Az Amazonast tápláló andesi folyókra tervezett duzzasztógátak sokasága a szakemberek szerint soha nem tapasztalt mértékben károsítja majd a környezetet, az erdőket és a halakat.
Az elkövetkező húsz évben a folyókon 151 erőmű építését tervezik, amelyek mindegyike több mint két megawatt áramot fog termelni. Ezek a beruházások mind az Amazonas-medence folyóhálózatát, mind az esőerdőket veszélyeztetik – állapították meg a washingtoni Center for Environmental Law kutatói a Die Welt című német lap internetes kiadásának (www.welt.de) ismertetése szerint.
Egyelőre mindössze 48 ilyen léptékű duzzasztógát létezik az Amazonas andesi vízgyűjtőjében. Az újonnan tervezett erőművek a hat legnagyobb mellékág közül ötöt érintenek, elsősorban Peruban és Ecuadorban, valamint Bolíviában és Kolumbiában.
A legnagyobb terhelés a perui Maranón folyón várható 81 tervezett erőművel, amelyek közül hat több mint ezer megawatt áramot hivatott előállítani. A világ legbővízűbb folyamának fő mellékágai közül mindössze a kolumbiai Putumayo folyót nem érintik a tervek. A kutatók értékelése szerint az energetikai beruházások 47 százaléka fokozott hatást fog gyakorolni a környezetre. Negyven erőművet közvetlenül őslakosok települései mellé terveztek. A halak folyásiránnyal ellenkező irányú vonulása várhatóan zavart szenved, ahogy az üledékek szállítása is. Az erdők területét nemcsak az elárasztás csappantja majd meg, hanem a közlekedési utak és villamos vezetékek építését megelőző irtások is.
Ecuador, Peru és Bolívia 2020-ig összesen 7000 megawatt kapacitással rendelkező erőmű építését tervezi. Az Amazonas-medence esése Brazíliában csekélyebb, ezért ott nem annyira kifizetődő duzzasztógátakat létrehozni. Ezt ellensúlyozandó Brazília azzal támogatja építésüket a szomszédos országokban, hogy majd energiát vásárol tőlük. Brazília maga is tervez gátakat az Amazonasra, mint amilyen például a Belo Monte: a mai napig vitatott erőmű a világ harmadik legnagyobbja lesz, ha megépül. Több tízezer embert kellene még addig áttelepíteni.
A kutatók szerint – akik észrevételeiket a PLoS One című internetes folyóiratban fejtették ki részletesen – sürgős feladatnak mutatkozik, hogy a duzzasztógátakat globálisan, nemzetközi szinten tervezzék meg a folyóhálózatra gyakorolt hatást is figyelembe véve. Úgy vélik, hogy a gátak „környezetbarát” renoméját is felül kellene vizsgálni. Szerintük az a nemzetközi finanszírozási rendszer, amelynek keretén belül az ipari országok klímavédelmi céljaik egy részét a szegényebb államokban végrehajtott klímabarát projektek által teljesítik, a jó szándék ellenére veszélybe sodorhatja az esőerdőket és a trópusi folyókat.
Forrás: mti