Aránytalanul magas bírságok, ésszerűtlen szabályok, elszaporodó panaszok – Bíró Márk szerint megérett a KRESZ a változásra, sőt a politikus egy teljesen új szabályozás megalkotását is felveti. Az országgyűlési képviselő a fidesz.hu-nak adott interjújában felhívja a figyelmet a KRESZ anomáliáira, és a külföldön bevált, pozitív példák áttekintését is javasolja.
– Ön a jelenleg hatályos KRESZ gyökeres felülvizsgálatát vagy egy teljesen új közúti közlekedési szabályozás megalkotását javasolta megfontolásra a frakciónak. Mi indokolta ezt a lépést?
– Az utóbbi időben több olyan lakossági fórumon voltam, ahol nagyon sokan mondták nekem, hogy baj van a KRESZ-szel; aránytalanul elszaporodott ezeknek a panaszoknak a száma. Emiatt a frakció elé tártam a problémát. Az egyik héten csak érintettük a témát, de a következő hétfői frakcióülésen egy komplett napirendi pont keretében tárgyaltunk az ügyet. Azt vettem észre, hogy a frakció szinte minden tagja szembesült már a helyzettel, és úgy láttam, hogy mindenki azt tapasztalja, hogy panaszkodnak nekik az emberek. A hozzászólások utáni zárószavazáson nem láttam, hogy bárki is tartózkodott vagy ellene szavazott volna annak, hogy foglalkozzunk ezzel a témával. Nemcsak magánszemélyek, szervezetek is jelezték a problémát. Pénteki hír, hogy az Országos Taxis Szövetség levélben fordult Lázár János frakcióvezetőhöz azért, hogy a taxiközlekedés érdekében módosítsák a KRESZ-t. A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy mértékben emelkedett a taxisok pár perces megállásai miatt kirótt 30 ezer forintos pénzbírságok kiszabása, pedig ők csak a munkájukat végzik, azért állnak meg, hogy az utas ki- és be tudjon szállni a járműbe.
– A KRESZ-t módosító rendeletet korábban ön is megszavazta, most pedig a felülvizsgálatát kezdeményezi.
– Igen, megszavaztam ezt a törvényt. Egy keretrendszert szavaztam meg, és nem tartalmi rendszert. A múlt heti frakcióülésen előterjesztett kezdeményezésem azt tartalmazza, hogy emeljük politikai, egyeztetői és vita szintre azt a kérdést, amely kormányhatározatokban, vagy főosztályvezetői szinteken dőlt el. Szeretném végezni azt a munkát, amivel a nép által választott képviselő meg van bízva, vagyis azt, hogy képviseljem a közemberek érdekeit.
– Magyarország – lakosságszáma alapján – legkisebb megyéjéből, Nógrádból származik, ott országgyűlési képviselő. Miket kifogásoltak leginkább a nógrádi emberek? Mik voltak a leggyakoribb panaszok?
– Ez az a megye, ahol az átlagkeresetek is a legkisebbek, 98 ezer forint, de a legtöbb ember esetében ez csupán 70-80 ezer forintos átlagkeresetet jelent. Az itt élő emberek érzékelik a legjobban a problémát, hiszen Nógrád megyében nagyon kevés a munkahely, gyakran ingáznak. Ezek az emberek hajnalban kelnek, éjszaka érkeznek haza, és állandóan úton vannak. Gyakorlatilag nem tudják kikerülni, hogy ne szaladjanak bele valamilyen büntetésbe. Példaként említeném, hogy a módosított KRESZ alapján büntetendő a sárga lámpán való áthajtás. Bár a szabályozás tesz egy kitételt, hogy csak akkor, ha indokolatlanul a végére hagyta az áthaladást. Egy fotón hogy lehet bizonyítani, hogy ez indokolt volt-e vagy nem? Nógrád megyében több nem használt vasúti vonal van, de még mindig kint vannak ott a vasúti fényjelző berendezések, mint például Bátonyterenyén. Ha kiég a lámpa fehér izzója, amely előbb-utóbb biztosan bekövetkezik – abban az esetben az ott élők megállás nélkül át fognak menni, mert mind tudják, hogy arra nem jár vonat. Ha pedig áthajtanak a lámpán, akkor a jelenlegi szabályok szerint is 60 ezer forintot kell fizetni, de láttam olyan tervezetet, mely szerint a jövőben 300 ezer forint lenne ez a büntetési tétel. Amennyiben ez a tervezet megvalósulna, akkor egy ott élő ember negyedévi fizetését meghaladó összeg lenne a büntetés. El tudja képzelni a jogszabály alkotója, hogy egy ilyen jövedelemmel rendelkező családnak mit jelent ennyi pénz? Elfogadhatatlan, hogy ilyen jogszabály szülessen! A büntetési tételeket aránytalanul nagynak ítélik az emberek. A fizetésükhöz képest mindenképpen. Beszélhetünk még az útfelújítások után indokolatlanul kinn felejtett 30-as 40-es KRESZ-táblákról is, melyek szintén nagyon sokakat zavarnak. Pont mielőtt ideérkeztem, egy KRESZ-oktatóval beszéltem, elég hosszasan. Érdekes, hogy mindkettőnknek ugyanazok a problémák jutottak az eszébe.
– Nógrád megyéből is sokan járnak külföldre dolgozni, így van összehasonlítási alapjuk a bírságokat illetően.
– Azonos, csekély mértékű sebesség-túllépésért külföldön 35 euróra büntetnek, hazánkban ez az összeg – jelenlegi árfolyamon – 107 euró. Az ottani fizetés 3000 euró, az itteni Nógrád megyei fizetések pedig 330 eurót tesznek ki. Hazánkban nincsenek arányban a büntetési tételek. Elfogadhatatlan a túlbüntetés mértéke. Nem büntetés alóli mentséget akarok, hanem legyen egy olyan szabályozás – adott esetben egy új KRESZ –, amely nemcsak szankcionál, hanem normális közlekedésre is nevel; ami valóban prevenciót biztosít a közlekedésben résztvevőknek.
– A büntetések kapcsán a legtöbb embernek a gyorshajtás ugrik be.
– Gyakran megkérdezik, hogy mi a véleményem a gyorshajtókról. Ugyanaz, mint a bokorból fotózó rendőrökről és az indokolatlanul lassan hajtókról. Szerintem a KRESZ-nek ezeket a dolgokat is tisztáznia kellene. Egyébként nem értem, miért foglalkozik mindenki olyan sokat a gyorshajtás témájával. A 2010-es KSH adat szerint 15064 személyi sérüléses balesetben a sebesség nem megfelelő alkalmazása miatt 4416 ember sérült meg, ez az összbaleset 29 százaléka volt. Ezek döntő része azonban az időjárási körülmények hibás értékelése miatt következett be, a klasszikus értelemben vett gyorshajtás – azaz az adott útszakaszon előírt sebesség meghaladása – a 15064 esetből mindössze 124 volt. Ez nem éri el az összes személyi sérüléses baleset 0,8 százalékát. Ennyi megregulázhatatlan ember mindig volt, van és lesz.
– A büntetéseknél maradva, mi az, amit még aránytalannak vél?
– A jelenlegi KRESZ anomáliái közé tartoznak a menetlevelek is. A szocialista kormányzás alatt elindult egy iskolabezárási hullám. Sok oktatási intézményt bezártak, és a kistelepüléseknek kisbuszt adtak, hogy a legközelebbi iskolába vigyék a gyerekeket. A száz-kétszáz fős településeken szinte minden önkormányzati alkalmazott vezeti a buszt, és minden használatkor menetlevelet kell készíteni. A jelenlegi szabályozás szerint, ha a menetlevélből valamilyen adat hiányzik, akkor százezer forint a büntetés. Képzeljünk el egy olyan kistelepülést, melynek a költségvetése a nullához konvergál; miből fogja ezt kifizetni?
– A büntetések kapcsán már szóba kerültek a külföldi példák. Milyen egyéb elgondolásokat tudna sorolni, melyek alkalmazását Ön szerint meg kellene fontolni?
– Svájcban például vagyoni állapot alapján büntetnek, bár nálunk ez nem lehetne annyira kivitelezhető. De van egy másik megfontolandó külföldi példa is, például az, hogy a büntetés alapja a vétséget elkövető autó euró-tax ára. Ne csak a büntetésről beszéljünk, kerüljenek szóba a kedvezőbb dolgok is. Amerikában a piros jelzésnél is lehet – az elsőbbség szabályainak megadásával – jobbra kanyarodni. Kimutatták az ottani szakértők, hogy a nemzetgazdaság szempontjából pozitív ez a szabály; gyorsabban ér célba az illető, kevesebb levegőt szennyez, nincsenek akkora dugók. Ez megint megfontolás kérdése lehet. Beszéljünk arról is a felvetésről is, amely az egyik legolvasottabb autós internetes portálon olvasható, hogy a rendszám miért nem szól személyre úgy, mint Belgiumban, Ausztriában, vagy Svájcban. Ebben az esetben egy-kettő vagy három autó van egy rendszámon. Mondjuk, ha több autó van regisztrálva egy rendszámhoz, akkor a drágábbik autó után kellene például befizetni súlyadót vagy a biztosítást. Ez nálunk, vidéken nagyon fontos lenne. Én a hegyekben lakom, és vannak olyan települések, ahová nem jár ki a közösségi közlekedés, csak autóval lehet elhagyni a falut. Ha van valakinek egy olyan autója, amely nyári körülmények között tökéletesen használható, nem biztos, hogy téli körülmények között is működik. Így ha mást nem, egy régi Lada Nivát vehetne magának, hogy ki tudjon jönni a faluból télen. Egy rendszámmal használhatná mindkét járművet, az egyiket tavasszal-nyáron, a másikat pedig hideg időben.
Magyarországon lényegesen szigorúbb műszaki követelményeknek megfelelő autópályákat építenek, mint Németországban ennek ellenére ott még sincs sebességhatár. Esetleg el lehetne gondolkodni azon, hogy például hosszú, egyenes szakaszokon eltöröljék vagy egyedileg szabályozzák a sebességhatárt.
Egy autóút építőjével konzultálva merült fel annak a lehetősége, hogy a gyalogosok védelme érdekében a zebra előtt védősávot lehetne felfesteni, amelyen belül az autó vezetőjének mindenképpen meg kellene adni az elsőbbséget a gyalogos számára. Tudom, hogy az elsőbbség megadása most is kötelező lenne, de ennek ellenére mégsem adják meg sokan. Lehetne még sok pozitív példát sorolni…
– Hétfőn a frakció támogatta az ön javaslatát, és azóta a hírekben is többször előkerült a KRESZ ügye. Mi a további menetrend? Milyen egyeztetések várhatók?
– Kezdeményeztük a belügyminiszter úr meghívását a május 7-i frakcióülésre, úgy tudom erre ő igent mondott és eljön. Reményekkel várom az egyeztetést. Minden KRESZ-hez kapcsolódó szabály megalkotója a Belügyminisztérium, velük kell konzultálnunk először. Úgy is nézhetjük, hogy én egy felhasználó vagyok. Ha veszek egy számítógépet a boltban, az eladó, aki mondjuk szakember, nagy valószínűséggel, jó szándékkal adja el nekem a terméket. Ha otthon ezt a gépet beüzemelem és kiderül, hogy nem úgy működik, mint ahogy kellene, akkor nem házi körülmények között kell a problémát orvosolni, hanem visszaviszem a szakembernek, hogy javítsák meg. Attól, hogy vásároltam egy számítógépet, még nem leszek szakember. Egy vitát kezdeményeztem most, hogyha hibák vannak a KRESZ-ben, akkor beszéljünk róla, és adott esetben orvosoljuk azokat.
Szívesen várom az ellenzéki pártok építő jellegű javaslatait, de a társadalom különböző szegmenseiből is számítok észrevételekre. Biztos vagyok benne, hogy a beérkező javaslatok alapján megfontolandó lesz, hogy ne egy – az évtizedek alatt – többszörösen módosított KRESZ legyen hatályos, hanem egy új megalkotásának a gondolata merüljön fel. Megérett a KRESZ a változásra. Én úgy gondolom, hogy ki kell nyitni a lehetőségeket, a társadalommal és a szakemberekkel karöltve egy olyan KRESZ-t kellene alkotni, amely megfelel a XXI. századi követelményeknek.
Forrás: fidesz.hu