Elképesztő sziklák emelkednek a Velencei-hegységben. Az ingókövek bizonytalannak tűnnek, ám ez csak a látszat. Séta az ország – földtanilag – legöregebb tájegységén.
Pákozdon nem csak történelmi emlékezetünket ápolhatjuk. A falutól nem messze találjuk a Pákozdi-ingóköveket, melyek egyedülállóan alakították ki helyüket az évezredek során. A természetvédelmi területen felbukkanó kocka alakú sziklák a sarkukon állnak, de – nevükkel ellentétben – cseppet sem ingatagok.
„Gyapjúzsákok” sziklából
A Velencei-hegység Magyarország egyetlen olyan gránit alapkőzetű területe, ahol a kőzet közvetlenül a felszínen látható. Tímár Gábor, az ELTE Geofizikai Tanszékének vezetője elmondta: „Pákozd környékén körülbelül 350 millió éves gránittömbök találhatók, a hozzávetőlegesen pontos életkorukat egyébként anyagvizsgálati módszerekkel lehet meghatározni.” A sziklacsoportok az eróziónak ellenállva váltak ilyenné, a köztük lévő hasadékokból ugyanis a víz és a szél felszínalakító munkája kihordta a törmeléket. A mállás következtében a gránittömbök sarkai legömbölyödtek, majd elváltak egymástól, így sajátos képződmények jöttek létre. Mivel az erózió során a tömbök sarkai folyamatosan tovább gömbölyödnek, félő lehet, hogy veszélyessé válik a helyszín. Tímár Gábor szerint azonban ettől nem kell tartanunk: „Bár a szél és a benne repkedő homokszemcsék folyamatosan dolgoznak a köveken, ez a folyamat ezer évnél is jóval hosszabb idő alatt fog végbemenni.”
A helyiek által gyapjúzsákoknak emlegetett sziklák némelyike csupán az élével támaszkodik, olyan érzetet keltve, hogy bármelyik pillanatban eldőlhet. Egyik-másik szikla elég bizarr, és úgy tűnhet, mintha emberi kéz pakolta volna őket egymásra. Az ingókövek nevezetesebb formációi a Sár-hegy oldalában emelkedő Gomba-kő és Kis-cipó, valamint a Pogány-kő csúcsa körül elszórt Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő.
„Megpróbálják lelökni”
Az ingókövek Pákozd felől több turistaúton is megközelíthetők, itt fut keresztül az országos kéktúra, de a Gránit földtani tanösvény valamennyi sziklát összeköti. A tanösvény kiépítését a Gaja Környezetvédő Egyesület alapítója kezdeményezte 1994-ben. „A Velencei-hegység földtani képződményeinek bemutatását célzó útvonal Székesfehérvártól egészen Pázmándig ért volna. Mivel azonban a terület egy része katonai érdekszféra volt, a kialakítása elakadt és sajnos a mai napig nem fut végig a Velencei-hegységen. Egyelőre a régi útvonalon végzünk rendszeres karbantartást, hosszabbítást azonban nem tervezünk.” – összegez Szili István. A Pogány-kő csúcsát képező sziklákon még ma is cirill betűs feliratok és graffitik emlékeztetnek arra az időszakra, amikor itt volt a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg egyik gyakorlótere.
Az alapító szerint fontos a sziklák védelme, ám ezt nehéz megvalósítani: „Igaz, hogy Kelet-Afrikában, vagy Mongóliában számos hasonló sziklacsoport létezik, Magyarországon viszont egyedülálló. Sajnos azonban sokan rájuk másznak és megpróbálják őket lelökni, ami persze nem sikerülhet, ráadásul a köveknek is rosszat tesz.”
Szöveg és kép: Mozer Mária