A G8-csoport vezetői támogatásukról biztosították szombaton Görögországnak az euróövezetben való bennmaradását, és ígéretet tettek arra, hogy minden szükséges lépést megtesznek az európai adósságválság által fenyegetett világgazdaság élénkítése érdekében, miközben megpróbálják csökkenteni a pénzügyi feszültségeket.
A világ hét iparilag legfejlettebb országát (Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán) és Oroszországot tömörítő G8-csoport péntek este munkavacsorával kezdte meg az idei csúcstalálkozót, amelyen részt vesznek az Európai Unió vezetői is.
„Mindannyian teljesen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a növekedés, a stabilitás és a pénzügyi konszolidáció egyszerre legyen része egy átfogó tervnek, amelynek célja biztosítani állampolgárainknak azt, amire mindannyian törekszünk: a boldogulást” – jelentette ki Obama.
„Halasztást nem tűrő feladatunk a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása” – szögezték le közös nyilatkozatukban a csúcs részvevői, és üdvözölték az Európában arról elkezdett vitát, hogy hogyan lehetne ösztönözni a növekedést a pénzügyi konszolidációval párhuzamosan.
A Nyolcak – amellett, hogy megmaradtak nézetkülönbségeik – leszögezték: „a helyes módszerek országonként eltérőek”. A csúcs részvevői hangsúlyozták az erős és összetartó euróövezet fontosságát, valamint azt: érdekük, hogy Görögország – vállalásainak teljesítése mellett – tagja maradjon a közös valutát használó 17 ország csoportjának.
A globális olajpiac stabilitására vonatkozó másik közleményben a csoport tagjai leszögezték, hogy figyelemmel kísérik a fejleményeket, és szükség esetén a Nemzetközi Energiaügynökséghez fordulnak, hogy az biztosítsa a piac teljes körű és időben történő ellátását. Elmaradt tehát az a fordulat, hogy a G8 csoport több tagja is bejelentse: a stratégiai tartalékhoz nyúl, ha júniusban bevezetik az embargót az iráni olajexporttal szemben.
A Nyolcak haladást értek el a gazdaságukat fenyegető két legnagyobb veszély, az euróövezet válsága és a magas olajárak kezelésének kérdésében – jelentette ki szombaton David Cameron. A brit miniszterelnök szerint az európai vezetők tudatában vannak annak, hogy sürgős cselekvésre van szükség, meg kell erősíteni a bankokat, ki kell építeni a tűzfalakat, és határozott tervek kellenek a deficit csökkentésére. Cameron igazat adott Angela Merkel német kancellárnak abban, hogy minden országnak határozott deficitkezelési tervvel kell rendelkeznie.
„A növekedés és a gazdasági szigor nem alternatíva” – hangsúlyozta a brit kormányfő.
„Mindent megteszünk, ami csak szükséges az eurózóna stabilitása érdekében” – jelentette ki pénteken, a csúcs megnyitását megelőzően Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.
Francois Hollande francia államfő korábban olyan javaslatot tett, hogy uniós alapokból tőkésítsék fel a spanyol bankokat, de erről a közös közleményben nem esett szó. Olasz lapértesülés szerint Mario Monti olasz miniszterelnök a csúcson egy uniós szintű bankbetét-biztosítási rendszer létrehozásának tervét terjesztette elő.
A csúcs keretében megtartott találkozókon Barack Obama a kiegyensúlyozott nyilatkozatok ellenére a jelek szerint Angela Merkel kemény megszorításaival szemben a francia elnököt és az olasz kormányfőt támogatja abban, hogy a fő hangsúlyt a növekedésre kell helyezni. A közös fotózáskor az amerikai elnök mindenesetre Merkel és Hollande között állt.
„Franciaország és Németország között nincs ellentét” abban a tekintetben, hogy serkenteni kell a növekedést, valamint csökkenteni a hiányt és az államadósságot, ha nem így lenne, „nem tudtunk volna megállapodni a kommünikében” – közölte Camp Davidben Merkel.
Merkel, mint arra a legnagyobb német szakszervezettel, az IG Metallal szombaton megkötött, 4,3 százalékos béremelési megállapodás is utal, enyhített valamelyest a gazdasági szigorral kapcsolatos álláspontján. A német inflációs rátát kétszeresen meghaladó fizetésemelés hozzájárulhat a kereslet növeléséhez az euróövezet legerősebb gazdaságában.
A G8-csoport vezetői tanácskozásának napirendjén szerepelnek a globális biztonság olyan kérdései is, mint az olaj- és az élelmiszerárak, Afganisztán, Irán, Szíria és Észak-Korea.
„Mindannyian erősen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy folytassuk a szankciórezsimet és a nyomásgyakorlást, és ezeket kombináljuk a diplomáciai tárgyalásokkal” – jelentette ki Iránnal kapcsolatban televíziós kamerák előtt Obama.
Amerikai tájékoztatás szerint a Nyolcak egyetértettek abban, hogy Iránnak további részleteket kell elárulnia nukleáris ambícióiról az atomprogramjáról folytatott tárgyalások következő, május 23-i fordulóján. Washington szerint a jövő heti tárgyalási fordulótól „senki sem várja azt, hogy megoldást hozzon minden kérdésben”.
„Megbeszélést folytattunk Szíriáról, és mindannyian úgy gondoljuk, hogy kívánatos lenne a békés megoldás és a politikai átmenet” – mondta az amerikai elnök.
Ben Rhodes, a washingtoni Nemzetbiztonsági Tanács helyettes vezetője szerint Obama kijelentette: Bassár el-Aszadnak mennie kell, és Jemen esetét hozta fel követendő példának.
Orosz közlés szerint ugyanakkor Szíria ügyében nem volt egyetértés, mert Moszkva továbbra is kitart álláspontja mellett, miszerint nem támogatja az erőszakos rendszerváltoztatást az országban.
Teljes volt az összhang abban a kérdésben, hogy Észak-Koreának alkalmazkodnia kell a nemzetközi normákhoz, és ha a phenjani rezsim továbbra is provokál, akkor további elszigetelődéssel kell számolnia.
A G8-csúcs szombat esti lezárása után Obama külön találkozik Merkel kancellárral, majd Chicagóba repül, ahol a NATO csúcsértekezletének házigazdája lesz.
Forrás: mti