Lázár János, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetője lesz a Miniszterelnökséget vezető államtitkár – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Az IMF-főtárgyalói poszton Fellegi Tamást Varga Mihály követi.
A kormányfő emellett beszélt a pénzügyi tranzakciós adóról, a francia és a görög választásról, valamint a romániai magyar politikai szervezetek együttműködésének szükségességről.Lázár Jánost – aki el is vállalta a Miniszterelnökség vezetését, így le kell mondania hódmezővásárhelyi polgármesteri posztjáról – Rogán Antal, az V. kerület polgármestere, a parlament gazdasági bizottságának elnöke válthatja a Fidesz-frakció élén – közölte a kormányfő, a Fidesz elnöke. Elmondta, pártja elnöksége is támogatja, hogy Rogán Antalt javasolja a képviselőcsoportnak a frakcióvezetői posztra.
A Miniszterelnökséget jelenleg vezető államtitkár, Varga Mihály június 1-jétől Fellegi Tamás utódja lesz, vagyis tárca nélküli miniszterként ő vezeti majd a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokat.
Fellegi Tamás elvégezte a munkát, amivel megbíztuk – mondta Orbán Viktor. „Nagyon nehéz munkát végzett el, hálás vagyok azért a teljesítményért, amit nyújtott. Az egész ország köszönettel tartozik neki: óriási ellenerők munkálkodásának közepette elérte, hogy meg tudjuk kezdeni a tárgyalásokat Magyarország pénzügyi lehetőségeinek bővítéséről az IMF-fel és az EU-val” – fejtette ki a kormányfő, aki szerint ezen a területen a politikai munka véget ért, a tárgyalások meg fognak kezdődni, és egy szakközgazdászra van szükség.
A Miniszterelnökségen a jövőben három államtitkár dolgozik: ketten jogi munkát végeznek majd, a harmadik pedig a kormányfő külkapcsolataiért lesz felelős. Utóbbit Orbán Viktor azzal magyarázta, hogy ennek a területnek nőni fog a jelentősége a következő két évben.
„Megvagyok az egésszel, készen vagyok” – válaszolta a kormányátalakítást firtató kérdésre Orbán Viktor.
A tranzakciós adó az embereknek előnyös, a spekulánsoknak hátrányos
A miniszterelnök szerint a javasolt pénzügyi tranzakciós adó rendszere az embereknek előnyös, a spekulánsoknak pedig hátrányos lesz. Orbán Viktor közölte azt is, hogy ha a tranzakciós adóból a tervezettnél több bevétel folyik be, azt a munkát terhelő járulékok csökkentésére kell majd fordítani. Arra a felvetésre, hogy elemzők szerint az új adónemekkel csak átnevezik a krízisadókat, és véglegesítik azokat, Orbán Viktor azt válaszolta: ha ez így van, „akkor ezt tekintsük óriási eredménynek”. Ha sikerül állandóra változtatni a bankok, a pénztőke és a multinacionális cégek átmeneti bevonását a méltányos közteherviselésbe, „az nagy siker Magyarország szempontjából” – jelentette ki.
„Ha egyszer sikerült bevonni a bankokat és a multikat a közteherviselésbe, akkor miért ne sikerülne a következő időszakban is?” – tette fel a kérdést az új adónemek ügyfelekre való áthárítását firtató felvetésre válaszul.
A pénzügyi tranzakciós adóról a miniszterelnök közölte: azok a pénzügyi spekulánsok, „nagyban játszó svihákok”, akik milliókat, milliárdokat utalnak, sokkal többet fognak fizetni az átlagembernél. Ez a rendszer az embereknek előnyös, „a spekulánsok számára hátrányos” – fogalmazott, hozzáfűzve azt is, hogy ha nagyobb bevétel folyik be a tranzakciós adóból, mint arra most számítanak, akkor azt mindenképpen a munkát terhelő járulékok vagy a személyi jövedelemadó csökkentésére kell fordítani.
Ugyan létezik az a lehetőség – folytatta -, hogy a pénzátutalásokat más országokon keresztül fogják majd bonyolítani, ám mivel Magyarország az első, amely bevezeti ezt az adónemet, „nincs példa előttünk, amelyből tudnánk tanulni”. Volt egy balul elsült kísérlet – emlékeztetett – az 1990-es évek közepén Svédországban, de az nem olyan volt, mint a mostani magyar javaslat. „Igyekeztünk annak a hibáit eleve elkerülni” – jegyezte meg.
Az európai gazdaságpolitikáról és a múlt heti választási eredményekről – elsősorban a franciáról és a görögről – szólva Orbán Viktor kifejtette: Európa ráébredt arra, hogy hitelből és adósságból nem lehet hosszabb távon kiszámítható életet adni az embereknek. Ezért az adósságleszorítás politikáján nem lehet változtatni, különben „nagy baj lesz” – figyelmeztetett, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az adósság elleni küzdelmet „nem lehet olyan fafejű módon folytatni, mint ahogyan nagyon sokan ezt képzelték és tették az elmúlt két esztendőben”. Magyarországnak sem javasolna olyan gazdaságpolitikát, amelynek eredményeképpen nőne az államadósság – közölte.
A kormányfő kitért arra is, Magyarország – a gyorsabb gazdasági növekedés megvalósulása érdekében – javasolni fogja például, hogy gyorsabb legyen az európai uniós pénzek felhasználása, és azt, hogy növeljék a mezőgazdaság és az élelmiszeripar támogatását. Mindezt azért – magyarázta -, mert a magyar kabinet úgy érzi, „mintha most friss levegő áramlott volna a szobába”, és most lehet nagyobb léptékű változást elérni az európai politikában.
Orbán Viktor szerint, ahogyan azt Görögország példája is mutatja, az a gyakorlat megbukott, hogy „nemzetközi erők összefogva – hívják őket bárminek, nemzetközi nagytőkének, IMF-nek, EU-nak – felülírhatják a demokrácia szabályait”, ezt ugyanis az emberek nem fogadják el. A világban sok helyen kacérkodnak azzal – folytatta -, hogy ha a nagytőkének nem tetsző módon működnek kabinetek, akkor „leváltjuk őket, és technokrata miniszterelnökök és kormányok jönnek” – ez a politika azonban megbukott.
A keleti nyitásról és a nyugati politizálás viszonyáról a miniszterelnök azt mondta: ez „nem vagy-vagy, hanem és”.
Fontos az együttműködés
Új helyzet van Magyarország keleti határainál magyarügyben a miniszterelnök szerint. „Felszólítom, hívom az ott (Romániában) működő magyar politikai szervezeteket, hogy keressék egymással az együttműködést” – közölte a kormányfő, hozzátéve, hogy bár a politikában szükséges rivalizálni, de a mostani helyzetben a verseny felett ott van az együttműködés, az összetartás mindent felülíró eszméje.
Orbán Viktor szerint egész Európának figyelnie kell, „nehogy itt, a közép-európai térségben hirtelen nemzeti ellenségeskedések irányába forduljon az élet”.
A hétfőn beiktatott baloldali román kormány első intézkedéseivel megakadályozta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának a létrehozását. Az új hatalom képviselői kijelentették, szakítanak az arányos képviselet elvével, és tisztán egyéni választókerületes parlamenti választási rendszert alakítanak ki. Nyilvánvalóvá tették ugyanakkor, hogy a parlamentben 2005 óta elakadt kisebbségi törvényt a kulturális autonómia fejezete nélkül kívánják elfogadtatni.
Forrás: fidesz.hu
Fotó: nol.hu