Sok a hőbörgő most, hogy már közel egy hónapja büntethetik, aki beltéren dohányzik. Akik ezt a módosítást nem helyeslik, bizonyosan nincsenek tisztában a passzív dohányzás jelentőségével. Íme néhány megdöbbentő adat.
Európában csaknem 14 ezer ember hal meg évente a passzív dohányzás következtében, ami azt jelenti, hogy Magyarországon minden évben 210 embert temetnek el mások füstölése miatt. Vajon tényleg elég, ha csupán mi magunk figyelünk a testünkre? Nyilván mindenki gyakran kerül kapcsolatba cigarettafüsttel, sokan mégsem tudják, milyen következményei lehetnek ennek, még ha ők maguk rá sem gyújtanak.
Hány szálat szív el naponta, aki nem dohányzik?
A passzív dohányzás erőssége természetesen függ a körülményektől, általánosságban mégis elmondható, hogy két óra egy cigarettázó társaságban négy szál, egy óra utazás egy dohányfüstös autóban pedig három szál cigaretta elszívásával egyenértékű. A passzív dohányzás zárt térben fele annyira káros, mintha maga dohányozna, tehát a „vétlen fél” önkéntelenül nikotinfüggővé válhat. A füstös bárok levegője akár ötvenszer annyi – daganatos megbetegedéseket okozó – részecskét tartalmazhat, mint a teherautókkal telített autópályák és városi utcák csúcsforgalom idején.
A passzív dohányzás élettani hatásai
Vizsgálatok igazolják, hogy egy munkaidőnyi passzív dohányzás egyenértékű kárt okoz egy gyengébb dohányoséval, így tehát rendkívül veszélyeztetett, aki huzamosabb ideig, például a munkahelyén, vagy otthoni környezetben kényszerül „szívni”. Számos egészségkárosító hatásának enyhébb változatai közé tartozik a szemirritáció, a fejfájás, a köhögés, vagy akár az allergiás rohamok. Jelentősen nehezíti a légutak működését, hosszú idő után olyan mértékben, mintha napi tíz szál cigarettát szívott volna el az amúgy nem dohányzó. A passzív dohányzás súlyosabb esetben tönkreteszi a fogakat, gyengíti az immunrendszert, emellett növeli a – bármilyen fajta – rák és a csontritkulás kockázatát is.
Ezen kívül – szemben a rákkal, melynek kockázata a belélegzett füst mennyiségével arányosan nő – a szívroham akár egyszeri dohányfüst belélegzésére is bekövetkezhet. Minimális mennyiségű dohányfüst is képes ugyanis növelni a vér alvadékonyságát, a kialakult vérrögök pedig a keringés blokkolásával szívrohamot válthatnak ki. Az aktív dohányosokkal összehasonlítva, a kockázat mintegy ötven százalékos, noha az „áldozatok” csak századannyi nikotint szívnak be, mint maguk a “füstölők“. A passzív dohányzás mindemellett impotenciát okozhat, ami így szintén bekövetkezhet akár a fiatal korosztályban is.
A passzív dohányzás hatásai az IQ-ra
A University of Aberdeen kutatói összehasonlították, hogyan változik az évek múlásával a dohányosok/passzív dohányosok és a nemdohányzók intelligenciája. Elsőként egy 1947-es kutatás eredményeit elemezték, amelynek során 465, akkor 11 éves gyermek mentális képességeit vizsgálták meg. Ugyanezt a mintát 2002-ben, 66 éves korukban, másodszor is intelligenciateszteknek vetették alá. A feladatok során megfigyelték memóriájukat, tanulási és információt feldolgozó képességeiket, valamint tanulmányozták, hogyan viselkednek különleges helyzetekben és hogyan oldanak meg feladatokat bizonyos konkrét szituációkban.
Végeredményben a dohányosok/passzív dohányosok rosszabb eredménnyel teljesítettek a teszteken, mint egészségesebb életmódot folytató társaik. A dohányzás/passzív dohányzás káros hatással van a légutak és a tüdő működésére, ez pedig visszahat az agyra, kedvezőtlenül befolyásolva így a gondolkodás folyamatát. A szabad gyökök és az antioxidánsok egyensúlya felborul a szervezetben, ez pedig hosszú távon az idegsejtek károsodásához vezethet. A dohányzás/passzív dohányzás roncsolja az agysejteket és ezzel együtt csökkentheti az intelligenciát is.
Szerző: Mozer Mária
Kép: kaleidoscope.cultural-china.com