Faternak van egy LÖB-je (Legjobb Örök Barát), akit én az élettársának hívok, amúgy Dzsexon a beceneve, léci ne kérdezd miért-biztos könnyebb megjegyezni, mint a Laci, vagy az István keresztneveket, de a fiúk már csak ilyenek.
Amikor beáll a jó idő-és a derekuk-lemennek horgászni Ráckevére.
Elmondom, ez hogy fest.
Reggel 8-kor megáll a ház előtt Dzsexi-mire az egész kerület felkel, mert a sárvédője nem kicsit karcolja az aszfaltot- és dudál és kiabál, hogy Pistiiii!!!!!!!!!
Fater összekapja magát, lemegy, elindulnak Ráckevére. Odafelé megállnak a piacon, vesznek néhány tonna sült oldalast meg kenyeret, kistermelőktől házi bort-sört-pálinkát, meg gyakorlatilag mindenből 1 lityót, ami folyékony és ezután elindulnak a házba.
A horgászás a következőképp zajlik:
Megérkeznek a többiek, elkezdődik a klubtihany (traccsparti), közben felszerelik a botokat, nyomkodnak masszát az etetőbe, csontit meg kukoricát a horogra és bedobják a Duna közepibe a cuccot. Ez általában csak sokadszori nekifutásra megy mert bazmeg miért a fára dobod, bazmeg beakadt a stégbe, bazmeg leszakadt a damil és bazmeg hova repült a csonti kezdetű előadások kerülnek a porondra. Végül kapásjelző fel, bot letesz.
Tűzrakás-közben aktív odafigyelés, nehogy a test esetleg kiszáradjon, ezért másodpercenként pótolják a kőkeményen kiizzadott testnedveket nagyon alacsony víztartalmú alkohollal. Bográcsozás, vagy szalonna sütés, 2-3 doboz cigaretta elfüstölése a szúnyogok miatt, irtózatos bezabálás, éneklés, dajdajozás, lepihengetés. Ocsúdás este 8 körül, hogy bazmeg ég a tűz, újabb szociális élet a telek különböző pontjain, oldalas bevitele gyomorba kenyérrel, fokhagymás kovászos uborkával, a nagy ijedelemre némi nemű kicsiny poharakba töltött szesz, majd a hazai bortermelő vidékek orális ellenőrzése.
Beszélgetés, szivatás, sztorizás reggel 7-ig.
Beájulás de nagyon csúnyán.
Délben felriadás, mert ezerrel tűz a Nap, na vegyük ki a botokat. És a kúrvaaannyát a rohadék halak megint leették a kukacot, a kukoricát, meg az etetőből a tápot. Van pofájuk közel 24 óra alatt ezt tenni. Ez teljesen érthetetlen. Mert a Pisti rossz helyre dobta be a botot, mert a damil, mert a villantó, mert a rablás, mert az ívás, mert a sodrás, mert a kifogás hegyek, hogy mindenki baszott ránézni a botokra.
Telefon haza az asszonynak, lógó orral, hogy megint nem volt kapás… Csalódott és megalázó ígérgetés, hogy hazafelé a csarnokban majd veszünk halat.
Kocsiba be, csarnok előtt megállás, csarnokba be, ott a zöldséges Gyuszi, vele traccsparti, több tonnányi ecetes pepperóni és koviubi megvásárlása, majd a „gyere Pistikém, ezt múlt héten palackoztuk a tokaji telkünkön” című eposz, Dzsexon közben a sült hurka kolbász szekciónál ténfereg, már tiszta zsír és mustár a bajsza meg a szakálla, Fater megköszöni a bort, összeszedi Dzsekszont és elindulnak hazafelé.
Hallom, hogy megáll a kocsi a ház előtt és rohanok az ajtóhoz és hatalmas, csillogó szemekkel kérdezem, hogy „hoztál halat?? ugye hoztál halat????”
Dzsekszon szájából még kilóg egy fél rőf kolbász és finoman tarkónvágja Fatert, aztán eszébe jut, hogy basszus ő sem vett halat.
Na ilyen, amikor a srácok horgászni mennek.
Marad Iglo kapitány és a mirelit sültkrumpli. Meg a szokásos monológom, hogy én legalább gyerek koromban merítőhálóval fogtam tükörpontyot…