Close

Orbán sikere az EU döntése

Az üzleti körök lapja, a brit Financial Times, valamint vezető osztrák, német és amerikai lapok, s a svájci Neue Zürcher Zeitung is foglalkozott a magyar IMF-tárgyalások megkezdéséhez adott brüsszeli jóváhagyással.

A Financial Times az Európai Bizottság „visszavonulásaként” értékelte azt, hogy Brüsszel hozzájárulását adta az EU/IMF-tárgyalások megkezdéséhez. Felidézte, hogy az EU-bizottság korábban ragaszkodott azoknak az intézkedéseknek a visszavonásához, amelyekkel a kormány csökkentette a jegybankelnök fizetését és előírta az MNB vezetőjének az eskütételt az új alaptörvényre, Orbán Viktor azonban egyik kérdésben sem volt hajlandó engedni. A Financial Times név nélkül idézett forrásai szerint jelentős nézeteltérés volt az Európai Bizottságon belül az MNB-törvénnyel kapcsolatos eljárás ejtésének kérdésében.

Brüsszeli mézesmadzag és furkósbot Orbánnak – fogalmazott cikkének címében az osztrák liberális Der Standard. A jegybankkal kapcsolatos eljárást – állt a cikkben – csak szünetelteti, de nem állította le Brüsszel; a bizottság egyértelművé tette, hogy bármikor újraindíthatják, ha Orbán reformígéretei csak blöffnek bizonyulnának. A tárgyalásban részt vevő személyek – írta, nevek említése nélkül – kételkednek a gyors megállapodásban, ugyanis a két fél központi gazdaságpolitikai kérdésekben „teljesen eltérő felfogást képvisel”.

Új milliárdos hitel Magyarországnak címmel közölt cikket a konzervatív Die Presse. Ha Budapest nem tartja be a Velencei Bizottság ajánlásait, kötelezettségszegési eljárásra kerülhet sor – mondta a lapnak egy európai bizottsági szóvivő.

Az EU panaszt tesz Magyarország ellen – írta a svájci Neue Zürcher Zeitung. A liberális konzervatív lap értékelése szerint kompromisszummal zárult le a jegybank függetlensége körüli vita. „A Brüsszel által bírált jegybanktörvényt illetően Orbán néhány pontban engedett. Barroso a maga részéről elfogadta a nemzeti bank elnökének jelentős fizetéscsökkentését és hogy (az MNB-elnöknek) esküt kell tennie az alkotmányra” – írta.

A Handelsblatt című német üzleti lapban a szerző, Thomas Ludwig megjegyezte: a magyar miniszterelnök „nem az engedékenységéről híres”, de a jegybank ügyében „nem volt más választása”, hiszen különben „eltorlaszolta volna országa előtt a pénzügyi segítséghez vezető utat”.

A The New York Times tudósítója, Paul Geitner szerint e heti brüsszeli látogatásán Orbán hajlandóságot mutatott a kompromisszumra Brüsszellel, amihez valószínűleg hozzájárult a Magyarországra nehezedő gazdasági nyomás. Magyarország az egyetlen, eurózónán kívüli EU-tagország, amely az idén várhatóan recesszióba süllyed – írja a szerző.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap kifejtette:a bizottság a magyar „államreformról szóló vita pénzügypolitikai részét lezárta”, ez pedig „Orbán számára a legnagyobb eredmény, mert országa igen nagy mértékben eladósodott”. Megjegyezte: a bizottsággal ellentétben az Európai Központi Banknak még vannak fenntartásai a jegybanktörvénnyel szemben. A FAZ egy másik írásban is foglalkozott Magyarországgal. A magyar könyvpiac megszenvedi Orbánt című cikkében Martin Schulz kifejtette: az előző héten rendezett budapesti könyvfesztivál kiállás volt Európa mellett, ami ellenpontozza a kormány Európától elzárkózó politikáját.

A Die Welt című német konzervatív lapban a szerző megjegyezte: Barroso „általában szívesen lép a sajtó elé”, az Orbánnal folytatott megbeszélés után azonban elmaradt a tájékoztató, mert „túlságosan kényes” ügyekről volt szó. A Tagesspiegel című német liberális lap szerint Orbán elérte „látogatásának lényegi célját: a válság által megkopasztott magyarok ismét reménykedhetnek, hogy megkapják az EU és az IMF milliárdos nagyságrendű hitelét, amely a budapesti központi bank függetlensége körüli vitában” kérdésessé vált.

A The Wall Street Journal című amerikai gazdasági napilap idézi Mujtaba Rahmant, a politikai kockázatokat elemző Eurasia Group egyik New York-i munkatársát, aki kijelentette: „Ez nagy politikai győzelem volt Orbán számára. Az EU (ebben a csatában) feláldozta sok kényszerítő eszközét, bár számos kételye megmaradt (Magyarországgal szemben)”.

Forrás: MTI

Fotó: mon.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top