Felborult Görögországban a majdnem negyvenéves kétpártrendszer. A szavazók otthagyták a régi „nagy” pártokat, és új politikai képviseleteket jelöltek meg.
Kisebbségbe kerültek az eddig kényszerkoalícióban kormányzó szocialisták (PASZOK) és konzervatívok (Új demokrácia, ND), és új politikai játékosok léptek az előtérbe. Az első exit pollok eredményei szerint az első helyre az ND, Antonisz Szamarasz pártja jutott, de szánalmas eredménnyel, a szavazatok 17-20 százalékát kaphatta. Az előző 2009-es választáson, amikor ellenzékbe kényszerültek, még 33,5 százalékuk volt.
A nagy győztes a Radikális Baloldal Szövetsége nevű koalíció (14-17 százalék), amelyet Sziriza néven emlegetnek. A párt ellenzi a megszorító intézkedéseket. Nem utasítja el teljesen a nemzetközi hitelek elnyeréséért tett lépéseket, de ezeket újra akarja tárgyalni. (A görög politika a ”memorandumot” igenlő és elutasító erőkre oszlik. A memorandum az dokumentum, amelyet a görög kormány az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutalappal írt alá a Görögország által követendő megszorításokkal teljes gazdaságpolitikáról.)
Az első jelentések szerint a PASZOK korábbi híveinek 40 százaléka pártolt át a radikális baloldalhoz, de rájuk szavazott több korábbi konzervatív szavazó is. Az eddig kormányzó középbal párt a harmadik helyre szorult, 15,5-18,5 körüli szavazati eredménnyel. Az előző választáson 43,9 százaléka volt. Athéni megfigyelők azt mondják, hogy a szocialisták még hátrább kerülhetnek, megelőzheti őket a Független görögök nevű új jobbközép párt, amely nemrég vált ki – épp a megszorítások körüli nézeteltérések miatt – az ND-ből.
A parlamentbe jut az ortodox marxistának tartott Görög Kommunista Párt, amely a szavazatok 7,5-9,5 százalékát kaphatta. És a Demokratikus Baloldal, amely viszonylag engedékenyebb a memorandum ügyében. Parlamenti párt lesz az Arany Hajnal nevű neonáci, bevándorlóellenes, fajgyűlölő párt is, 6-8 százalék között kapott. Az új parlamentbe kilenc párt juthat be – számítják.
Sok kis párt: hogy lesz itt kormány?
A nagy kérdés az, hogy képes lehet-e egy ilyen töredezett parlament bármilyen kormányt összehozni. A kvázi győztes ND ugyan a memorandum újratárgyalását akarja, de vezére, Antonisz Szamarasz kijelentette, nem lép koalícióra baloldali pártokkal. Tehát sem a Paszokkal, sem a Szirizával. A baloldalt és a középbalt is olyan mély ellentétek osztják meg, hogy közös platformot aligha képesek találni. A jobboldal is koalícióképtelen töredékpártokból áll, akik nem tudnak többséget alkotni – a neonácikkal itt sem barátkoznak a demokratikus pártok. Lidia Filippakisz athéni szakíró a Népszabadságnak azt mondta az első eredmények nyomán, hogy sokan máris azt latolgatják, hogy mikor lesz az újabb szavazás – ez akár már június 17-én megtörténhet, ha a pártok képtelenek kormányt alkotni.
Kérdéses, hogy ez megoldást jelent-e a görög társadalomnak? A görögök nem akarnak lemondani az euróról, (egyedül a KKE akarja vissza a drachmát), de a kaotikus állapotok és a zuhanó gazdasági teljesítmények miatt elképzelhető, hogy erre a partnerek kérik fel az országot. Görögországban 20 százalék feletti a munkanélküliség, 111 ezer vállalkozás zárt be, a bankok alig működnek, a fizetések és a nyugdíjak negyven százalékot veszítettek korábbi értékükből.
Ciprasz, a kulcsember
A görög politika új főszereplője, Alekszisz Ciprasz 38 éves mérnök, a Sziriza vezetője. Az athéni születésű férfi városrendezőnek tanult, sokáig dolgozott mérnökként, miközben a kommunista ifjúsági mozgalomban s más baloldali szervezetekben ténykedett. Legutoljára ő volt Sziriza parlamenti frakcióvezetője. A kis baloldali párt néhány képviselővel már 2004 óta jelen van a parlamentben, de most hatalmi tényező lett.
Forrás: nol.hu