyest az ítélkező bírák munkaterheit – mondta Kovács Mária.
A bíróságok gazdálkodásának felülvizsgálata során az ország helyzetéhez igazodó költséghatékonyabb működés a cél, ugyanakkor bizonyos törvényben rögzített új feladatok finanszírozását is meg kell oldani. Miután a központi költségvetés előkészítése már elkezdődött, az önálló költségvetési fejezetet alkotó bíróságok megkezdték a tervező munkát, és a szaktárca illetékeseivel is zajlanak a tárgyalások – közölte Kovács Mária.
Az év elején kialakult új irányítási struktúra alapvetően menedzser szemléletű, erősíteni kívánja a hivatal szakmai alapokon nyugvó szolgáltató jellegét. A helyzetfelmérés még nem minden területen fejeződött be. Az első, az állampolgárok számára is kézzel fogható eredmények az év második felében, illetve jövőre jelentkezhetnek – fűzte hozzá az új igazgatási vezető.
Az OBH elnökhelyettesi posztjaira év elején meghirdetett pályázat öt jelentkezője közül Áder János köztársasági elnök Handó Tünde, az OBH elnökének javaslatára a napokban nevezte ki határozatlan időre Hilbert Editet általános elnökhelyettesnek, Kovács Máriát pedig elnökhelyettesnek. Mindketten június elsején léptek hivatalukba.
Forrás: mti