Megkezdődött a versenyfutás a francia elnökválasztás május 6-i második fordulójába jutott két jelölt, a konzervatív Nicolas Sarkozy jelenlegi államfő és szocialista kihívója, Francois Hollande között a 18 százalékos szélsőjobboldali és a 9 százalékos centrista tábor megszerzéséért.
Az első fordulóban a szavazatok 28,6 százalékával élen végzett, a szélsőbaloldal és a Zöldek támogatásával immáron a teljes baloldali ellenzéket képviselő Hollande a második fordulót is Sarkozy-ellenes népszavazássá kívánja tenni. Bázisa kiszélesítéséhez pedig megpróbálja visszacsábítani a munkásrétegek azon részét, amely a baloldalból a nyolcvanas években kiábrándult, s átpártolt a Nemzeti Fronthoz (FN).
„A szélsőjobboldal magas szintjéért Nicolas Sarkozyt terheli a felelősség. Vannak olyan választók, akik mérgükben szavaztak így. Én őket akarom meghallani” – mondta Hollande. Martine Aubry, a Szocialista Párt főtitkára pedig úgy vélte, hogy az FN-re adott szavazatokban benne van a kirekesztés és a megosztás, de „nem ez a többség”. Szerinte a széljobboldali szavazat mögött inkább olyan elkeseredett emberek állnak, akiknek „nem jut hely a társadalomban”.
Sarkozy elismerte, hogy a Nemzeti Front megduplázta szavazóinak számát az előző elnökválasztás óta, s jelezte: mostantól „erre a válságszavazatra” szeretne „választ adni”. Elemzők szerint az államfő rá fog erősíteni az első forduló előtti kampány végén használt erős jobboldali retorikára az iszlám, a közbiztonság és a bevándorlás középpontba helyezésével. A szavazatok 27 százalékával második helyre szorult jobboldali jelöltnek azonban nehezebb a helyzete szocialista riválisánál, mert neki a centrista bázisra is szüksége lenne az újraválasztásához.
A 9,11 százalékot szerzett centrista Francois Bayrou jelezte: annak függvényében támogatja majd a jelölteket, hogy a kérdéseire milyen választ kap tőlük a május 2-i tévévitában. A 17,9 százalékos rekordtámogatottságot kapott szélsőjobboldali Marine Le Pen pedig pártja május 1-i hagyományos nagygyűlésén a párizsi Opera előtt tisztázza majd álláspontját, de környezete már közölte: egyik jelöltet sem fogja támogatni.
A Nemzeti Front elnökének szeme előtt már a június 10-17-i nemzetgyűlési választások lebegnek, amelyeket követően szavai szerint „semmi sem lesz olyan, mint eddig volt”. Ezzel arra utalt, hogy elképzelhetővé vált: Franciaországban először a szélsőjobboldal képviselőket küldhet a parlamentbe. Sarkozy megbuktatásával Marine Le Pen célja a jelenlegi politikai rendszer, a bal-jobb váltógazdaság felrobbantása annak érdekében, hogy Hollande elnökké választása esetén új névvel és új bázissal a Le Pen vezette párt jelenthesse a legfőbb ellenzéki erőt.
A konzervatív Le Figaro és a baloldali Libération is külön cikkben számolt be arról hétfőn, hogy Sarkozy vereségének közeledtével és az államfő esetleges távozásával a politikai életből a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) a szétesés felé halad. A párt élén mindenesetre már megkezdődött a nyílt harc a posztokért. Marine Le Pen reményei szerint a szétrobbant UMP jobboldali szárnya még a nemzetgyűlési választások előtt csatlakozhat hozzá, és közös jelöltekkel vághatnak neki a nemzetgyűlési választásoknak. Hasonló forgatókönyvre számít a centrista Bayrou is, aki viszont azt reméli, hogy „az új szabad és centrista pólus” vezetőjeként ő hozhatja létre azt az új jobbközép tábort az UMP romjain, amely meg tudja majd állítani a szélsőségek erősödését.
Forrás: MTI
Fotó: www.eu2008.fr